Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-05-26 / 118. szám

1938 május 15 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 7 Fernand Greh, az ismer! francia iró, a SEinház válságéval foglal­kozva, a Journal hasábjain tartal­mas, bőséges, egy hosszú estét valóban kitöltő darabokat kíván. — A közönség bizalmatlan — írja. — A háború óia nagyon so­kan megcsalták. Nagyon sok ér­téktelen darabol nyujtoltak neki. három apró felvonást, amiket két védtelen szünet választ el s ezek­ben az apró felvonásokban az apró cselekmény nyilvőn csak arra volt jő, hogy bizonyos szíórokat ki­emeljen. Siiiórd, sürü, épkézláb darabokra volna szükség, hogy a közönség érezze: kap valamit a pénzéért. Gondoljunk csak a há­ború eiőlíi darabok hosszúságára. — Az cufósok a világ csapásai — mondta Bennet angol biró. — Az autó'ulajdonosoknál önzőbb emberek soha nem jártak a földön — s ezek még csak nem is járnak. Különben maga a szigorú biró is autótulajdonos. DÍ. Wellington Koo, Kína párisi követe egy beszédében sajnálko­zásét fejezte ki afelett, hogy az európai nemzttek politikai téren könnyen hajlandók meghajolni a fait eccompli előtt. Elmondotta, hogy a kinai nyelvben teljesen hiányzik a megfelelő szó a fait accompÜ megjelölésére, a francia kifejezést kénytelenek hasznólni, de a legtöbb kínaival nagyon ne­hezen lehet megértetni, hogy ez a kifejezés egyáltalán mit jelent. Az angol posta elhatározta, hogy a jelzést, mely a telefon foglalt voltát közli, emberi hanggal he­lyettesíti. Női hang fogja jelenteni: mással beszél. A telefonos kis esszonyok között egy különösen széphangut keresnek, ennek a sza­vait fogják megörökíteni és mecha­nikai uton sokszorosítani. A párisi irodalmi világban na­gyon híressé vált Franciadé Mio­mambree „Sáli" nevü szelíd ka­méleonja. Séti színváltozással fejezi ki érzelmeit. Ha bosszús : feketére, ha jókedvű : rózsaszínére változik. Egyéni ízlése szerint ítéli meg a festményeket is. E*y mult század végi romantikus festmény láttára egészen elfeketedett, egy Tintoretlo képet azonban rózsaszínűén üd­vcsölt. Harminckét angol női szervezet készíti elő a napokban tariandó nagy női demonstrációt, amely a kormány és a közvélemény elé fogja terjeszteni az angol nők kö­veteléseit. E követelések között szerepel az. hogy nőket is alkal­mazzanak diplomáciai és konzuli szolgálatra, hogy a férjes nőnek férjétől független állampolgársága lehessen s hogy a nők általában minden közhivatali állást betölt­hessenek. S gyulai törvényszék rendelte el a csődöt K Nemeskérí Testvérek ellen A cég kényszeregyezségi kérvényt adott be (A B. K. tudósítója jelenti,) Lapunk tegnapi szóméban beszá­moltunk az orosházi Nameskéri Testvérek gabonakereskedő cég fizetésképtelenségéről elterjadl hí­rekről. A hirek azóta a legkomo Iyabb formában megerősítést nyer­tek. A Nameskéri Testvérek összes adÓ8sége, mint sikerült megtud­nunk, megközelíti a 29D ezer pan­gót, melyből a Bákésmegyei Ke­reskedelmi Bank p?ntinlézelénak 25 ezer pengő követelése jelzélo­gilag biztosítva van, igy a csabai pénzintézett az egéfz követelését megkapja, és a többi hitelező 250 ezer pangő követelése — melyből mintegy 220 ezer pangő orosházi és környékbeli embareké — csak a cégnek ingó vagyonából és künn­lévőségeiből nyerhet fedezatet. Egyik hitelező, Burghardt Dínes nagyszénási malomtu ajdonos. aki­nek 8000 pangő követalésa van a cégtől, néhány nappal ezelőtt csődöt kért a Nemaskéri Testvérek ellen és ez ügyben tegnapelőtt "délelőtt volt tárgyalás a gyulai kir. tör­vényszéken, ahol azonban nem rendelték el a csődöt, hanem má­júi 31 re uj tárgyalást tűztek ki. Miután a tegnapi nap folyamán a gyulai törvénysiék elé került a kényszaregyezségi eljárás megindí­tására irányuló kérvény, valóttínű az hogy a csődöt május 31-én sem rendelik el, ha a kényszer­egyezségi kérvény adataiból re­mélni lehat, hogy a hitelezők leg­alább 50 százalékban megkaphat­ják a pénzüket. A csődnyitás csak akkor válik a hitelezőkre nézve is komollyá, ha a kényazeregyeszségi eljárás nem veze'ne egyezségre. Mayerling igaz története Vetsera Heléna Erzsébettől kéri vissza a lányát... XIV. Egy kézmozdulattal tudtára ad­ják a görögnek, hogy ma nem less már szükség rá. a kicsiny, arannyal szegeit törékeny asztal­nál olt áll mér Nopcsa báró, Erzsébet főudvarmestere és nem telik bele egy ujabb perc: Erzsé­bet hangos zokogással borul as üveglapra. Ekkor tudta meg, hogy a fia halott... Ferenczy Ida halotthalványan, könnyekkel a szemében megy vissza a szobájába. Szinte észre se veszi, hogy va­laki várja. Egy öaszelört öregasszony, nem­rég még körülrajongott szépe a bécsi társaságoknak, karjára tá­masztott fejjel szomorún ül a széken. Ferenczy Ida megismeri t Vetsera Heléna bárónő, a Mary anyja... A királyné társalkodónője maga meséli el, hogy a szomorú nap­nak ebben a szomorú órájában Nopcsa báró azt a hirt kapta Mayerlingből, hogy Vetsera Mary szlrichninnel megmérgezte Rudol­fot és aztán maga itta ki a méreg­poharat. Igy közölték a hirt Er­zsébetlel is és igy ludta a katasz­trófát a királyné meghitt barélnőja. Ez volt a« oka annak, hogy Ferenczy Ida szinte rikácsolva APOLLO FILMSZÍNHÁZ Telefon : 239. BBBMBanEBOI Május 26-27- 28-án Inkognité Előadások hétköznap fél 7 és 9 órakor, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9-kor Az első előadás naponta zóna támadt Vetsera Halénre: „Mit keres itt báróné? Mit akar? Ké­rem, távozzék azonnal 1 Sa én, se más nem tudjuk magát most, ebben az órában ilt látni. .. . Da az öregasszony nem mozdult. Apatikusan egyre csak azt hajtogatta: „Nekem azonnal beszélnem^kell őfelségével, a csá­szárnéval P Nam akart engedni. „Lahetellenség, amit kiván, talén majd máskor, da most távozzék 1" — mondotta a társalkodónő, de Vetsera Heléna nam tudott fel­állni a székről. Könnyes szemek­kei mondta : „Most jövök Taaffe gróftól. A leányom eltűnt. Maguk is tudják. Harmadik napia, hogy nincs róla semmi hir. Csak a trónörökös tudja, hol van a lányom. Én nem beszélhetek a fenséggel. A csá­szárné őfelségét akarom megkérni rá, hogy baszéljen Rudolffal. Raj­tam csak a császárné segíthet. Egyedül csak ő tudja visszaadni a lányomat . . Ferenczy Ida meglepetten néz a bárónéra. Hiszen ez az asszony még nem tud semmit arról, ami Mayer­lingben történt. . . ... Ez az asszony még mindig azt hiszi, hogy visszakapja élve a lányát . . . Ferenczy Ida a kisajtón keresz­tül bemegy újra a zokogó Erzsé­bethez. ... A széles kandallóban, Bor­shase Pauline hercegnő carrarai mérványból faragott szobra mel­lett széles bükkhasábok pattogva égtek , . . Odakinn sürü köd ereszkedett a császárvárosra és Erzsébet sza­lonjában meg kellett gyújtani a kandalábereket. Erzsébet keservesen zokog és nercekig nem veszi észre, hogy Ferencsy Ida ott áll az asztalnál. Azután felnéz és megkérdezi tőle: „Mit akar ?" Wien ED „Vetsera báróné vár kinn^ és falsécteddel óhajt beszélni . . ." „Tudj'* már?" „Nem" — feleli elhaló hangon, könnyek között Ferenczy Ida. .. . Erzsébet falkel. Megtörli a szemét. Kiegyenasedik. És biztos léplekkel elindul a másik szobába, hogy megvigasztalja — a másik anyát... * Vetsera Heléna bárónő emlék­iratait az Erzsébettel való talál­kozás rövid ismertetése ulán ezek­kel a szavakkal folytatja : „Saük­séges voll, hogy a bárónénak a rendőrfőnökkel és a miniszter­elnökkel való tárgyalásait, vala­mint a császárné őfelségénél való megjalenését — olyan időpont­ban, amikor a katasztrófa már bekövetkezett — részletesen le­írjuk e munkéban. Egyedül ezen események hiteles leírásai cáfol­hatják meg azokat a hazug rágal­makat. amelyek a tragédia nyo­mén fejüket felütötték. A rágal­mazók nem átalolták azt állítani, hogv a bárönénak tudomása volt Rudo'f ée Vetsera szerelmi viszo­nyéról és amikor a bécsi Burgban megjelent a császárné őfelségénél, tudomással Hirt már arról is, hogy leánya és Rudolf elköltöztek az élők soréból. Ugy az egyik állítás, mint a másik valótlan." A tragédiát követő napokban Bécsben és Mayerlingben sürü egymásutánban játszódtak le azok az események, amelyekről kímé­letlen őszinteséggel számol be a császár paranciára elégetett em­lékirat. Az udvar hírnökei egy­másután jelentek meg a salesianer­gassei palotában és a legkülön­bözőbb parancsokat közvetiielték a gyermekét vesztett anya szá­mára. Mielőtt azonban ezeknek az eseményeknek az ismertedéhez hozzákezdenék, Vetsera Heléna báróné emlékiratainak idézésével rekonstruálnom kell Rudolf és a baroness rövid idáig tartó szerelmi regényét. Ez a regény semmiben sem különbözik más kát ha'andó sze­relmi históriájától ... Kalandnak indult és egy vadászfagyver golyója tett oonSot a regény utolsó fejezetének u'olsó mondata utón . .. (Folytatjuk.,) PAal J6b Olcsó és jé szálloda Pesten a Metropole, a Rákóczi-utón 150 kényelmes szoba 4 pengőtől, teljes penzióval 9 pengő­től. — Az étteremben szegedi Farkas Jóska muzsikál, a télikertben délután és este a Virány-jazz játszik a tánc­hoz. Hallgassa meg mindkét zenekart rádió. Adjon barátainak találkozót, hivja meg őket vacsorára a METROPOLEba

Next

/
Thumbnails
Contents