Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám
1938-05-03 / 98. szám
Ára f) fillér május 3. kedd §5. éwfaSjfaim 98 izém történt vasárnap a politikában Méjus l-én a főváros egész terűlatén erős rendőri feíkéesüitaég vigyázott az ucca rendjének és nyűgeimének fenfitartéíáro. Nanrcsek az őrszobák és laktanyák személy zetét rö e'ék, hanem az uccákon is nagyassámu gyalogos-, iovas- és kerékpáros rendőr cirkált. A özocié dsmokraták a hűvösvölgyi Nagyréten rendezték szokásos míjusi ünnepségüket, melyről este hat órakor aért sorokban in duli vi»8f.a a többezerfőnyi tömeg a főváros felé. A rendőrség nem zavarta meg a felvonulást, de rieidót-.utón követte a munkásokat, akik a Margit-hidon ót haladtak a Nagykörút f«le. Ereszen a Musíoiini-lérig caendben ée rendben vonult a tömeg, itt azonban tün tetésbe kezdett, amelyet a Royalszálló előtt folyfaloít. Kisebb uccai riadalom íómed 1, de a rendőrseg hamarosan feloszlatta a tömeget. Ar esti órákban HK Andrássy utori egy kerékpáros rendörőrjörat hat fiatalembert fogott el, akik vörössé! disíitell kerékpáron haladtak. E-.ek elien eljáró* indult. A deíi órákban az Andróssy-ulon és a nagykörúton zöldiig e*. nyilesajeiven>es fialalemberek röpcédulákat kezűtek osztogatni, de mire a rendőrség közbelépett, már eltün tek. * Heíényi Imre dr. főkapilányhelytties, az uiievéi éa politikai osztáiy főnöke, a magy&r rendőrtiszlikeregyik legkimaye aióbb s Eutópaszerle ismert egyenitége, saiabad ségra ment és egyben a nyugdijaién iránti kérelmét is beadta a főkapitánynak. Széli József belügyminiszter és Etiássy Sándor dr. rendőrfőkapitány elfogadta a nyugdíjazás iránti kereimet. Uiódja, a hirek szerint BárlfayBtiuor Ernő rendőrtanécsos, a deiektivleetüiet helyettea főnöke, a rendőrti8ztiker egyik igen képzett éa Kitűnő tagja, aki — értesülésünk szerint —• a kormányzat intenciói nak megfelelően egeazen rendkívüli eréllyel veszi kezébe a mindenféle szinü sseiaőaégek letörését. Bártfay Bauer Ernő kinevezése esetén Sombor-Schweinitzer József rendőrfőlanácaoa, a politikai osz tóiy helyettes vezetője Hetényi, nagy és számtalan bravúros rend őri munkájának segitősarsa más beosztásba kerül. * Temesváry Lfiszló fővárosi bizottsági tag levelet intézett Csiílery Andráshoz a Keresztény Községi Part elnökehez; es bejelenlelte a póriból való kilépéséi. Temesváry, anint az ertesüiések mondják a Nemzeti Frontba lép be. * Vagérnap délelőtt azEmericana vezetősége országos vezérkeri értekezletet hívott össze, amelyen a szeaed' eseményekkel foglalkozott. G Ií i Józsff d<'., a ssegedi Fererc Jót»í f tudományegyetem rektora a rruit hét szerdáján gyűlést hívott össze, amelynek cé!jü az egyemi és főiskolai ifjúsági egyesületek fe'oazlatésó és ez egyetemi diákságnak egy^égeaitéte voit. A diók szerveEetekben nagy visaathatást keltett a szegedi egyetem rektorénak „?leichíchnllo!ó" törekvése, arrely ellen tegnep as Emericsna io f r ,em^lte tiltai oső saavét. Biiíer Illés c'airveuxi epét. as E'nericena commeridatora nyitotta meg a sí ülé»t, majd na ifjúsági szónokok hangoetasták, hogy a sregedi törekvések létében akar ják meglémadH neirc?ak a» Em<íricanát, h«nem a hagyományokkal rendelkező és évtizedas munkára visszatekintő valamennyi baj tá«'si pgyesü'etet is. Mátyá8*y István dr. hangoztatta, hogy az Empricana, a Turul és a Hugária alapilaaukói fo*ve egy uton halcdtak a megvár célok felé. Bünt követ el a nemzet jövője elien, aki az ifjúság egységét tovább hsioqatja, de helytelen uton jér rz is, aki es idegenből átültetett eszmék halésa alalt gleichrchallolni akarja. Ártalmatlanná kell tenni a tisztességtelen sajtót megkezdődött a sajtórendészeti javaslat vitája a Házban (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház tegnapi ülését mindössze öt képviselő jelenlété ben nyitotta meg Korniss Gyula elnök. A beruhóaáíi javassat harmadkori olvasása kőiben lépeti a terembe néhány „kormónypérli képviselővel Mikecz Oiön igagságügyminiazler é& utöna nyomban rátértek a sej'órindrészoti jsv^slat tár«y»láaéra. Mezey Lsjoa előadó hangoztatta, hogy abszolút sajtószabadság sehuJ sem voíi, mert különböző seüksegaserüség miatt mindig korlátokat kellett állítani. A javaslat céija, hogy kiirtsa a zugaejlót, a bíróság előlli bizonyos ügyekre sajlóköslési iiialmat áilitucn fel és rendezze as időszaki lapok a'apiió&ának kérdését. As u óbbi időben számo® nyemiat vány látott napvilágot, amelyek nem védik az egyéni és családi becsületet, sőt mér az őllamhüaéget is kikezdik. A jövőbfcn cí.ak miniszterelnöki enb-edeilyel lehat időszaki lapot indítani éa hogy mennyire szukseges a reform, azt az is bizonyítja, hogy maguk as újságíró testületek is kivantók a sejiórendésset megváltoztatását. Viiés Balogh Gábor előadó beterjesztette az egyesített bizottságoknak az úgynevezett zsidójavaslalra vonatkozó jelentését és kérte annak tárgyaláséra a sürgősség kimondását. A Ház többsége kimondotta a javaslatra a sürgősséget. Ezutőn Tóth Pál, az igazolóbizottság előadója jelentette, hogy Hubay Kálmánt és Makai Iatvőnt a bizottság végleg igazolt képviselőknek nyilvónitotta. A vajtójavealat vitájában elsőnek Bródy Ernő szólalt fel és rőmulatott arra, hogy a sajtó éltető eleme a szabadság. Különösen vonatkozik ez Magyarországra, mert itt a nemzeti éiet feltámasztása a sajtó munkájának eredménye volt. A revolverező és tisztességtelen sajtó ártalmatlanná* tételére valóban szükség van, mert e téren rzörnyü infiécióval állunk sierrben. A revolvereső, saaroió újságírókat mapa a tisztességes «ajló veti ki magéból. A röpirat ée a könyv köíött határvonala! kell húzni, mert ss állam intéackedftfce a könyvekre i» vonatkozik. Nem lehet a magyar írókat ma mér atra kényszeríteni, hogy ceak limonádét írjanak. A kiadók is meg vannak félemlítve. Nálunk megjelenik egy évben körülbelül háromezer könyv és eteknek egyszőzaleka eltan sem induít meg eljéróe. Szekértő nek kellene msgéilapiiani, hogy hol krzdődik a könyv éa hot végződik a röpirat. Kéri a kultuszminisztert, most is lépjen kö*be BZ igaz8ágügymini8irternéí, hogy a könyveket vegyék ki a tervezett rendelkezés alól. A legelevenebben vág a saj'.ószaböds^jí kérdésébe az az intézkedéc, hogy nem 8eebad egy nyilvános tárgyalásról (udóaitést közölni. A javaslatot nem fo^edja el. Törs Tibor hivatkoKoit Bródy Ernőnek arra a megáiírpitÓKÓra, ho*y háború esetén a sajlo korláto ősát szükségesnek tartja. Kérdezi, hogy a mei világpolitikai helyzetben ninc-e szükség olyan korlátozásokra, amelyek háború esetén helyénvalók ? Csak átmeneti jellege van a javaslatnak Mint újságíró és mint törvényhoüó is megáiiepitjs, ho^y tűrhetetlen é9 kegyetlen intézmény a cenzure. Da nemcsak az éllamhatalom cenzúrája éli fenn, hanem a kspüalieta térsad^lmi berendetkedés cenzurőja is. Bármennyire is a kapitalizmus alapján óiíunk, mégsem vegvunk hajlandók akceptálni annt«K tudásait. Ezt az iílegiiim cenzúrát kell megszüntetni a eajtősaabadség érdekében. A következő felszólaló Buchinger Manó volt. Idézte az előadói, aki szerint a gondolat- és ?ajtó8zabedság vitán felül áll. — Ha ez igás, — folytatta Buchinger — okkor nemcsak értetlenül, hanem megöbbenéssel állunk ezzel a javaslattal szemben. E^ ugyanis ujabb gúzsbakötése a meglévő kevés sajtószabadságnak. Merem állítani, hogy ez a javaalai a sajtószabadság utolsó maradványai elien késsülő legsúlyosabb merénylet. Ninca kevesebbről s/ó, mint arról, hogy as előzetes cenzúra iniézményét akarják bevezetni, 200 évvel ezelőiii módszereket köpiroznak. Ilyen rendszer caek a cári Oroszországban voit. Ass uj rendemezesek állítólag a zugsajtó! akarják megrendszabályozni. Mi nem szavazzuk mea ezt a javaslatot, de ezsel nem a zuwaajtót akarjuk védeni. A kormánynak és a közigazgatásnak e javaslat nélkül iá tulon lul sok lehetősége van a megtorlásra. Módja lenn« a kormánynak fellépt a röpcédulák ellen is. Az ország nem tudja magának megmagyarázni, miért nem tud a kormány aernmit sem csinálni a röpcédulazuhatag ellen. Huszouszky Lajos a következő szónok hetyeaii a törvényszéki tudóaiíŐ8ok közlésére vonatkozó korlátozásokat. Nem áilitja, hogy ez a javaslat örökéletünek van szánva, szerime ennek csak átmeneti jefőstge van, de a mai viszonyok közölt szükséges. Molnár Imre, a pénzügyi bizottság előadója beterjesztette* a pénzügyi bizottság jelentését az 1938 — 39. évi költségvetésről.
