Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-05-15 / 109. szám

4 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 május 15 REKLÁMÁR E Fekete, fehér, barna, drapp jóntmS^éyü női Jgf bőrkesztyű 4-so TESCHERNÉL A n dr ássy-ut 7. — „Bizalom" bevásárlási helye ft Mayerling igaz története A halál fensége előtt nincsen titok" Akárcsak egy mode/n regényben: megrázó és szivbemarko'.ó mondatokkal kezdődnek Vetsera Heléna bárónő memoárjai. A kis füzet teljes két oldalát foglalja el a bevezetés, emely azonban nincsen elválasztva az események kronológikus ismertetésétől. Mintegy negyven sort tesz ki a bevezetés és ez a negyven nyomtatott sor választ ad arra a kérdésre : miért hallgatót közel két éven át az anya és mik voltak az okok, amelyek kezébe adlék a tollat, hogy ezt a vádiratnak is beillő „emlékiratot" megírja. VI. A nyolcvannyoíc oldalas füzetben mindvégig harmedik személyben beszél az anya. Akkor ez volt az irodalmi s'i'us. Hiszen még a háború alatt is fortadalmat jelenteit a osztrák újságírásban, hogy a haditudósítók már első személyben merlek írni. Aleónya igy szerepel: „Baroneese Mary Vetsera". Ő maga: „die veriweifelle Mulier". A memoár bsvezeléso stó ezetinli fordilésban a köveikeső: „A mayerlingi tragédiát követő megdöbbenés első megrázó benyomása alatt, a katasztrófát követő időpontban lehetetlenné telték, hogy azok, akiket legközvetlenebbül érintettek az események, leplezetlenül feltérjék a teljes igazságot. Mindaz a borzalom, ami történt, készületle nül találta a hozzátartozókat. Az első hirek lesujtóan hatottak, azonban még a legközelebbi családtagok is tájékozatlanok voltak a tekintetben, hogy vollaképen mi is történi Mayerlingben és az események ott hogyan zajlottak le ? A tragédia nyomán felütötte fejét a rágagalom és hírnökeit a nyilvános hírlapokon ói elküldötte a közönséghez is. Eisekben a szomorú napokban a fájdalom szenlElegáns és divatos öltönyt, felöltőés téli kabátot készít Krasznai Mihály uriszabó, Ferenc József-tér 20. sz. Tegyen próbarendelést sége tillolla tneg, hogy a hozzátartozók önmagukkal és az élőkkel szemben kötelességüket teljesítsék. E? a lilalom fennállott mindaddig, amig a halottakkal szemben a kétségbeesett gyásznak elég nem tétetett." „Minlhogy ez mőr megtörténi, kötelességszegés lenne ugy a holtak emlékével, mint as élőkkel szemben elvonni az igazságtól azokat a jogoké', amelyek az igazságot megilletik. Kötelességszegés tenne a fo/ábbi tétovázás és bün lenne meglürni fává terebéiyesedéséi azoknak u küiönböső hamis beállításoknak és támadásoknak, amelyek nyomon követték a gyászos eseményekei." „Az események, amelyek a mayerlingi kastélyban katasztrófában végződtek, mindmáig féltő gonddal őrzött titkai maradlak azoknak, akik immáron elköltöztek az élők sorából és ezekről az eseményekről a hátramaradottak csak később és esek réssletekben szerezhettek tudomást. Bármilyen fájdalmas e részieteket most a nyilvánosság előli kiterege'ni, meg kel! ezt lenni, minden egyéb szempontra való tekintet nélkül. Meg kell ezt tenni azért, hogy megfékezIessék a rágalmaknak az a hadjárata, amely a halál fensége és a legrettenetesebb szerencsétlenség előli sem borzad viszsza és folytatja a maga gyászos mesterségéi. Egyszersmind szembe keli SÍ állni azzal a látszat tal is, miniha csak egyetlen szempont is indokolttó tenné a titkolózást cs valami ok forogna finn, hogy a nyilvánosság elől röstelkedve kelljen valamit is eita karni. Ezek a szempontok teszik kötelességgé az igazságot, minden rendelkezésre éiló bizonyítékkal együtt nyilvánosságra hozni. Az élőknek joguk van ehhey. A halottak megérdemlik, hogy a véikük ne lünjék fel nagyobb bűnnek, mini amilyen az e valóságban volt." E bevezetés u'ón Velsera He léna bérónő memoárjai nyomban rátérnek as események ismertetésére és pedig a következő szavakkal : „A iizenhéi éves Vetsera Mary baronessnek anyja házából való elcsábítását január utolsó nap• jaiban a következő események előzték meg Ezen események bekövetkezéséig a bárónőnek a legcsekélyebb gyanúja sem volt arra, hogy leányának személyes kapcsolatai vannak a trónörökössel ..." Mielőli tovább folytatnám Vetsera Heléna bárónő memoárjainak ismertetését, szólnom keli róla ÍB és portrét kell adni a szerzőről. Binonyos, hogy a mayerlingi tragédiái megelőiő időben a bárónőnek nem voll „prima renoméja" a cíáazőrváros ariaztokrala köreiben Nyili házal vili, azonban öszszeköltetéseit, főként urak intervencióját kellett igánybe venni ahhoz, hogy egy-egy meghívás! kapjon olyan udvari bálokra, amelyeken egyébként százan és saőzan jelentek meg. Görög, vagy telén örmény eredetű családból származol! ez az asszony. Az apját Ballazzi Themisloklesnek hivlák. Pontosan azon a napon lünl fel Bécsben, amikor Ferenc J6z«ef oltárhoz viselte Erzsébetet : 1854 április 28. én. Azt a levintei depulőciói, amely érté kes ajándékkal kedveskedett a császá'ai párnak, ez n Baltezzi ThemistokIe8 vezette. Három fia és két leánya volt enn^k a ban kátnak, egyik fia a Ringlheater égésénél vesztelte éleiét. A fiatal Heléna szépségével tűnt fal. Konslanlinápolyba ment férjhez, a gazdag apa egy szegény, de előkelő férjei kereset a számára és Ausztria törökországi dip'omécmi megbízottja, a maRyar eredetű Vetsera báró aranyozta be hétágú koroná jávai a Bsllazziak pénzes zsákjait. A bárót — bizonyára as após intervenciójára — Bécsba helyezték át, ide költözött Baltazzi is, talán nemcsak azéri, hogy oll ragyoghasson az udvar fényébsn. hsnem elsősorban, meri Bícshaz kötötték őt üzletei. Nam tartozik a tárgyhoz és inkább kuriózumként jegyzem csak meg, hogy Bsliazzi Themistokles legnagyobb kommittensa voll a bécai állami pénzverdének ?» hsjórakományokban küldte le Abessziniába a Mária Terézia tallért. A két Balfazzi testvér, Sándor éB Heléna lázaean hajszolták az udvari kepcsoletokat. A fiu egyszer elkísérte Erzsébel királynét is angliai útjára, ahol bravúros lo vaglásával fe tüni. Heléna nővéréi Slockeu gróf velie feleségül. Vetsera Haléna kepcsolalaii az az udvarral maga a csóízér szüntette meg és Festefich Mária grófnő, Erzsébet udvarhölgye naplójában beszámol egy igen kinos incidensről. Ma, közel fél évszázaddal bz események u'án a krónikás meeőllapilhatja, hogy Heléna bárónő, Vetsera Mara anyja nemcsak szerelmes volt Rudolfba, hanem egyike lehetett azoknak a nőknek, akik a fiatal Rudolfot a szerelem mysteriumaíba bevezet• iék. Mikor történt ez ? Tiepnegy évvel a mayerlingi katasztrófa elölt, 1878 ban, amikor Rudolf huszadik születésnapját ünnepelte Gödöllőn. Mary baroneaee ekkor csak hat éves volt. .. Festelich Mária grófnő elmondja, hogy ebben az időben az udvar huzamosabb ideig tartózkodóit a Bödöllői kes'élyban és egyizben Rudo'f zavartan állított be a grófnő I kcsztólyába. „Nagy kérésem van Önhöz, — mondotla — lekötelezne, ha délu'án rövid időre átengedné nekem a szobáját. Vetsera bárónővel szeretnék zavartalanul elbeszélgetni." A grófnő — emlékiratainak tanúsága szerint — e kérésre mosolyogva bőr, da határozottan nemet mondott e szavakkal: „Na haragudjék Fenség, ha tisztelettel rrejkérem, keressen a randevúi résscére az én szobámról alkalmasnbb helyiséget . . Pár nappal későb Ferenc József egy családi diner alkalmával felháborodva fakadt ki a báróné elti— TENISZÜTOK hurozása és eladása Syeigeüwhlo hangszerkészítőnél Békéscsaba, Luther-ucca 8. szám. Gyula, br. Wenckheim B -ucca 9. sz. len és Erzsébelhes fordulva ezt mondta: „...Es isi doch unerhört... lehetetlen, amit ez az esseony Rudolffal csinál. Szinte élni se hagyja. Látom, hogy mindig a nyomában lovagol. Mu magam is észrevettem, hogy valamil ajándékozott neki..." ...Vetsera Heléna hirtelen elutazóit Gödöllőről. Kapcsolatéi! az udvarral azonban fenn tudta tarfani és ebben nagy segilségére vult legmeghittebb barátnője, Larisch-Wlallersee Mária grófnő, Erjsébet unokahuga, aki úgyszólván mindennapos vendég vo't bécsi tartózkodása alatt a Vetsera palotában és aki a báróné vallomásai szerint egyesegyedül voll oka a mayerlingi tragédiának... Mayerling szomorú esztendejében Vetsera báróné még élni akaró szépasszony volt. Valamivel lul a Bslzac-koron, de még innen a negyvenen. A mayerlingi Iragédia után öszszelör*, tzerencséilen mairóna íe'.t és memoárjait ekkor vétellé papirosra, amikor az élettel szemben lelett minden reménységről... Éppen ezért mindazoknak, akik elolvoseák e memoár mondalail, érezniök kell, hogy azoknak minden saava őszinte és igaz. Vetsera Helénát nem az a szándék vezette emlékiratai megírásánál, mint Larisch grófnőt és laián má«okat is: az alibi és az önigazolás. Erekből e sorokból egy gyermekét vessejtelt anya kétségbeesése csendül fel és vélik alanyokon, állitmányokon és i

Béken kérésziül mondatokká. Minden, ami ebben az elkobzolt és elégetelt füzelban le ven nyomtatva: igaz. Az igazságot meg kell éresnünk nekünk is, ekik krónikát irunk most Mayerlingről, anélkül, hogy magunk tanul ieheilünk volna a megtötlénl eseményeknek... (FolytatjukJ P-sál Jób MAGYAR KÖNYVNAP 1938. junius hó 2—3—4 Az idei köny vnap nagy esemény ei Aranyjános összes prózai müvei és műfordításai. Egyetlen 2500 oldalas kötetben, b bliapapiron. Könyvnapi ára P 1640 Könyvnap utáni bolti ára P 22'— Arany János összes müvei. I—II. Tizenkét kötet tartalma két hatalmas kötetben, 4300 oldalon, bibliapapirra nyomva, egyöntetű művészi kötésben. KönyvnapiáraP29 — .könyvnap után bolti ára P 40'— A könyvnapi ARANY-kiadás korlátozott példányszámban ké szül, ezért ajánlatos már most előjegyeztetni. Előjegyzéseket elfogad minden helybeli könyvkereskedés.