Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-05-10 / 104. szám

Ára f) fillér 8ékéscsaba

y 1338 május 60. kedd 66. évfolyam 104, A magyar középosztály megerősítéséről beszéltek a zsidója vaslat tegnapi vitáján a Házban (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház tegnapi üléséi fiz órakor nyitotta meg Szlranyavszky Sándor elnök. Napirend előtt a Ház eifogadia Temple Rezső és társainak nyolcórás ülésekre vonatkozó indítványát. A rajtórendészeti törvényjavaslatot fogadlék el ezután harmadszeri olvatáiban, majd rótértek a zsidójavaslat tárgyalására. Az első felszólaló Vázsonyi János volt. A züidójavaslat gazdasági következményének jellemzésére felolvassa azt a levelet, amelyet egy budapesti kereskedő kapott olasz üzletfelétől. Az olaiz üzlelfél érdeklődik, hogy a pesti kereskedő zsidó-e vagy sem, mert mint írja, olyan híreket hallott, hogy a magyar kormőny bizonyos rendszabályokra készül és azért kiván tájékozódni, nehogy n jövőre nézve nehézségek merüljenek fel. Ei után statisztikai adatokat ismertet eiról, hogy a zsidók mi.'yen erényben vettek részt az ellenforradalomban, irajd megállapította, hofcy a mostani szélsőséges izgatás még gróf Apponyi Aibert emlékét sem kíméli. A javaslatot nem fogadja el. Krúdy Ferenc kifejtette, hogy a javaslatban nincs szó felekezeti kérdésről. A magyarországi mostani kapitalista rendet meg kellene javítani akker is, ha nem lenne zsidókérdés. Utána Gratz Guszlőv beszélt. — A javaslat erős indulatokat vőltott ki a magyar közvéleményből. Azt hiszem joggal, mert olyan mozgalomnak az eredménye, amely elejétől végig inkább az indulatokra, mint az értelemre eppellált. — Azzal indokolják a javaslat szükségességét, hogy túlságosan elszaporodott Magyerországon a zsidó elem, ami a kevesebb üzleti érzékkel rendelkező nemzsidó elemek megélhetésének rovására megy. Da ez csakis a középosztályon belül mutatkozik, BZ eritztokréciábap, a nagyiparban, a proletármunkásság körében még nyoma sem észlelhető. Ennélfogva az úgynevezett zsidókérdés, ha van ilyen, nálunk Is a középosztály problémája. IWég nem sziintmeg a magyar Jfjuság ellenszenve a gazdasági pályák iránt — A magyar középosztály megeiősilése valóban elsőrangú feladat. A mi különleges viszonyaink mellett a középosztály legfontosabb része: a kisgasdaoszlály. — Súlyos teendők várnak megoldásra a birtokpolitika tekintetében. Nehezebbek a feladatok az ipar terén. Az ipari középosztály megerősítését elsősorban az ipari oktatás intenzivebbé tételével érhetjük el. — A középosztály fiai óltal megvalósítandó feladatok megoldősőnál szükség van arra, hogy a magyar fiatalság nagy tömegei jobban vonzódjanak a gazdasági pálya után. A számok azt mutatják, hogy a magyar ifjúságnak a gazdasági foglalkozások iránti ellenszenve még ma sem szűnt meg. Az éretlen Irigykedés a vezérigazgatói fizetésekre, amely ma a fiatalsőg egyrészénél mutatkozik, nem téveszthető össze a a gazdasági foglalkozások iránti vonzódással. A javaslat a középosztály megerősödését nem szolgálja, egész bölciei8ége abban merült ki, hogy a középosztály néhányezer tagjától elveszik a megélhetési lehetőséget és azt mősoknek tartja fenn. Ehhez nem kall nagy bölcsesség, ehhez inkább a bölcsesség hiánya kell. — Érlheletlen, miként julhatolt a kormény arra a gondolatra, hogy a magyar középszlőly megerősítésére irányuló feladatoknak bármilyen parányi részét is meg lehetne oldani azzal, ha a tömegek szubjektív okokból fakadó antipátiáit és a téves általánositősokon alapuló gyülölelet törvénybe foglalja. — Ez a javaslat ellentétben áll a magyar jogfejlődés egész alapjóval. Törvényeink sohasem szabtak meg előnyöket vagy nőtrőnyokat egyes polgőri rétegek szóméra aszerint, hogy ezek milyen fajhoz, vagy felekezeihez tartoznak A javaslat igazságtalanul megbélyegzi és megalázza a magyar polgárok egy olyan rétegét, amely a mai Magyarorszőg felépítésében fontos és hasznos feladatot töltött be. — Feleslegesnek találom a javaslatot még a bevallott cél szempontjából is. Annak a fejlődésnek ugyanis, amely a magyar keresz tény ifjúságot a gazdasági pályák felé akarja terelni, természetes uton kell lejátszódnia. — Végül nem fogadhatom el a javaslatot, mert abban bizonyos engedékenység nyilatkozik raf g olyan jelszavakkai szemben, amelyeknek érvényesülése teljes felfordulásra vezethet és elszakadásra az ezeréves magyar alkotmány leglényegesebb alapjaitól. — A kormány most nyomon követi az uccai heccslcdést és törvényhozói ulon rést üt a jogegyenlőség elvén, ki akar dobni egy csomó alkalmazottat állásából és a gazdasági életbe be akarja vezetni a 20 százalékos numerus cleuiusi, amivel olyan folyamatot indit el, aminek a végét nam lehet lótni. Azt fejtegette, hogy az alkotmány szerinte nem merev dogma, hanem hol bővíteni, hol szűkíteni kell. Meggyőződése szerint a magyar ifjúság be fogja bizonyítani, hogy rátermett a gazdasági pályákrai A javaslatott elfogadja. Nem szabad a képviselőházat az ucca hangulatának befolyásolni — E kérdés vizsgálatánál nem szabad a képviselőházat az ucaa és tömeg hangulatőnak befolyó solni. Ha a kormőny segíteni akar a veszedelmeken, akkor hozzá kell nvu'ni a kirívó szélsőségekhez. Es netn zsidókérdés, mert a százezer pengős jövedelmeket épugy zsebreteszik a nyilasmozgalmakat támogató keresztény vállalati igazgatók és szövetkezeti vesetők, mint a zsidó iparmágnások. Nyilvánvaló taktikai hiba, hogy amikor a tőkétől nagy áldozatokat kivónnak, ugyanakkor ezt a tőkét fejbeverik. — Nézzük a javaslat gazdasági vonatkozásait: a depresszió jelei az egész országban tapasztalhatók. Ez nem zsidókérdés főbbé, ez a keresztény fiatalság és munkásság problémája. A történelem elölt mindazért, amit ez a törvény előidéz és ennek a törvénynek élelrehivősőt előidézte a kormányt terheli a felelősség. Jenes András köszönetet mondott a kormónynak a javaslatért. Kijelentette, hogy a nemzet érdekében hozták ezt a javaslatot, de jó lenne, ha a földmunkősokről is megfelelő gondoskodás tölénne. Kertész Miklós hangoztatta, hogy a javaslat vádiratot ir és egyben ilél is, vefzélyerteti egy nagy dolgozó tábor létét, amely becsületesen kivette részét a munkából. Baros Endre arról beszélt, hogy a szocialisták a jogegyenlőség sérelméről beszélnek, holott ők épsn•éggel nem beszélhetnek jogegyen tőségről, amikor munkőstömegek ellen dolgoznak, akik nem tartoznak hozzájuk. Matolcsy Mályős hangsúlyozta, hogy az 1938-as év Magyarországon a nagy átalakulás esztendeje lesz. Szóvátette, hogy amig mősfélmillió magyar kivándorolt, addig bevándorolt az országba félmillió zsidó. Helyeselte az újságíró kamara létesítését. Matolcsy Mátyás felszólalása után az elnök napirendi indítványt tett, Bmely szerint a Ház ma délelőtt 10 órakor folytatja a zsidójavaslat tárgyalását. Ismét emelték a kenyér árát a csabai pékek Bevezetik a huszonnégy filléres népkenyeret (A B. K. tudósítója jelenti.) Ismeretes, hogy a békéscsabai sütőmesterek bejelentették a kenyér árak ujabb emelését, amelyet a buza és lisztárak emelkedésével indokoltak meg. Tegnap délután a kenyérárakkal kapcsolatosan ülést tartottak a békéscsabai sütőmesterek szakosztálya, amelyen elhatározták, hogy a fehér és a félbarna kenyér árát 2 fillérrel emelik. Kimondották azonban, hogy a sütemény őrőt nem emelik. Elhatározta továbbá a szakosztályi ülés, hogy bevezetik Békéscsabán az olcsó népkenyeret. A népkenyér egészen barna lesz és 24 filléres áron fogják árusítani. Az uj árak már a napokban élelbelépnek.