Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-05-22 / 115. szám

1938 május 22 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY kijárta, hogy a török kereskedőnek visszaadják az útlevelét. Ismail ba rátunk ekkor ©'utazott éspedig anélkül, hogy a Tilén hegyről elnevezett San Marino-i likőr exportja tekintetében megállapodást létesített volna a* arra illetékes San Marino-i körökkel. Belgrádban felkereste a kereskedő a török követséget és előadta ez esetet. Eleinte a különös históriának nem akartak hitelt adni és csak amikor Ismail Gelician az útlevelébe történt bejegyzéssel igazolta sanmsrinoi internóltságénak megtörténtét, kezdtek a dologgal komolyan foglalkozni. Lassanként aztőn kiderült a következő érdekes tényállás: A világhőboru kitörésének mősodik esztendejében, 1915 mőjusőban, amikor Olaszország megüzente a háborút a központi hatalmaknak, hadat üzent AusztriaMagyarországnak, Németországnak, Bulgáriának és Törökországnak San Marino is. Maga a pirinyó köztársaság a háborúban aktív részt is vett: külön csapatot állitolt fegyverbe és ez a csapat valóban hősiesen küzdött az olaszok soróban. A háború végén, amikor megindultak a béketérgyalósok San Marino is elküldte a maga delegátusait Versaillesbe és Trianonba és azokat a békeokmányokat, amelyek az enlente hatalmainak békeszerződését tartalmazzák, az egykori köxponti hatalmakkal, aláírták San Marino békéd ^legátusai is. Amint ismeretes, a török békét csak jóval később írták alá. A löbbi békeszerződés mér régen ratifikálva voit, amikor Törökőr szág békedelegéiusai megkötötték a maguk snersődését Sévresben. Eteken a tárgyalásokon aeonb^n San Marino képviselői nem vollak jelen. Miéri? ...Esészen prózai okok miatt,.. Abban az évben, 1920 ban gazdasági krízis hullámai szántottak végig a kis köztársaságon. San Marinonak tudvalevőleg csak két bevétele van. Az idegenforgalom és a bélyegüzlet. A kis köstársaBág, amely a maga históriáját Diokleciánus császár idejéig tudja visszavezetni, a legendák ködébe burkolt hőskölteményekkel, minden évben kiud egész csomó bélyegsorozatot és abból tartja fenn államháztarlőiá*. hogy ezeket a bélyegeket a világ minden részébe eladja. Ezerkilencszőzhuszban nem ment jól a bélyesüület, az idegenek se i*en jöttek Ri.-nini felől San Marinoba, szóval: — as államkassza nem tudta előteremteni azt a San Marinonak hatalmas összeget, amely egy sévresi u'ezáahos szükséges. A delegátusok franciaországi kirándulása elmaradt és San Marino nem irta alá a török békeszerződést. Közjogilag »ehét a helyzet e pillanatban az, hogy San Marino husz esztendővel a viiáphéboru befejezése utftn még mindig hábo ruban van Törökországgal és az elmúlt husz esztendő alatt senkinek sem jutott eszébe megszüntetni est az egyébkéit semmi kü lönös jelentőséggel nem bíró állapotot. Ssnkinek se volt belőle kellemetlensége, kivéve szegény Ismail Geliciant, aki kénytelen volt 48 órai internáltsáaot elszenvedni aaiért, mert — San Marinonak 1920 ban nem volt pénze ahhoz, hoaykiküldötteitSé^reBbeelküldje... Törökország most mindenesetre valamelyes lépést lesz abban ai irányban, hogy megkösna végre San Marinovai is a békét . . . Pa&l J&b KÖZGAZDASÁG J! kereskedelmi konjunkfura érdekes alakulása a Szegedi Kamara évi Jelentésének tükrében A szegedi kereskedelmi és iparkamara, me'ynek területe Btes bodrog, Csongrád, Csanád B§késvármegyékre terjed ki, Tonelli Sándor dr. főtitkár s#erW«Mtésében most tette közzé az 1937. év közgazdasági viszonyairól és saját munkásságáról SEÓ'Ó évi jelentését. A jelentés megítélésénél nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy a szegedi kamara ar. országnak legtipikusabban alföldi és egyúttal mezőiazdasáai jellecrü vármegyéit foglalja magában. Itt az ipar Itt a tavasz, itt a nyár, a Körösön megjelentek uj, modern, gurulós csónakjai Mindenkit szívesen lőt és tökéletesen kiszolgál a Kósa - csónak ház (a Gyulai-zsilip mellett). és kereskedelem helyzete sokkal inkább van összefonódva a mezőgazdaság terméseredményeivel és a mezőgazdasági termények áralakulásával, mint bárhol másul! az országban. A másik jellegzetes vonása a kerületnek, hogy ipari szempontból kifejezetten kisipari jellegű. A gyáripari jellegű vállalatok száma viszonylag nagyon csekély, feltűnően nagy ellenben, u?y az iparban, mint a kereskedelemben az önőlló existencíók szőma. A folyó év elején lefolyt kamarai választás a'kalmából ,a kamara pontos statisztikát óllitott össze kerületének iparosairól és kereskedőiről, mely szerint az iparosok szőma december 31.-én 30.641, a kereskedők szőma pedig 21.534, összesen 52.175 volt, ami, igen jelentős emelkedést jelent a megelőző évi 50.515 tel szemben. A kamara az önálló iparígazolvőnyokkal rendelkezők szőmőnak ezt a nagymérvű emelkedését annak a kedvező konjunkturőnak tulajdonítja, amely az 1937 év folyamán általánosan észlelhető volt. A mezőgazdaság váíárlóképesiégének növekedése az egész vonalon éreztette a hatásót: javult az iparosok és kereskedők hely-•! tAz OVENALL a megbízható zele, megindult a tatarozások viszszafizetése, emelkedik as agrárius jellegű városokban az ingatlanőrak, de különösen nagy emelkedés volt a földárakban tapasztalható. Minden további magyarázatot fölöslegessé tesz az az egy példa, hogy Makón hozzávefőle- ; ges számítás szerint nég/ millió pengőre tessik azt az összeget, amely vöröshagymőból folyt be a városba. I yen és hasonló jelenségek nagyon kedvezően befolyásolták az egész kerület közgazdasági viszonyainak alakulását. Sajnos, e kedvező helyzet nem bkonyu't állandónak, körülbelül november derakőtól kezdve a konjunkturőban megtorpanó* következett be. A nagyobb vállalatok, amelyeknek összeköttetései a nem zelközi piacokra is kiterjednek, azt jelentik, hogy ettől az időponttól kezdve az ipar foglalkoztatottsága erősen alábbhagyo't és az év vége felé legfeljebb a megelőző esztendeinek 75 százalékéra volt tehető. Érdekes azonban, hogy amint a konjunkturőnak hu'lámgyürüi ciak elkésve jutottak el a kisiparosok éa kiskereskedők ajtajaihoe, ez év végéig eeek ínég nem érezték meg a konjunktura megakadását, vagy esetiem visszahajlását. Ebből a szempontból egyébként a jelenlés, amely 1938 január elsejével zőrul, némileg a tulhaladottső* képét mutatja, ami természetes folyománya az időközben bekövetkezett súlyos politikai és gazdasági változősoknak. Iien részletesen fo?Ialkosik a jelentés a kerület speciőlis mezőgazdasági és állattenyésztési produktumainak, a paprikának, hagymának, gyümölcsnek, ciroknak, baromfinak és tojásnak értékesítési viszonyaival. Uay a paprikőnál. mint a hasymánől az értékesítési viszonyok igen kedvezően alakultak, amit az egykézrendszer hivel természetesen ittyekeznek a monopoliumot, illelőles s<dndikátusos rendszer javára elkönyvelni. Mnara a kamarai jelentés e tekintetben nem he'yezkedik dogmatikus álláspontra és elismeri, hogy amisr a naevhata'mak a gazdasási élet legkülönbözőbb ágaza'aiban ar. állami beavatkozás és forgalmi korlátozások politikáját gyakorolják, eey ilyen kis or«*á? sem vonhatja ki mását a külföldi aazdasówi rendszerek hatása alól. Felveti e'lenben a jelenlés azt a kérdést, hogy ha az egész vonalon az uzvnevezett altruista alaku'ntok veséik át a gazdasási ügv«k lebonyolítását, ki fog végezetül adót fizetni és ki fogia az állam gazdasági felépítményét eltartani ? Érdemes meaemliteni, hosy a je'entés külön fejezetben foglalkozik a kerület e?yes nasyobb városainak és hely*

4«reinek easdasáei helvsetével. Ebben a felsorolásban szerepelnek : B*ja, B

lkés. B íkéscssba, Cso

n7rád. Gyu'a, Hódmezővásárhely, OroshősB.Síarvas, Szentes és Sre?ed. Igy a jelentés, amely részletesen foglalkozik egyik fejezetében az egye* ipari és kereskedelmi szakmák viszonyaival, az egyes fontosabb helyek lokális helyzetképével is kiegészül és valósággal egy esztendőről szóló monográfiának a jellegét ölti magára. Az egyes kérdések közö't, amelvek a kamarót az elmu't évben foglalkoztatták, szereoelnek a munkaviszony egyes kérdéseinek