Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-05-07 / 102. szám

Ára f) fillér IOZLOOT üéfké^csafo% 1138 május 7. szombat 66« éwfolyam 102. szám idójavaslat faji alapon ál jelentette ki a NEP elnöke a Ház tegnapi ülésén (A B. K. tudósítója jelenti.) A Ház tegnapi ülése iráni csökkent az érdeklődés. A képviselők közül fiz órára kevesen érkeztek a Házba. Vonatkozik ez elsősorban a kormánypárt szélsőjobboldalára, de feltűnt, hogy a kisgazdapárti szektor is teljesen üres volt. A képviselőház tegnap is ciak négyőrés ülést tartott, a mei napot pedig valószínűleg pihenéssel töltik a Ház tatjai és csak hélfőn és esetleg kedden foly'aták a vitát. Tiz orakor nyitotté meg a Ház ülését Sztranyavszky Sándor elnök, majd Müller Antel szólalt fel. — Annak, hogy az ifjuiág a mullban nem ludolt elhelyezkedni az ipari és kereskedelmi pályákon, egyik oka az volt, hogy a zsidóság ezekben az iparágakban nem edott keilő stáiru helyet a fiataloknak. A jt vaslat még mindig nagyon tép, négyszeres helyet enged a zsidóságnak a keresztény poigér«eg rovésére. Azt sem dönli el a javaslat, hogy a zsidóság faj, vagy felekezet. — Azt váriam, — folytatta Müller Antal — az igazságügyminiszlerlől, hogy ez igazság alapjára helyezkedik és a zsidóság térfoglalási erényszámát öt százalékban állapítja meg. A zsidóság túlságosan nagy helyet foglal el még most is a gazdasági életben. Etulán Müller Antal kifogásolta a közszállitáiok elosztását és megemlítette, hogy a múltban a galíciai Silberfennig Judel 70.000 pengős közszállitáshoz Jutott. Az építkezések sztornírozása, a munkáselbocsájtások, ,a hitelek felmondásával való fenyegetőzés, a bojkottra uszítás a faji szolidaritásra vall. — Miért nem lehet ezt a keresztény fronton is megteni ? — mondotta Müller Anlal. Beszéde végén megállapítja azt, hogy alig van pár olyan előkelő magyar nemesi család, amelyik még nem keveredett össze a zsidósággal. Minthogy a javaslat nem biztosítja a keresztények számára a vezető pozíciót, ezért nem fogadja el, hanem határosali javaslatot nyújt be, amely szerint a kereskedelem és iparban a kamarák utján vigyék keresztül szellemi pályákra megállapított arányszámot. | az iparengedélyeket tiz évre visszamenően felül kell vizsgálni és az érdemtelenektől vonják meg. Az állami és közszállitásokból a zsidóság ciak erényszáménak meefelelően részesedjék és az 1919 óta beszivárgott zsidók állampolgárságét vizsgálják szigorúan felül. Mahhai János szólalt fel ezután és beszéde elején rámutatott arra, hogy a társedalom egy kis része világszemlélete és a mai probémék meg nem értése miatt nem fogadja el a javaslatot. A társadalom másik része kevesli a ja• vaslalol, mert ugy látja, hogy azzal nem kerül nyugvópontra a kérdés. Elismerte ugyan ezután, hogy a zsidóságnak a kapitalizmus és a polgárosodás kiépítése terén komoly érdemei vannak, de az alap vető munkát itt is a keresztény magyarok hajtották végre. A zsidóság asszimilációja olyan nagy szám melett, mint ahogy nálunk élnek lehetetlen. Hiába asszimilálódott a zsidóság felsőbb, régen itt lakó rétege, hamarosan megjelenik az idegen, barbár rokon és az gátat vet az asszimilálódási folyamatnak. A zsidóiság faj, ezt akkor is vallom, ha a magyar királyi Kuriá ezt kénytelen volt máskép szabályozni. Peyer Károly volt a következő felszólaló. — A háború — kezdte — a világ egész gazdasági rendjét felforgatta. EB a helyzet még most a háború után is fennáll. Nálunk a földreform terén csak olyan intézkedések történtek, amelyek voltaképpen kijátszották a szükségleteket. Nálunk a zsidókérdéstől függetlenül aránytalan a jövededelem megosztás. A kisemberek jövedelme évről-évre c&ökken, életnívója egyre elecsonyabb, Azt mondják, hogy est a tör vényjavaslatot a közhangulat követelte, Sterinlem az a közhangulat követelte ennek a törvénynek a megalkotásét, amely közhangulatot a kormány sajtója termelt ki. A magyar ember antiszemita. nem Meg kell szüntetni a bürokrácia tultengést Peyer ezután arról beszélt, hogy miért nem hivatkozik arra a közhangulatra, ami! a munkanélküliség okoz. Vélek parlagon hevertetni ezeket a munkanélküli tömegeket. A magyar munkások külföldön munkanélküli segélyt kapnak, as itthoniak nem kapnak. A zsidókérdésnek ilyen módon való elintézése ólcsóbb s nem kell számolni olyan ellentállással, mintha például a nagyipart kellene megadóztatni a munkanélküli segély érdekében vagy a nagybirtokot. Kiválasztották ezt a tetszetős antiszemitizmussal felhígított javaslatol, hogy 14.000 embert munkához segítenek. Ezt sokkal kevesebb izgalommal el leheted volna intézi, például helyes szociálpolitikával és birtokpolitikával. A javaslat ezeket a kérdéseket ötletszerűen felekezeli szempontból tárgyalja, ahogy ezt nem lehet megcsinálni. Annak a lehetőségét kell megteremteni, hogy a dolgozó ember keresetéből meg tudjon élni. Meg kell szüntetni a bürokrácia túltengését. — Lt van a honosság kérdése. Egy tollvonással el lehetne intézni a sok fölösleges izgalmai. — A kormánynak száz és száz lehetősége lenne az értelmiségi ifjuség elhelyezésére. Hivatkozom az OTI, a MABI és az OTBA pályázatainak eredménytelenségére orvosi állásokkal kapcsolatban. Amikor vidékre orvosokat keresnek, nincsen pályázó. — Nagyon sokat beszélnek a parasztokról, lelkesednek a népért. Hét ha olyan nagyon lelkesednek, miért akarnak Budapesten meredni, ahol kevés a lehelőség a magyar paraszt gyógyításéra ? Nem akarok általánosítani, de nagyon kevés tehetséges és szorgalmas egyetemről kikerüli fiatalembert ismerek. A nagy többségre, sajnos, nem lehet ezt mondani. Ez a javaslat nem oldja meg a szociális problémát Gyakorlatilag mi fog törtenni ? — Itt a Házban kerülik azt a kérdést, hogy a zsidóság faj-e vagy felekezet ? Lényegében azonban ugy keseük, mint a fajt. Miért nem beszélnek nyíltan? £n hajlandó vagyok Eckhardt propozicióját elfogadni, de akkor a javaslatban konierrplált 20 százalékos arány vonatkozzék minden bevándorolt fajra, a svábokra és a tótokra is. — A kormány nagy vagyonváltságot akar igénybevenni. Helyesnek tarlom, hogy a köz érdekében a vagyon áldozatot hozzon. De egy döglött közgazdaságból nem lehet vagyont kivonni. — Amikor a békereviziő lehetősége megcsillant, a magyar közéletel ilyen javaslattal irritálják t A külföld felé adunk ezzel propagandaeszköz! ellenfeleink kezébe, hogy rámulathassanak, hogy idebent mi lörtént. Azt mordjók egyesek, hogy a magyar zsidók az elszakított területen nem magyarok. — Hivatkozom arra, hogy mikor az erdélyi magyar párt Gogával akart lepaktálni, akkor Goga azt követelte, hogy a magyar párt a zsidó kat ejtse el. Az erdélyi magyar párt vezetői kijelentették, hogy nem ejtik el. Tehát ők az erdélyi zsidókat magyaroknak tartják. Budapesti nyomásra az a kívánság, hogy ejtsék el a magyar zsidókét Erdélyben. — Nem fogadom el ezt a javaslatot, mert a kisembert sújtja, mert megkerüli a problémát és nem akarja megoldani a legfőbb kérdéseket: a földbirtok és a jövedelemeloszlás problémáját és korlátlan hatalmat biztosit annak a kapitalista osztálynak, amely a dolgozó embereket kizsákmányolja. Most törvényt hozunk a kis zsidók ellen, viszont biztosítjuk a nagy zsidók változatlan jövedelmét és a további kizsákmányolást. Végül előterjesztette Peyer a szociáldemokrata párt határozati javaslatét. Ezekben a párt kijelenti, hogy az antiszemitizmus akkor sem oldhatja meg a földmunkás és parasztproblémákat, ha törvényes formában öltöztetik. A szociáldemokrata párt elérkezettnek látja az időt arra, hogy a törvényhozás hozzányúljon a legégetőbb kérdés, a földprobléma megoldásához. Azt kívánja, hogy a kormány junius 30 ig terjesszen törvényjavaslatot a Ház elé, mely szerint az ezer holdon felüli birtoktestek méltányos áron 1943 junius 30-ig kisajátitandók és a földnélküli parasztság és törpebirtokosság jogos igényeinek kielégítésére használandók fel. További határozati javaslatban kívánja a szociáldemokrata párt a nyugdijak felülvizsgálását. Ki kell mondani, hogy senkinek sem lehet nagyobb fizetése, mint Budapest polgármesterének. Államositani kell a hadiipart, a szénbányászatot, az energiatelepeket és a biztosítást. Uléna Tasnády Nagy András a NEP elnöke beszéli. — Sajnos