Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-05-29 / 120. szám

1938 május 15 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 7 Külpolitikai szemle TVfr n nw mjrw mi Irja i Lustig Géza Moszkva ezonban sunyin takti­kát változtatott. Azaz uj jelmezbe öltözött. Látszólag szaki'oit Leninnel, tza­kitott Ttockijjai, illetve a perma­nens revolució gondolatával. A na­cionalista szellem, amelyet Lenin 8 Trockij örökre fxorcizálni vélt, újból iöléledt. A Pravda, meg az Icvesztia versenyt dicséri agyba főbe a cőri militarizmus!, kárhoz­tatja Pokrovszkit és Lunacrarszkit, mint akik nem ériették meg az oiosz nép teremtő erőit. Borodi­nci csata 125. éves fordulóját ra­gyogó pompaval ünnepelték meg a szovjetek és Kutuzovot nyilvá­nosan ugy aposztrofálta Vorosilov mint egyik ősét. Pudovkinék meg nyakra főre gyértjék a hazafiasnál­hazafiasabb darabokat a Szovki­nőben és valósággal elárasztják azokkal a roppant birodalmat. A Nagy Péterről készült filmek min­denütt, ahol csak előadták, gyúj­tónak, az a film pedig, amely Su­vaiov éleiet vetítette a lepedőre, olyan izzásba hozta a patriotiz­must, aminőre nem gondolhatott senki. Az állami síinházakban napról-napra ssufoli házak előtt jatszek Aiexej Tolsr.toj gróf egyik fércmüvét, amely a Csud tavánál a németek fölött aratott orosz győ­zelmet diceőili és az ujabb törté­nelmi müvek felháborodással ír­nak a lengyeleknek ama politiká­járól. amellyel a XVII. s a XVIII. századokban a ukránokat ősi pra­voBziűviöjukból ki akarták forgatni. Nincsen semminemű okunk két­ségbe vonni a hirtelenül fellángolt nacionalizmus őszinteségét, a tö­megek részéről. Kelségtelen azon­ban, hogy a Szovjet urai csak ját­szenek a tűzzel, arr.il felszítottak. Figyelemmel a küipoiitikei hely­setre, szeretnék megerősíteni pszi­híkailüg b népükét a mivel, hogy a tömegek rególa kiábrándultak nyűtt jelszavakból, ez oroszság­ban íappangó nacionalizmust a felszínre csaltak, abban a remény ben, hogy akkor fojtsák ismét el, amikor ekarják. Igy á'cézoltan nyúlt Moszkva a kínai darázsfészekbe. Ravaszul propagandát indított el a sárgák körében a nemzeti ér­zelmek felkeltésére. S a kinai pa­rasztok négy ezredév után most először tudatára ébredtek a nem­zeti összefogás jelentőségének. Megtanulták a szovjet ügynökök­től a kutozovi és a rosztopcsini hadviselést. A japőn hódítók utjá ból eltakarították az élelmiszereket s elpusztítottak mindent, ami elő­nyomulásukat szolgálhatta volna. Felgyújtották nyomorúságos kai­báikat, felgyújtották a csűröket, a pajtákat, a kutakat mérges anya­gokkal hintették tele. Megtanulták azt is, hogyan szállingózzanak apró rajokban vissza as elhagyott, üszkös falvakba és hogyan öldös­sék lopva rakásra a megszálló csapatok gyérülő szőmu bakáit. Csu-Teh dirigálja őket, a nyolca­dik hadsereg parancsnoka. S ez az egykori ópiumcsempész, majd yunnani banditavezér nem hiába jőrta meg a Karakan iskoláját. El­sajátította tőle a kíméletlenséget, ami nélkül halálos párbajt siker­rel vivni lehetetlenség. Elsajőtitotta tőle az ősrégi axiómát, amelyet Gusztáv Adolf tanítómestere Ja­cques de la Gardie rövidesen igy fogalmasott meg: pour se battre, ii faut rager, oki verekedni aker, annak nem szabad finyáskodni. És C«u Teh nem finyáakodott és nem fínyéskcdolt és nem pipiske­dett. Csang-Kai Csek minden sra­bedkozása ellenére fölvette a har­cot a japánokkal, akkortájt, amikor az véskép reménytelennek látszott. 1938 elején ilykép festett a szi­tuáció a kínai harctéren. A japánok centruma föltartóztat­hatatlanul nyomult előre Hankeou irányában és elfoglalta azt a tri­angulust, amelyet Sanghai, Hang­cseou és Wu-Hu alkot. Nem is lett volna semmi baj, ha a trian­guluson belül nem nyüzsögtek volna a guerillák, Btnelyek roe?­ekedályozták Hsucseu elfoglalását. Erre a városra pedig, amelyet Lid­del Hart találóan nevez Kína ju­guláris vénájának, módfelett fájt a jepánok foga. Ha sikerül birtokba venniök, egy csapásra megnyerték a játszmát. Ugy ahogy a Chugai Shogyo, a nipponi kapitalisták lapja irta. Mihelyt elfoglaljuk Heucieoui — irta volt a szóbanforgó újság — a pekingi ideiglenes kormány egyesül a nankingi ideiglenes kor­mánnyal s akkor megkondul a ha­lélharang Wucsang és Hankeou fölött és Csang-Kai'Csek mehet zabot hegyezni. SajnB, a jepán vezérkar az egyik baklövést a má­sik után követte el és hetykeség­bő', a kínaiak mulyeságában és pulyaségában reménykedve arány­lag csekély erőkkel támogat. Fal­kenhausen sáncain azonban meg­törött a Hsu Cseou ellen intézett roham és április halodikán meg­jelent a szinen Moszkva kopója : Csu Teh. Csu-Teh váratlanul oldalba kapta a japánokat s megesett a szégyen, amit azóta re mosott le Dai Nip­pon a zászlajáról. Matsuiék ugyan délen némely kárpótláshoz jutottak, amennyiben rajtaütéssel okkupől­ták Amoy szigetét. Ámde ebben sem volt köszönet. Mert hírtelen szembe találták magukat Francia­országgal és Angliával. Alig léptek partra a japán mat­rózok Amoy szigetén, a Quay d' 0r8ey sürgönye fölverte Hirota nyu­galmát. Udvariasan ilyes valamit kérdeztek lőle a franciák. Érvény­ben van, avagy nincsen, az 1907. május 10-én aláirt szerződés, amely­ben a franciák és a japánok re­ciprociter arra kötelezték magukat, hogy tiszteletben tartják ez uti pos­sidetis alapelveit és nem háborít­ják a békét, illetve a birtoklást azokon a területeken, amelyek Indó Kínával és Yunnannal szomszé­dosak. Mit felelhe'e't Hirota az ilyen tolakvó kérdésre akkor, ami­kor amikor a harctéren csehül ál­lott? Persze, hogy sietett lecsilla­piteni a meleg érdeklődést. A wa­schingtori szerződés nem másított semmit azon a gentlemens agree menten, amelyet Franciaországgal előzően létesítettünk s reméljük, hogy a jövőben sem veszítjük el azokat a tarifális kedvezményeket. amelyeket Indó Kínában élveztünk­Hirotának ez az üzenete azonban nem Franciaországnak szó'ott, de inkább Angliának. A beavatottak szerint Amoy megszállása főként Anglia ellen8regeződö!t éllel, Anglia ellen, amely láthatóan közeledik Oroszországhoz, persze csak azok­ban a kérdésekben, amik a Csen­des Óceánt illetik. Ekként minden a bolsevizmus chanceait erősiti Kínában. Etany­nyirs, hogy felvetődnek ilyen prob lémék. 1. Halalomra vergődhet­nek-e vagy se a kommunisták a mennyei birodalomban ? 2. Bol sevízálódik e Kína? 3. Megfér-e a Kuominteng Kominternnel s, ha nem, megegyezik-e Japánnal, hogy elodázza s elvetélje a kommunista mozgalmat, amely a nyakára nőt'. Ex radice, nehéz ezekre a talá­lós kérdésekre felelni. Szerintünk gyenge a valószínűsége annak, hogy Kína bolsevizáiódjék. Ma­guk a párt vezetői Cuuh Ku Lai Körzet képviselet: [Rózsa Béla cég Békéscsaba, Andrássy-ut 25.

Next

/
Thumbnails
Contents