Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-05-29 / 120. szám

6 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 május 29 Gri-gri nyári nyakkendő É-QÍS crepp de chinnei bélelve 1 Vv Fürdőruhák nagy választékban TESCHERNEL Andrássy-ut?. — „Bizalom" bevásárlási helye • belgrádi Nemzeti Színház bemutatni késami Madách „Emktr tragédiáját" éa a dalabot Janbuicv Vfadlslav újvidék i pnipübi helycök már la is lorditetia sseib nyelvre. A fordítást aoct néxi át éa simitja dr. Svetizlav Stefanovíct, a jugoszláv Ptn Clnb elnöke. — „Tragédia Csoveka" cimen keiül stinre Belgrádban Madách remeke és Belgrád legkiválóbb színpadi rendezője, Rasa Piaovics vállalkozott a tragédia megrendezésére. Az ő neve garancia arra, hogy Medéch szelleme teljes mértekben éivényesül a belgrádi Nemzeti Szinház színpadán. Megtörtént már a szereposztás is és Szegedre nézve nagy megtiszteltetés lesr, hogy a szabadiéri előadásokon nemcsak a Nemzeti Szinház igazgatója és főrendezője lesznek jelen, hanem olt lesznek a szerb Ádám, Éva és Ludfer is .. . fl „Höry Itínos" a belgrádi rtíőióban Nagy elismeréssel nyilatkozott vitéz Szabó tanácsnok ur a belgrádi magyar miniszteri megbízottról, Szilágyi Géza dr. kormőny főtanácsosról, aki a megyer—jugoszláv kulturális együttműködés érdekeben folyó tanácskozásokon mindvégig résztvett, e tanácskozásokat nagy hozzáértéssel előkészítette és akinek a két ország közeledése teren igen nagy érdemei vannak. A megbeszélések egy réssé is Szilágyi dr. vendégszerető házában folyt le. Szilágyi doktor interveniált a különböző minisztériumokban és mindenütt a legteljesebb megértéssel találkozott. — Stömilunk arra — folytatta a tanácsnok ur —, hogy ez idei ünnepi játékokon, amelyek julius utoltóelőtli szombatján kezdődnek es amelyeknek során ezúttal hat színdarab kerül színre, sok ezer jugoszláviai vendégel üdvözölhetünk. Éppen erre való tekintettel kilátás van ró, hogy a a belgrádi rádió elküldi egyik aaplkerjót Szegedre ós onnan •zerb nyelven helyszint közvetítést is ad. E helyszíni közvetítés ntán a belgrádi rádió közvetíteni fogja a Háry János szabadtéri előadását is, alkalmasint április 24-ón, vasárnap. — A belgrádi sajtót személyesen hívtam meg a szabadtéri előadásokra és Ígéretet kaptam a legteKintélyesebb lapoktól, hogy munketársaikat elküldik hozzánk. Természetesen ránk nézve nagy megtiszteitetes lesz a jugoszláviai sajtó munkásait nálunk üdvözölhetni. Annál nagyobb öröm es számunkra, mert éppen a jugoszláviai sajtó az, amely a két ország kulturális közeledése érdekében elismerésre méltó munkát fejt ki. — Felhasználjuk a szegedi szaOICBÓ 6a |« szálloda Pesten a Metropole, a Rákóczi uton 150 kényelmes szoba 4 pengőtói, teljes penzióval 9 pengőtől. — Az étteremben szegedi Farkas Jóska muzsikai, a télikertben délután és este a Virány-jazz játszik a tánchoz. Hallgassa meg mindkét zenekart rádió. Adjon barátainak találkozót, hivja meg őket vacsorára a MIETROPOLE-ba bedíéri előadások idejét, hogy a további együttn üködes érdekében majd Szegeden folytassuk a tanácskozásokat. Ez annál könynyebben lesz lehetséges, mert hiszen a szabadtéri előadások ideje alatt együtt lesz nálunk a jugoszláv és magyar művészeti, ito dalmi és kulturális élet sok-sok kitűnősége és Szeged büszke, hogy a két ország müvései élelenek reprezentánsait falai kötött ismertetheti meg egymással. Belgrád szivében ünnepi ruhába öitösolt hivatalos urak, a belgr&di egyelem tudós professzorai üdvözölték dr. Szent-Györgyi Albert ssegedi egyelemi professzort, a Nobel-díj tudósát azon a napon, amikor vitéz Szabó szegedi tanácsnok elutazott Jugoszlávia fővárosából. S«ent Györgyi profeszszor előadását a legelőkelőbb kö zönség hallgatta meg es a magyar tudósról oldalakat írtak a belgrádi lapok. ... A szegedi szabadtéri előadásokra külön vonatok indulnak Jugoszláviőból. A „Putnik", Jugoszlővia hivatalos idegenforgalmi szervezete, amely a két ország kölcsönös idegenforgalmát a legnagyobb jóindulattal intézi, mindent elkövet, hogy a Sífged felé irányuló forgalom zökkenés nélkül bonyolódjék le. Ugy hallom, hogy Románia és Csehszlovákia részéről is nagy érdeklődés nyilvánul meg a szegedi szabadtéri jálékok iránt és — ha az általános feseültség addig enyhül, amire minden kilátás megvan — akkor a jugoszláv-magyar kulturális közeledésen tul talán éppen Szeged lesz az a hely, ahol a kultura és irodalom birodalmában egymásra találnak azok a népek, akiket egymás mellé helyezett a sorsuk a Duna medencéjében. Aít mondta nekem Szent-Györgyi professzor: — Tizenöt évig ciaverogtam a világban, harcoltam a csatatéren és kictiny asztalom lombikjai melleit. A«.t kelleti tapasztalnom, hogy az emberek jók, szivük van és szeretik egymást.. .. .. . Bárcsak Szeged lenne az a hely, ahol az irott és nyomtatott betű közel hozná egymáshoz a népeket. .. Paál Jób // FIGYELŐ IRODALOM .SZÍNHÁZ* FILM-ZENE* KÉPZŐMŰVÉSZET KÖNYVEK Árbockosárban Mátrai-Miklya János elbeszélései Emlékezhetik még a békéscsabai olvasóközönség Mátrai Mik'ya János első novellái kötetére, a „Nyár vége"-re, íre'y mősodéve került a könyvpiacra és a fogadtatásra, melyben részesült, mi sem j9llem zőbb, mint az, hogv rövidesen az utolsó példányig elfogyott. Ebben a» első kötetben egy teljesen az őserejébőt feltörekvő fiatel és kezdő iró-uiságiró mutatkozott be, aki annál is inkább megérdemelte az el^rt siker

1, mival nemcsak az Írásműveket, hanem az acok létrejöttéhez szükséges minden más tényezőt is magából teremtette. A „Nyár végs"-ben lállunk ki8érleie*ő, tétova próbálkozásokat a mondanivalók kiválasntása és megformálása tekintetében. Az egyszerű érzelmes témáktól a tragikus lejtésünkig találtunk olt példákat. Érettük, ho^y az egyes darabok szerkezeti es itt-ott stius ingadozásai a kezdeti kísérletezés köve'kezményei. Mátrai-Mihlya keaü"kben lévő második könyvr, az „Árbockosárban" hetároiott fejlődést jelent a szerző pályáján: megszilárdulást az elbeszélések tárgy választásában 8 a fölösleges sti'us-sailangok lrvelésével a müvek megcsinálásában. A stílus és a téma érdekes öszszefonódását tapasztaljuk estekben a novellákban. Mindkettő a hétköznapi valóság anyagából indul ki és oda is tér vissza. Da közben a néhol meglassuló vagy elszinteledni késiűlő cselekményt váratlan, sői fantasztiku* ötletek élesstői pefcsdüik a gyorsabb mozgásra. Da ismételjük, a fantasztikum nem állandósul a történetek további részében, Sierényen visszavonul, vagy éppen elhúzódik o többi hétköznapiságok kötött és helyet ad a reá>is kifejtésnek. A cimnovella egy okos és müveit házmesterről, a felügyelete alatt álló házról és az abban élő, küzködő lakókról szól. A tragikusgroteszk mag t a házmesternek két szive van. A kötet egyik legsikerültebb novellája : A karosszék (mint bűnügyi történet egyedül álló a szerzőnél) meg egyenesen szándékkal más-más oldalára fordítja a feldobott és elkapott ötletet, hogy azután annál meglepőbb befejezést adhasson a históriának. „A gyökér" és az „Elágazó utak" szimbólikuB tendenciával irott darabjai a kötetnek. „A róka", de méginkóbb „Sipiczki" cimü elbeszélésekben uj oldaláról, a humort élvező és érlő Íróember arcáról ismerjük meg Mátrai Mikiya Jánost. „A pályázat", „A korcsolya" történetei reális szociális hátiérbe rajzolódnak. Meggyőződésünk, hogy az „Árbockosárban" még a Mátrai Miklya János első könyvének sikerét is meghaladó sikert és elismerést fog kiváltani az olvasóközönség körében. p. t. Léon Homo: A római kultura.. Focditotta: Révay Józst f dr. (Athenaeum.) A római kuliura kialakulósál, fejlődésének történetét, a'-kotáseit és jelentőségét foglalja össze ez a munka mintegy keresztmetszetben adva ennek a nagyszerű kuliurának egész képét. A mü három nagyobb réssre lagozodik. Az első rész a római népet mutatja be, azt az emberi fajtát, melyből ez a kulura sarjadt és acokat a hatásokat (e'rus«k

r görög, stb.), amelyek fejlődésében alakították. A második rész a római kultura nagy alkotásait ismer-teli. Irodalomban, művészeiben, tudományban, az állami és politikai életben, hadászaiban és közigazgatásban s jóformán az élet minden területén vannak maradandó alkotáséi. A hermadik rés* a római kuliurának és a világnak viszonyát mutatja. A római kultura kihatott az egész vilőgra, rajta épüli a középkor egész kultúrája s mai európai műveltségűnk is a római kulturában gyökerezik. FOLYÓIRATOK A Nyugat májusi számának kiemelkedő cikke Illyés Gyula időszerű elmefullalas-sorozala a Naplójegyzetek. A magyarság és kulluia kapcsolatát vizsgálja és meg' magyarázza, indokolja seját magatartását a modern barbarizmus egyes tüneteivel szemben. Érdekes Bálint György értekezése a pátoszról és Just Béla pályadíjjal kitüntetett Proust tanulmánya. Deve

n cseri Gábor, Weöres László dr. és Gelléri Andor Endre s még többek versein és novelláin kivül számos bírálat leszi teljessé a lapot. A Hid legújabb száma számos közgazdasági és szociológiai iróst tartalmaz. Kiemelkednek Veres Péter vázlata az Anschlusz utáni politikai helyzetről, Űarvas József cit.ke a megtámadott népi és népies irók védelmében, azonkívül Kárász József, Szabó Zolién és Kovács Imre prózai, továbbá Bakó József és Sinka István szép versei. MOZI Nem hagyhatjuk megemlítés nélkül a héten látott szatirikus filmjátékot, az Inkognitó-1, melynek láttán nemcsak derültünk, de önkénytelenül szomorúan ráeszméltünk a középeurópai filmgyártás nagy hátrányára a nyugati, jelen esetben francia mozi-iparral szemben. Istenkém — igy sóhajtottunk fel, fájdalmasan belemarkolva támlásszekünk könyöklőjébe — ha nálunk ennyi szabadság jutna a középeurópai mozi szakembereknek (és a művészeti szakmabéli tudáson kivül egy kicsivel több bátorság szorulna beléjük), — jóistenem — rebegtük, milyen remek, micsoda nagy filmeket lehetne nálunk csinálni. Es csodálatos, hogy ennek a vesékigmenő szatírának, mely a demokráciáról szól, legjobban a demokráciák közönsége tapsol. Itt a művészi kifejezés nem köntörfalazás, hanem a legőszintébb valóság tényszerű persziflázsa. S ez őszinteség mellett a valóság is tisztul, a művészet is megmarad méltó polcán és horribile diclu, a demokrácia is— demokrácia marad.