Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-05-25 / 117. szám

2 BEKESMEGVEI KÖZLÖNY 1938 május 25 Birói kinevezések (A B. K. tudósítója jelenti) A kormányzó az igaKságügvimi' niazter előterjesztésére Láng Ernőt gyulai törvényszék büntető tanőcsának elnökét a szarvasi járásbíróság elnökévé kinevezte. A kormányzó nz igazságügyi miniaater előterjesztésére Borbély Jenő budapesti törvényszéki jagysőt a battonyei járásbírósághoz járásbiróvá kinevezte. Másodszor kísérelt meg öngyilkosságot egy fiatal vidéki nő az egyik békéscsabai ligetben (A B. K. tudósítója jelenti.) Szőke Gizella husonhat éves felsőgaliai leány hetekkel ezelőtt a békéscsabai pályaudvaron megmérgezte magát, mert nam volt elegendő pénze, hogy tovább utazzon. A mentők az életunt leányi annak idején beszállították a bé késcaabai kórházba, ahol nyomban ápolás alá vették. Tegnap reggel teljesen felépülve távozott el a kórhásból Szőke Gizella és a kórházban kijelentette, hogy hogy hazautazik, azonban nem igy cselekedett, mert amikor a Szemián-sori ligethez ért, az egyik padra lefeküdt és letakarta magát a kohóijával, majd ügy hoissau pólyát tekert a nyakára é« igy akarta megfojtani matát. A höreő és ísszméletenkivül le\ ő nöi B járókelők találták meg, akik azonnal értesítették a rendőrséget éa a mentőket. A mentők a kórházba szállították a makacs öngyilkosjelöltet. aki odabent magához tért, de nem akarta megmondani, hogy miért szándékozott eldobni magától az életet. Az értelmi munkanélkülieket a kőiségi jegyzők mellett helyezik el ideiglenesen (A B. K. tudósítója jelenti.) Az Értelmiségi Munkanélküliség Ügyei kormánybiztosának 2600/ 1938. sz. rendelete alapján mindazok, akik jegyzői oklevéllel, vagy valamely tudományegyetemen jogi, vagy államtudományi tudori vagy közgazdasági tudományi karon a közigazgatási »a.akos;atály elvégzése után közgazdaságtudományi oklevelet szereztek éa végül középiskolai, vagy felsőkereskedelmi iskolai érettségivel rendelkeznek, o községi jegyseők mellé kisegítő ideiglenes munkaarőül való alkalmazásra jelentkezhetnek s az ez irányú kérelmeiket a szükséges okmányaikkal felszerelve a hatósági igazolás céljából e városi népjóléti ügyosztálynál (Város háza, I. em. 27.) bemutathatják. Havi díjazásuk 80 pengő. AP0LL0 FILMSZÍNHÁZ Telefon i 239. Május 25-26-27 -28 án Inkogiiitó Előadások hétköznap fél 7 és 9 órakor, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9-koi Az első előadás naponta zóna A felsőház megszavazta a zsidótörvényt és a két rend-törvényt (A B. K. tudósítója jelenti.) A felsőház tegnapi ülését 10 órakor nyitotta meg gróf Széchenyi Bertalan elnök. Napirend szerint rátérlek a zsidójavaslat tárgyalására, amelynek első szónoka báró Prónay György volt. Felfogása szerint a törvényjavaslat alkalmas arra, hogy a nemkívánatos elem beszivárgását megakadályozza. A törvényjavaslatot elfogadja legfőképpen azért, mert nem akar annak a kormánynak, amelyik a rendcsinálős jegyében született meg, már megalakulásakor nehézségeket okozni, A javaslatot elfogadja, de a javaslatban felépített rendszert nem helyesli. Helyesli a sajtókamara felállítását, mert arra feltétlenül szűk ség van. Ennek kapcsén olyan intézkedéseket is kell hozni, hogy ellenőrizhetők legyenek a sajtóvállalatok abból a szempontból, kapnak e külföldről pénzt. AE ilyen hazaárulást csirájában kell elfojtani, mert magyar lap ne kapjon és ne fogadjon el pénzt idegen eszmék szolgálatáért se Keletről, se Nyugatról. Ezután Láng Lajos beszélt. — Ennek a javaslatnak az az intenciója, hogy minél több intelligens keresztény ember helyezkedjék el a gazdasági életben. A javaslat intencióit helyesnek tartom. de heiytelennek az eszközt, amellyel a kívánt célt el akarja érni. Ezután azokról a visszásságokról beszélt, amelyek a javaslat következtében előállhatnak. — Ez a törvényjavaslat tele van a legszörnyűbb ellentmondásokkal. Nem a kaftános zsidót üldözik, hanem az asszimilált magyar zsidó értelmiséget. Mi, asszimilált zsidók hazafias érzésünkben megbántva érezzük magunkat a javaslat indokolása miatt. Nekünk más har.ónk, tnint ez az nincs orsifáF. A javaslatot nem fogadom «l. Meskó Zoltán után, aki a javaslatot elfogadta. Szőke Gyula szólalt fa!. A javaslatot nem fogadia el. Péchy Manó beszélt ezután. Lehetetlennek tartja, hogy a kisebbség gazda ági és szellemi téren vezető szerephez jusson. A javaslatot elfogadta. Lów Iménuel beszélt végül. A most beterjesztett két rendjavaolat megadja a lehetőséget a kormánynak, hogy megmutassa «?rsjét és hatalmát, amellyel rendreutaaiMa a lázi ók növekvő táborát. Radvánszky alelnök ezután a vita folytatását délután félötre tűzte ki. A felsőház tegnap délután félőt órakor folytatta a znidójavaelat vitáját. Raffay Sándor püspök leszögezte. hogy a zaidójavaBlatra szükség van és kérte, hogy a negyedik szakaszt aszerint módosítsák, hogy legalább az 1919. évi augusztus 31-ikét állapítsák meg határvonalnak. Ravasz László püspök kijelentette, hogy a zsidókérdést végre mag kellett oldani és a Kaidóságnak ia ax érdeke, azonban ezt a kérdést szeretettel kell elintézni. Biró Zoltán és Coliéi Ernő ütőn Mikecz Ödön igazságügyminiszter asólölt fal és kijelentette, hogy a javaslat nem akarja a zsidóságot a vádlottak padjára állítani, sem Ítéletet mondani fölette. Da ezt a javaslatot azért kellett hozni, hogy a gazdasási élet egyensúlyát helyre állítsák. A miniszter ezután az egyes felszólalásokra válaszolt. A felsőház ezután áttért « rendjavaslatok tárgyalására és Balogh Jenő 7öreky Géza, valamint Fin key Ferenc felszólalása és Mikecz Ödön uaKságügymíniszler válasza , után elfowedia a javaslatot. Kéthavi fogházat kapott a békéscsabai határ tyuktolvaja (A B. K. ludósitója jelenti.) Emlékezetes, hogy néhény hónappal ezelőtt a békéscsabai és csorvá&i csendőrség együttes munká val sorozatos tyúklopások elkövetőit kerítette késre. Az egyik 'yuktolvejt, a 21 esztendős Antal Mátyást tegnap vonta f slelősaégre az igazságazo'gáltatás. Antal Mátyás a békéscsabai büntc!Íőjárő«birÓ8étg előtt beismerte a lopásokat és azstel védekezett, hogy nem voít munkája egész télen és valamiből élnie kellett. Esérí folyamodott a pénzszerzés ilyen fajtáiéhoz. Beismerte, hoiiv Kram peczky L«sjosékfól 4 pulykát vitt el, Kun Péteréklől 1 tyúkot, vités Kővári Istvántól 3 tyúkot. Gajdács Pál tenyéjárói kettőt. Tagadta, hogy Molnár István tanyájáról 18 tyúkot elvitt volna. Asokről a jószágokról nem tud, azokat nyil vén a társai emelték el. Arról se tud természetesen, hogy ezeket Csanádapáca haláréban egy ismeretlen kofának eladták volna. 0 a tyúkokat Hajduéknak adta el. Snámsserin! ölöt. Az állatokat nem Hajdú Mihélyéknak, a baromfikereakedőnftk adta ét, hanem a fiának, ifj. Hajdú Mihálynak, minden alkalommal. Mindig reggel viiie a zsákmányt. Az átvevő tudta, hogy lopott jósísá&ról van szó, hisisen ő a magáéból nem hozhatott, mert neki sem vagyona, vaay háztartása nincsen. Mikor a pulykát vitte, akkor találkozott személyesen a kofával, aki nem is vette át tőle a szőllitmőnyl. Azt mondia neki, hogy adja ott el, ahol szerezte. A csendőrség által történt leleplezés előtti napon kapóit néhény tyúkért 4 pengőt sze mélyesen Hajdunétól, de azok a tyúkok az orosházi határból valók voltak. Hajdú Mihályné azt vallotta, hogy ő soha nem volt otthon, mit'or Antal vitte az eladnivalóját. ö nem engedío volna, hogy megvegyék az „árut". A pulykákat nem is vette át. meg se nézte őket, usy küldte el Antalt, hogy nem keil a pulyka. Azonban a bizonyos nepon, mikor a 4 pengőt kifizette, sejtette, hogy lopott jósságról van szó, mivel Antalnak semmije nincs azonkívül, emi rajta van. Nem érzi magőt bűnösnek. Hajdú Mihály vallomásában beismerte, hogy a tyúkokat rendízeresen átvette Antaltól, termé*»elesen a rendesnél olcsóbb áron. Sejtette, hogy lopott állatokról volt szó. A tyúkok átvételét és az ár kifizetését ugy eszközölte, hogv az anyja ne szerezzen róla soha tudomást. A járásbíróság bűnösnek mondta ki Antal Mátyást 3 rendbeli lopás vétségében és ezért, az enyhítő körülmények figyelembevételével. 2 havi foííhátra itélte. Hajdú Mihálynét felmentette a járásbíróság ez orgazdaság vádja alól, mig fiát. Hajdú Mihőlyt ugyanennek vétségében bűnösnek találta éa egyheti fogházra itélte. Az itélet jogerős. Felmentettek a gyújtogatás vádja alól egy öreg cselédet (A B. K. tudósítója jelenti) Annakidején megemlékeztünkróla, hogy március 6 án éjjel Áchim Mátyás békéscsabai gazdálkodó gerendé»i tanyáján ismeretlen okból kigyulladt egy hatalmas saalmakascfil és teljesen leégett. A lefolytatoit nyomozás alapján az a gyanú merült fel, hogy a tűzvészt id. Szarvas Mihály 63 esztendős gazdasőgi cseléd okozta, aki pipázgatős közben zsarátnokot hullajtot el a szalma mellett jártéban. Hivatalból meglett feljelentés alapján tegnap tárgyalta az ügyet Romvéri Tibor dr. békéscsabai büntetőjárásbiró. Elsőnek a vádlottat hallgatta ki: — Én a saalmakazal táján utoljára — kezdte vallomását Starvas — 5 és 6 óra körül jártam. A tüs meg éjfél után ütött ki. Hit és nyolc óra között nem mentem a kazalhozlepihenni.Régen szolgálok már ennél a gazdámnál. Tudom mi a rend. Mindig vigyáztam, nehogy lösszel bajlódjak a takarmány körül. Nam érsem magamat bűnösnek. Áchim Mátyás a sértett, kijelentette. hogy a leégett kazal értéke 400 pengő voll. Es biztosítás u.ján esetleg megtérni. Fogalma sincs róla, ho<?y a tűz, hogv keletkezhetett. Ő nem tartózkodott a tanyában. Cselédjét, aki tizenegyedik esztendeje szolgál nála hűséges és lelkiismeretes embernek ismeri. Fábián János szintén azt vallotta, hogy nem látta abban az időben a kazal körül pipázgatni az öreg Szarvast. Szassák János is csak abból a szempontból ismeri a vádlottat, hoiy pipás. Esesetben azonban nem látta, ho.;y a későbbi tüz keletkezésési helye körül járt volna gyújtóval, vagy hasonlóval. A kir. járésbiró nem találta bűnösnek id. Szarvas Mihály gazdasági cselédet a gondatlanságból okozott tüzvéss vétségében és ezért felmentette a vád éa következményei alól. Olvassa A Sportot