Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-04-03 / 75. szám

1938 március 27 ÖEKESMECjYEI KÖZLÖNY 342 ff ^ KÜLPIN DIVATHAZBAN hogy BE alperes a gondolkozási időt megkapta éa amikor as egyik ülnökkel e témáról elbeszélgettem, csodálkozó megjegyzéseimre e fel vilégoeitősokat jegyeshettem fel stenogrammal a noteszom kockáa lepjaira : — A polgári bíróságnál esküt lenni annyi, mint kinézni az eb lakon át az uccára, hogy e«ik-e az eső, vagy aüt-e a nap. A pol géri birócóg tárgyalásain minden $>erben, legyen az bünügy, vagy polgári kereset, a tanuk egész légiója tesz esküt. Nálunk másként áll a helyzet. A Talmud azerint az esküért, az eskü azentségáért nemcaak az eaküt tévő fél felelőa, hanem az ellenfél ia. ha tudja, hogy az eakü azentaégéhez kétaég férhet éa felelőaek vagyunk az esküért mi is, a biróaág tagjai. Nálunk az eakü maga olyan, ahogyan azt a laikuaok elképzelik. Nincaen ceremónia és a fél *még csak ki sem mondja a szót, hogy: „eakü". Mindöaaze megfogja egyik a nyakhaj után dauerozáaa 6 csavarral áramvonalas dauer 12 csavarral teljes és tökéletea 6 hóig tartós gépondolálás DAUER Pl TV" ^a 55 V> 1 1 X fodrászatban Szent István-tér 16. szám alatt (Kulpin Áruház mellett.) 1 P-ért 2 P-ért 3 P-ért kesét valamelyik ülnöknek és utá namondja az Írásban előre megszövegezett szöveget, amely min deneaetben e szavakkal kezdődik: „Minden hátsó gondolat és minden félreértésre veló tekintet nélkül vallom tiszta igazságként a következőket:. . — Ez az oka annak, hogy egy évben legfeljebb egyszer vagy kétszer fordul elő, hogy az a fél, akinek az esküt megítéltük, a bíróságnak e határozatát valóban végre is hajijuk. .. . E^y téglagyáros igen komplikált pere következett soron és csodálkoznom kellett, hogy ezek a talmudi tudásban jártas emberek percek alatt milyen kiváló téglaszakembereknek mutatták magu kat. Nem kellett szakembereket meghaligatniok, tisztában voltak nyomban azzal, hogy a p«rben álló felek közül kinek van igaza. Ez a bíróság az élet minden vonatkozásában egyaránt hoz ítéletet. Legyen akár megszegett házaaaági ígéretről s?ó, vagy részletre vásárolt bundáról, amelyet a vevő azért nem akar kifizetni, mert állítása szerint nem azt a bundát kap'a, mint amit megrendelt. A felek nem tudnak kibújni az ítélet végrehajtása alól, mert aki as ítéletnek nem tesz eleget, annak nincaen becsülete. A templomban az ünnepeken nem hívják fel a frigyszekrénvhez, a zsinagógában nem kap helyet, nem vágják le a baromfiját: szóval a középkor e megmaradt, de a modern élethez igazodó bíróságának elegendő fegyver áll rendelkezésére. hogy végrehajthaaaa az ítéleteit. Paál Jób FIGYELŐ IRODALOM.SZINH4Z-FILM.ZENE«KÉPZŐMÜVÉSZET FOLYÓIRATOK A Szép Szó márciusi kölele még részben József Attila emlékének szentelődött. A további változatos tartalomból kiemelkedik K. H^vas Géza „Egy nagy magyar a XVIII. században" cimü tanulmánya Bfllthvény Alajos grófról. Reme nyik Zsigmondnak ulirajzocskéja, amely mintegy ulóhangja legutóbbi nagysikerű könyvinek, a „Bűntudat"- nak. Hort Dszső a demokrácia és a nevelés filozófusáról John D way-ről értekezik. Figyelemreméltó Gáspár Zoltán könyvszemléje: „Szálló démon Németország Wett", melyben Konrád Heiden Hitler könyvét ismerteti. A Kelet Népe uj füzetében Tildy Zoltán, Szeghalom képviselője a magyarországi földmiveléa és ipar viszonyát taglalj*. Kiemelkedik még Féia Géza Örök március cimü lendületes cikke és Kovács Imre értekezése a magyar mezőgazdaság korszerű problémáiról. Bakó József és Slnka István szép veraei teszik teljessé a számot. A Vigilia márciusi i*4ma teljea egészében közli Max Mell „Játék az Apo«'olokról" cimü verses dré máját, Possonyi László fordításában. A darab, mely a salzburgi ünnepi játékok egyik főaltrakciója voll, május havában Budapesten is színre kerül. A tartalomból kiemeljük még Harsámji Laios, Horváth B

4la verseit, Peter Wusf tanulmányát. A Hid ötödik számának vezető cikkét „Szalmaláng leaz ez is ?" cimmel az első márcijs realitását n mo«*aniével összehasonlítva. Vere* Péter irta. Németh László a Hóman—Szekfű féle Magyar történet margójára lejegyzett észrevételef adja nagy tanulmányban. „Jóhis*»mü értelmes ember — mondja Németh — pem vonhatja kétségbe, ho«v á magyar nemzet története 1935 ben véget ért. Ahol a nemzetalkotók és nnmcetviselők érdeke annyira szembe került i ott két dolog követkeshelik be, vagy fönnáll lovább is a nagy ellentét a akkor a nép elpusztul a a néppel a nemzet ia, vagy sikerül megszüntetni a akkor egy egészen uj magyar történelem kezdődik: a magyar nép más népekével összeszőtt történelme." A nrőzai cikkek közül Kovács Imre, Szabó Zoltán és Móricz Miklós irásai emelkednek ki. Szépek Nagy Imre ilfusztrációi. KÖNYVEK Hulló magyarság. (Athenaeum.) Magyarország délnvugati sarkán, a baranyamegyei Ormánsőgon élő magyarság sorskérdéseit veti fel ez a könyv. Hídvégi János alapvető munkája. A könyv szerzője, mint gyakorlóorvos közelről ismeri a vidék népmozgalmi tragédiájának, az egykének gnzdaaági éa lélektani okait. Látja a baj végzetes kihatását, az Ormánság színmagyar lakosságának fokozódó számbeli pusztulását. Evek óta harcol a gyermekáldást gátló népszokások ellen. Mini orvos, közvetlen tanítással folytatja a küzdalmel, mint köziró a mindennél meggyőzőbb adatokkal. Uj könyvében tudományos rendszeressége odáig terjed, hogy as ókori történelem idevágó emlékeivel és a primitív népek életkörülményeivel világítja meg égetően időszerű tárgyát. A „Hulló magyarság" nem rideg kórkép, va?y vádirat csupán. Az irő megjelöli a módokat, amelyeknek elszánt és tervszerű alkalmazása a válság megoldásához vezel. A könyv a magyar szociográfiai irodalom gazdagodását jelenti. Thurzó Gábor: Előjáték. (Franklin.) A reRény: egy régi patrícius család falcaeperedő fiának gyermekkora. A családban három nemzedék van együtt: a nagyanya, veje és unokája. Mindegyikük más és más világ, történetük a magyar patriciuspolgárság bomláaának tör ténete. A cnalád csöndea széthullása mögött a világtörténelem erői dübörögnek. A szerző: Thurzó Gábor, a legfiatalabb nemzedék egyik legnagyobb értéke éa reménysége. Uj iró, uj embertípusok, uj hang és uj stílus a magyar irodalomban I Horner Miklós: A palesztinai kérdés ^(Pantheon). A „Világesemények" sorozatban megjelent kis könyv elsősorban a cionizmu* fejlődését. Palesz'ina világos földrajzi, gazdasági és művelődési képét adja. Legfőbb érdeme, hogy a palesztinai eseményeket, melyek a kérdés rendkívüli bonyolultsága miatt homályosan tükrösödnek a hazai sajtóban — érthetővé leszi. A palesztinai kérdés gyökere kétágú: egyrészt a világpolitikába, másrészt a zsidókérdés problematikájába ágyazott. A világpolitikai vonatkozások elsősorban az angololasz vetélkedésben nyilatkoznak meg. Mögöttük főként Anglia számára élet érdekű Palesztinát átszelő mosszul—haifli olajvezeték és a nemkevésbé fontos Scuazicsatorna állnak. A zsidókérdés viszont mindinkább összefonódott az arab problémőval. Horner Miklós könyvének a palesztinai kérdés mindkát sikon való kiélesedése ad időszerűséget. KÉPZŐMŰVÉSZET A Délvidéki Képzőművészeti Egyesület reprezentatív tavasti tárlatot rendez április hó második falében Ssegeden. A kiállítás, amelyen a békéscsabai festőművészek és szobrászok is résztvesznek. A tárlat a Délvidék jelentős művészi megnyilatkozásának ígérkezik. Nemzetközi kiállítást rendez a Carnegie alapítvány ezév őszén Pittaburgban. A Carnegie Jnstitut képzőművészeti főigazgatója Euró* pából összesen ötszáz festményt válaaztolt ki a hatalmaa arányú világkiállítás anyagéul. Ezek között tiz magyar kép is l»»sz a következő művészek: Iványi Grünwald, Csók, Mérffy, Koszta, Seőnyi, Bernóth, Hollóa-Mattioni, Aba Novók alkotásainak legjava. fílinket támogat, ha hirdetőinknél udsdrol