Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-05-04 / 99. szám

Ára f) fillér lékéscsaba, IS38 május 4. szerda 66. évfolyam 99. szám A népet forradalomba vinni: egyenlő a nemzet elárulásával — mondotta Sulyok Dezső a Ház tegnapi ülésén (A B. K. tudósitója jelenti.) A képviselőház tegnapi üléaét tiz órakor nyitotta meg Sztranyavszky Sándor elnök Áz ülésteremben kevés képviselő volt jelen és a vita is erónyleg kis érdeklődés mellett folyt. A legnapi ülésen napirend előtt elfogadták Temple Rezső és társainak a nyolcórás ülésekről szóló indítványát és igy a soj'crendészeli javaslatot — ha lesz elég szónok —. ma mér délelőtt tiz órától délu'án hat óráig tárgyalják. Az első felszólaló Vázsonyi Já nos volt, aki hosszasén kifogósolta, hogy a lepengedélyezés a miniszterelnökség sajtóosztályától, a lapterjesztés pedig a belügyminisztertől függ. Arra volna szükség, hogy ezeket a jogokat a köj> igazgatási bíróságra, illetve egy külön sajtóbiróságra bízzák. Tisztázni kellene szerinte, hogy egyegy politikai lap üaleti vállalkozás e és ha igen, kinek a pénzén csineiják. Ugy, amint a politikai partok elveinek, ennek tisztázására is szükség van. A politikai véleménynyilvánítás ssabadsága természetesen nem jelenti a közéleli tekintélyek sérbaréngatésát, az izgatást és gyűlölködést, mert es mér szabadosság lenne. Igy kezdődött 1918-ban is, ami végül is a Vörös Újsághoz vezetett, pedig akkor is szigotuan működött a cenzúra. Ma is sok olyan sajtó termékkel találkozunk, amelyiknek a hangja olyan, mint a Vörös Újságé voll. Nagy Emil fájó szívvel, de kénytelen hozzájárulni a javaslathoz, mert ugy látja, az adott körülmények között nem lehet előle kitérni, Az igazi államférfiú, aki a népet boldogítani akarja, nehezen tud versenyezni azokkal, akik az alsóbb néposztályok szenvedélyeire és irigységére apellálnak. Ezekkel szemben a kormánynak fel kell lépnie és mivel ezek kezében a legjobb fegyer a sajtószabsdség: esst a nemzet érdekében korlátozni kell. Ezután a zugsajsóról és a röp' irat áradatról basáéit, mejd a javallatot elfogadta. Rupert Rezső nem szavalta meg a javaslatot. Mint mondotta, főképpen azoknak az érveknek alapján, amelyeket a javaslat mellett sorakoztattak fel. Meg kell rendszabályozni az uszító sajtót, de ez a javaslat erre nem alkalmas. Csak a tisztességes ellenzéki sajtót rendesabólyozza meg. Ez a javaslat a sejlő leglényegesebb részének : a tisztességes időszaki sajtónak megfojlésát teszi lehetővé. Felül kell vizsgálni a sajtó jövedelmeket Kifogáaolia, hogy a javaslat korlátozza a birói tárgyalások nyilvánosságát. A tárgyalások nyilvá nosséga a bírót is segiti. Surgoth Gyula volt a következő szónok. Meizler Károly Q javaslatnak a zugaajló ellen irányuló intézkedéseit helyesnek tartja. Inditvőnyozta: utasítsa a Ház a kormányi, hogy olyan törvény-intézkedéseket hozzon a Ház elé, amelyek szerint a sajtó jövedelmeket felni kell vizsgálni. Hivatkosott az 1937. évi francia sajtótörvényre, amelyben hasonló értelmű rendelkezések vannak. Súlyos büntetéseket kívánt azokra, akik áthágják a sajtótörvényt, de de kössék gúzsba a sajtót. Ángyán Béla azt fejtegette, hogy as előzetes bemutatási kötelezettségamely a javaslatban van, mostani viszonyok között végtelenül 8Eüksége8. A sajtószabadság lényegileg csak annyit jeleni, hogy gondolatait mindenki szabadon közölheti tehát nem tartozik a sajtószabadsághoz a terjesztés. A javaslatnak a könyvre vonatkozó rendelkezései éppen a röprirat irodalom miatt szükségesek, mert nem tudhatjuk, hogy a röpiratok egy szép napon hol jelennek meg könyv alakjában. Erre az intézkedésre közérdekből volt szükség, más uton nem lehet kiirtani a répcédulákat. Sulyok Dezső beszéde elején utalt arra a három szempontra, amellyel a javaslat szükségességél megindokolja a kormány : a rőpcédulafrontra, a zugaajtóra és azokra a kétségkívül fennálló viazazaélésekre, amelyek a törvényaséki tudósitóaok terén minden olyan alkalommal megnyilvőnulnak, amikor megtörtént eseményekről hív szellemben kellene tudósítani. Kérdéa, hogy a javaslat megtalálja e a megfelelő eszközöket ezeknek a visszásságoknak kiküszöbölésére ? — E'őször a hiv szellemről kívánok beszélni. Az én véleményem, amelyek mór a bizottsági tárgyalás torán is elmondottam, as, hogy egy politikai lapban élesen el kell különíteni a véleményt, állásfoglalást tarlaimazó részt attól a résztől, amely iudótilés, beszámolás. A Szálasi-féle ügyben adatokat tettem a Ház asztalára. Az első betűtől az uíolsóig megfelelnek a való8égnak. A lovasberényi kerület képviselője vállalkozott adataim megcáfolására. Kitűnő debaiter, de állitátaimal nem tudta megcáfolni. Ehelyett olyanokat cáfolt, amiket én nem állítottam. Én nagyol kockáztattam, ha kiderül, hogy adataim hamisak. Nekem akkor el kell kell tűnnöm a magyar közéletből. Tessék megvizsgálni ezeket az okmónyokat. Korni» elnök rácsengetelt Su lyokra, felszólította, hogy térjen ót a javaslat tárgyalására. Sulyok Dezső ezután a javaslattal foglalkozott. Megállapította, hogy a röpcédulák tekintetében szórói-szóra aláírja Ángyán Béla véleményét. Ha napról napra tele szórják a fővárost röpcédulákkal, amelyeken a mostani vezetőséget korruptnak mondják, akkor ezt előbb utóbb elhiszi a tömeg. A nípet forradalomba vinni : egyenlő a nemzet elárnlásával. Párhuzamoian kell menni egy rendőri intézkedésnek egy gyorsiramú szociális átalakulással. Eiután ismét a tudósítások hiv szellemben való közléséről beszélt. — Nap-nap után hallunk olyan megnyilatkozásokat — mondotta —, amelyek szükségesnek tartják annak a hangsúlyozását, hogy ezek az intézkedések nem érintik a jogelveket s ezek mellett az intézkedések mellett a jogelvek sértetlenek maradnak. — A zsidó törvényjavaslattal kapcsolatban ia igen magas helyről az a kijelentés hangzott el, hogy nem érinti az egyenjogúság elvát. Ennek a javaslatnak tárgyalása aorán is azt mondják, hogy esek az intézkedések nem érintik a sajtószabadságot. Dehogyis nem érintik. Tulajdonképpen elveszik a sajtószabadság lényegét, mert de fecto bevezetik az előzetes cenzúrát. A Ház állalánoa helyeslése közben mondolta ezutőn Sulyok Deiső : Ma nem érzőnk gyűlöletet as idegen eredetfiekkel szemben. de engedjék, hogy mi magyarok is éljünk, akik itt születtünk és ősi magyarok vagyunk. — Segítsenek nekünk építeni, de ne akarjanak magyarabbak lenni a magyaroknál. — Nem fogadom el azt, amit Szálasi irt egy szélsőjobboldali ujaég május elsejei számában (olvassa) : „Nem tudtunk nemzetté lenni, nem tudtunk hazát adni a hazában .. — Én azt állítom, hogy igenis, mi magyarok nemzetté tudtunk lenni és amikor azt kérdezik tőle, miért állok vele azemben, erre az a feleletem: Mint magyar, mint született ősmagyar nem tűröm azt, hogy bárki ennek a nemzetnek nemzeli voltát kétségbe vonja. (Helyeslés a Ház minden oldalán.) — Legyünk egyek — fejezte be emelt hangon felszólalását Sulyok Dezső — mert különben a kótyagos, semmi igazsággal aló nem témasztott lanok nem fognak bennünket mételyezni. Csoór Lajos tiltakozott az ellen, hogy a széiső jobboldali mozgalom nem volna nemzeti irányú. Propper Sándor hangoztatta, hogy a régi sajó'örvény is eleggé szigorú volt. Beszéde további részében védelembe vette a falukutaló iratokat. Hubay Kálmán helyesnek találja a kormézatnak azt a törekvését, hogy az időszaki lapok megindításához a miniszterelnök engedélyére van szükség. A Ház ezután áttért az interpellációkra, amikor ts személyes kérdésben többen szólaltak fel és az ülés fél hét .'órakor ért véget. Csütörtökön temetik Beliczey Gézát (A B. K. tudósítója jelenti.) Tegnapi számunkban már hirt adtunk arról, hogy baiczai Beliczey Géza gazdasági főtanácsos, felsőházi tag és a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület elnöke elhunyt. Mint értesülünk, Beliczey Géza holttestét ma délulán fogják beszentelni a Kerepesi-uti temető haloitasházéban és a beszenteléa után Békéscsabára szállítják. Békéscsabán a római katolikus templomban fogjók felravatalozni városunk nagy halottját. Temetése csütörtökön délutón két órakor lesz a Széchenyi-ligeii katolikus temetőben.