Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-05-01 / 97. szám

1938 május 1 BEKESMEGYEI K0ZL0NV 5 GYÁRTMÁNYÚ T árusitja s Spitzer Zoltán, Békéscsaba, Andrássy-ut 19. unalmában, ha kifogy előle az ujiág és véletlenül könyv se akad a nesszeízerben, a menetrendel Ispozgatja. I^y leltem én is. ... A vasúti menetrendből kep tnm az első izelilőt Munkácsról. Azt, hogy pénteken este és szombaton déle'őtt nem indul onnan Bátyú felé a vonat. Es én le sem szálltam a vonatról, hanem Kassáig mentem és onnan Munkácsra ... Majdnem két hetet töltöttem el itt és örülök, hogy megismertem ezt a várost. Itt nincsenek gazdag emberek, ellenben aránytalanul nagy a szegények száma. Sehol se láttam, hogy ez emberek olyan sokat dolgozianak, mint itt, három ország beszögelésében. Munkácson mindenki élni akar, optimista minden teremtett lélek és az emberek azzal fekszenek le este, hogy reggelre meg nyerik a főnyereményt. A munkácsiakat rengetegszer csapja föld höz az élet, de felugranak mindig, akárcsak a macska. 0!yen tarka ez a város, mint gyermekkoiunk álmának kaleidos/kopcsövében tükrök közt a sok szines üvegcierép, ohan mozgalmas, Hollywoodban egy Kertész Mihály által megrendezett filmfelvétel tömegjelenete és olyan tarka, mint a Kelet, amelynek kapuja ebben a városban nyílik. Tizenöt évvel ezelőtt méa cjak negyvennégy uc cSja volt Rákóczi vámsának: azóta huszonnyolc uj uccát építettek. A mult ölelkezik itt össze a jelennel és a mult muzsikájának ódon melódiájába karmesteri pálcájával uj hangokat dob be a huszadik század dübörgő életén ik hangos csattanása . . . Azoknak, akik a kávéhőzi asztalok mellett régi vicceket mesélnek Munkácsról és a népéről, üzenem: üljenek fel egyszer a vonatra, jöjjenek el ide, érdemes megtenni az utat. A turista szó mára Munkács van akkoie élmény, — ha más kiadásban is — mint Velerce, Páris, a Do'omitok vagy Karlsbad és azok, akik megfigyelik a munkácsi uccák tarka életének morajlésál, a szivükbe zárják és rehabilitáljál est a várost, akárcsak én . .. Pa&lJ6b azok már a kiosztás idejében is többé kevésbé trágyaszegények voltak, ellehet tehát képzeni, hogy a több termelésnek min5 szolgálatot tud tenni egy ilyen, a községtől több kilométerre fekvő földterület, amelynek gizdája sem igával, sem haszonállattal nem rendelkezik. A termelés radikális fokozódásáról tehát, ne beszéljen senki Nyolc ország ipará káprázatos t Budapestről jelentik : Pénteken délelőtt ünnepélye* keretek kötött nyílt meg az idei Budapesti Nemzetközi Vásár nyo'c ország iparának és kullurájának ez a káprázatos seregszemléje. A megnyitó előkelő meghívott közönsége csodálkozva nézte végia ezt a vásárt, amelyről mér az első órában bebizonyosodott, hogv a megnehezült idők ellenére magáhoi tudta vonzani mindazokat a gazdasági tényezőket, amelyektől Köréo- és Dílkaleteurőpa, valamint a Közelkelet ipara és kereskedelme és ezeken keresztül azok jóléte is függ. Szembetűnő optimizmussal járják a vásárvárost a látogatók, akikre nagy és jó hatást gyakorol, hogy Magyarország mellett még hét ország állott ki a maga kincseinek bemutatására. Mindegyik orBzág monumentális, remekbe épült oavillonokban vonult fel. Itt van Olaszország a maga rengeteg árujával, gép- és tex'iliparável és természetesen régi és uj gyarmatainak minden számottevő értéké vei. Franciaország egv válogatott és mesteri módon összeállított kollekcióval tiszta képet tud adni arról a páratlan kulturéról. amellyel méltán dicsekedhetik és meg tudja csillogtatni — főként a hölgyek előtt — Páris minden vonzó szépségét és értékét Tiz é

vi távollét után újra itt van Jugoszlávia, amely néprajzi-, mezőzazdasági-, vegyi és idegenforgalmi értékeit kötötte mutatós caokorba. A Né melblrodalmat két hatalmos ciarnokban a Brémai kikötő eleven modellje és Bécs városának divat és művészeti kiállítása képviseli, betekintést engedve a látogatónak az uj Béca falai közzé is. Da itt van Ázsióból India, a msgs fűaddig, amíg a gazdi nem kerül olyan helyzetbe, hojv hiányzó állományát nem pótolhatja, elkopo't hiányzó gazdasági eszközei helyett ujat nem tud beszerezni. Ezt pedig csak akko; és ugy tudja végrehajtani, ha visszaállíttatik a a hosszú lejáratú, kicsi kamatú gazdasági hitelélet. Lukács Irán és kultúrájának • M • szereivel, selymeivel, ásvénvsival és rejtelme'ségének misztikus hnncuilatéval, itt van DélamviMSól Brazília, nmelyT'k hatalma* csarnoka ősi Inka-templom mán. \r. egzotikus épülni re-nek '"jrtóoszloDai indián „Wem"-ek, de belsejében modern kávébárban kaD

r>"k a látogatók kó«»o!ó» a «í»!á»f4te brazilkáv.^bfil. Afrikából Eauptom jött el a Krisztus előtt 3800 évvel évvel épQH karnaki templom mintájára készült jellegzetes kiállítási csarnokával, amelyei ős' ná

p

T,ö. vészeti remekek, a Sinni hévről ho?oH "lahástrom. a modern E?yptom ipirénak termékei 'öMinak meg, utalva arra is. ho?v ennek az országnak volt először számot* tevő idegenforgalma már a középkorban is. Á minden utazási irodábin kapható vásőrigazolvány u'asási é« egyéb kedvezményeivel május 9. napiénak déli 12 órájáig lehet Budapestre utazni. ÍZLÉSES KIVITELÉVEL A NEMZETKÖZI VÁSÁRT LÁTOGATÓ KÖZÖNSÉGNEK kellemesen tünt fel a Magyar Pamulipar Rt. érdekes pavillonja. A kiállítás képét a vállalat nagysikerű és közkedvelt BOLERO cikke dominálja Vonzó módon vonultatja fel a vállalat szociális intézményeit szemléltető táblák és kimutatások egész sorát. melyek az egészségügyi berendezések, gyógykezelések .kulturális és testedzési intézmények nagy fejlődését szemléltetik. TELEFONSZÁMUNK: 176. Az ön szállodája BUDAPESTEN a CORVIN-SZÁLLODA Budapest szivében, a Nemzeti Szinház mellett: VIII., Csokonay-ucca 14. Tökéletes modern komfort. Folyóvíz és központi fűtés minden szóbában — Budapest valamennyi villamos vasuta és autóbusza a hotel közvetlen közelében. — Egyágyas szobák már 3 pengőtől kétágyas szobák 6 pengőtől, teljes penzió 6.50 P o&agaiM^ggBg

aHB—HWBnaaBMM KÖZGAZDASÁG Mi az oka annak, hogy országunk átlag termése nem emelkedhetik ? Képviselőház pénzügyi bizotsásóban a földművelésügyi tárca Költségvetésének tárgyalása alkalmával az e'őadó előterjesstésekor Grecsák Richárd képviselő f;lssó íalóBában kifejtette, hogy a magyar meiőgazdaség átlapos termése a Külföldi országokhoz vi •zonyitva messze alatta maradt azok átlag termésénél. Az elmúlt 40 - 50 év alatt, Dánia, Hollandia, Belgium és Németország termes átlaga ezzel szemben 25-80% emelkedést mulat, sőt Ausztria átlagos termés hozama is erősen emelkedett, oisiágunk termés átlaga pedi? alig emelkedett számot tevően. Ezen bennünket, magyar gasdákat igen közelről érintő tünet okait ha keressük, azokat hamar rreg is talá^uk abban a megdönthetetlen tényben hogy a magyar föld termő ereje hanyatlóban van, mert a termő erő színpóllésa nem kielégítő. Márpedig a talaj termő erejének kihasználáséval, peralel annak okszerű visszapótlásával psrelel kell gondoskodni. Ha ez igy történnék, akkor országunk évi átlag termése számottevően emelkednék vagyis as átlagtermés nálunk is évi 20—30%-aI magasabb lehelne. Hogy ez pénz értékre kiszámítva mit jelent, azt itt felesleges külön fejtegetnem. Valamint azt is, hogy a talej termő erejének visszapótlósának elmulasztása nemzeti va gyon csökkenést jelent, holott ezen elszegényedési processust egy kis előre látással hozzáértő jó akaratú intézkedésekkel nem csak meglehetne őllitani, hanem ast elő lehetne segíteni. Ezen su'yos nemzeti bajt feltétlen orvosolni kell, Olvassa A Sportot mert tisztelettel szabad leg/en kérdeznem, több termeléiről, t?rmésfokorá«ról lehel e olt beszélni, hol hiányaik a legelemibb tényező, vagyis a megfelelő szátnu állat. Vesyis, ahol nincs állat, ott nincs trágya, hol pedig nincs trásya, ott ne várjunk termést. Állat állományunkban bizonyos fokú depeco rativ mutatkozik, ezen csökkenés oka elsősorban is abban leli magyarázató!, hogy amikor az állatárak ezelőtt pár évvel kezdtek emelkedni és igy némi gardasági konjunk'ura jelei mu átkozták, ekkor a mér eddig felgyülemlett hátralékos adók és köiterhek behajlását is erősebb tempóba kezdték • behajtani. Nam volt a gazdának mihez nyúlni, piacra dobta először a növendék marháját — evvel egykét évre elébe vádolt az utánpótlásnak —, ezután eladta a haszon állatát, tehenét és végül az igavonó állatálorrányát is lecsökkentette. Szabad legyen tehát kérdeznem, mitől legyen nagyobb termés? Abból a trágyából, ami nincs, avagy attól a silány és gyenge igás erővel hiányosan, nem kellő módon, elkopott gazdasági eszközökkel valahogy megmunkált fö'dtől várhatunk-e több termést. Miulén az ország földbirtokából cca 60% kis emberek kez

4n van és ezeknek legalább 70-80% le ledzik a fent körülirott bajba, igy teljes a kép arról, hogy miért ieurál lefelé az ország évi állag termése. Ha a nagybirtok megfeszül is, akkor se tud oly magas átlagtermést produkálni, hogy azt az alacsony átlagot, mit a kisgazda társadalom — nyomatékosan hangsúlyozom, önhibáján kivül — termel, ugy tudná egalizálni, hogy az javulást mutasson. Még inkább elősegíti az átlagtermés romlását, ha a földreform során kiosztott és birtokba vett több ezer hold termését is ide iktatjuk. A kiosztott földek rendszerint a községtől távol esnek, unn ina legszebb, legolcsóbb ajándék a óriási v&lassték! Gesmey -nél (a postapalota mellett)