Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-04-27 / 93. szám

Ára () fillér BEIESMEGYEI lOZLOH Békéscsabai 1938 április 27. szerda 65. évfolyam 93. szám Darányi Kálmán, Mikecz Ödön és Imrédy Béla szólaltak fel az egyesitett bizottságok tegnapi ülésén — Ha álló esztendeig, egy fillér értékű nemes devizát nem kapunk még akkor is teljesiteni fogunk mindent — mondotta a gazdasági miniszter (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház egyesitelt bízott ságai tegnap délután 5 órakor tárgvalták a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításéról szóló javaslatot. Az ülést pontosan 5 órakor nyitotta meg Pesthy Pál elnök, majd ezután Darányi Kálmán miniszterelnök emelkedett szólásra. — A nagy nemzeli célok megvalósítása előtt állunk, — kezdte el beszédét a miniszterelnök. Éppen ezért szükséges a belső revízió is. Bethlen István azt mondta, hogy a kormőny fórra dalma8itani akarja az országot. A javaslat előadója ismertette a javaslat tárgyalása során, hogy a kormány a gazdasági kérdést evolúció utján kívánja megoldani. Kiemelte a miniszterelnök, hogy ugy mint a gazdasági élet, revízióra scorul a hadsereg is. Továbbá kifejtette, hogy a kormány a földkérdésben löbb javaslaton dolgozik. Ezután a zsidójavaslattal kapcsolatban egyebek között a következőket mondotta: — Egyesek hangoztatták a vita folyaman, hogy a zsidóknak érdemeik vannak a magyar gazdasági élet fejlődését illetőleg. En erre kijelentem, hogy ebben a fej ődésben kétségkívül nagyrésze volt a magyar államnak is, amikor magas vámokkal védelmezte meg az érdekeket. Kitért ezután a miniszterelnök arra, hogy egyes felszólalók 100— 200 pengős állátcserékről beszéltek, holott itt nem erről van szó. A jövedelemből 80 százalékban a keresztény alkalmazottak vegyék ki részüket, mig 20 százalékban a zsidók. Felemlítette, hogy a zsidóság bojkottjával és szabotázással fenyegetőztek egyesek. — A nemzetépítő munkában mindenkinek ki keli venni részét és ha ezt a zsidóság nem venné figyelembe vagy megtagadná ezt, akkor lehetetlenné tenné az együttélést velünk. Beszéde végén a miniszterelnök hangoztatta, hogy a kormány mindenkor meg fogja védeni a társadalmi rendet, majd kérte a javaslat elfogadását. A miniszterelnök szavait hoszszantaitó tapssal fogadták a bizottság tagjai. Ezután Mikecz Ödön igazsőgügyminiszter szólalt fel. Többek közöli kifejezte a miniszter, hogy fontos nemzeti szempontok tették szükségessé, hogy a törvényhozás a zsidókérdést megoldja. — A bizottsőgi tárgyalások során kitűnt, hogy a felszólalók közül mindenki elismerte azt, hogy as országban van zsidókérdés, csupán Kélhly Anna jelentette ki, hogy zsidókérdést nem ismer, ezt a felszólalását egészen békebeli t indokolással igyekezett alátámasztani, bár ezek az indokok még békében sem állták volna meg teljesen a helyüket. Többen ugy állították be a dolgot, hogy a kormányt a gyűlölet vezette, amikor a zsidókérdéssel foglalkozó javaslatot benyújtotta, azonban ez a megállapítás teljesen rosszakaratú, mert a kormányt számszerű adatok késztették ennek meglételére. Az igazságügyi miniszter nagy tapssal fogadott beszéde után Imrédy Béla gazdasági miniszter szólalt fel, aki elsősorban arról emlékezett meg, hogy a vita során elhangzottak olyan felszólalások is amelyek alkalmasak voltak arra, hogy kétkedést támasszanak a program végrehajtását illetőleg. Kijelentette a miniszter, hogy az államkincstár mindenre felkészült és ha egy álló esztendeig egy fillér áru nemes devizát nem kapunk még akkor is tudjuk teljesiteni minden kötelezettségünket. Arról beszélt még a miniszter,, hogy foglalkozik a kormőny egy kölcsön tervével, amelynek háromnegyed része mőr be van biztosítva. Kijelentelte végül, hogy a program végrehajtását semmi sem akedályozhatja meg és annak végrehajtősőt a kormány biztosítja. Imrédy Béla gazdasági miniszter ssavai után a bizottság elfogadta a javaslatot és áttértek a részletek tárgyalására. A képviselőház meg< kezdte történelmi jelentőségű üléseit (A B. K. tudósítója jelenti.) Az egymilliárdos beruházási javaslatot kezdte tegnap tárgyalni a kéDVÍ8előház. Délelőtt tiz óra öt perckor kezdődölt meg a Ház nagyjelentőségű ülése. Az ülés megnyitásakor Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter jeleni meg a kabipet tagjai közül. Grecsák Rihard előadói beszédében a világgazdasági válság óta elmaradt fontos beruházások, szociálpolitikai reformok és honvédelmi intézkedések fontosságót hangoztatta és kiemelte, hogy a feladatok végrehajtása a beruházási törvényjavaslat által vólik lehetségessé. A pénzügyi részt illetően kiemelte az előadó ast is, hogy a javaslat elsősorban a mobil vagyont, a vállalatok összegyűjtött tőkéjét adóztatja meg a nagy szociális és gazdasági célok érdekében és pedig erősen progresssiv alapon. Az előadói beszéd után a vita első szónoka Payr Hugó volt. Beszéde elején bejelentelte, hogy a javaslatot politikai, katonai, pénzügyi és gazdasági okokból nem fogadja el. — A törvényjavaslatot, — mondotta, — nem diszponál részlete sen arról, hogy milyen összegeket fog meghatározott célokra fordítani. — Nem fogadhatom el a javaslatot azért sem, — folytatta Payr Hugó, — mert az elkésett. Egy évvel ezelőtt kellett volna idehozni a javaslatot, akkor még sok mindent meg lehetett volna oldani : a gazdasőgi depressziót, a most uralkodó fessült politikai hangulatot, a munkanélküliség problémáját, továbbá fel lehetett volna emelni korszerű nivóra a magyar hadsereget, amit most már csak a javaslaton messze túlmenő intézkedésekkel lehet biztosítani. Nem fogadja el a javaslatot, mert kevesli a hatszázmilliót a hadsereg fejlesztésére. A hadseregért minden áldozatot meg kell hozni, mert aszal áll, vagy bukik az ország. Helytelen azokkal szemben, akik az áldozatok nagy részét viselni fogják, olyan törvénnyel jönni, mint a zsidójavaslat. Rossz taktika az, hogy akitől a pénzt elvessik, először fejbeverjék. Csoór Lajos: Akkor vegye el előbb a pénzt s azután verje fejbe. (Nagy derültség a jobboldalon.) Payr Hugó végül kifogősolta, hogy a kormőny mindent elnéz azoknak, akik a szélsőjobboldal felé haladnak. Gróf Teleki Mihály felszólalásában rámutatott arra, hogy a győri program és a zsidótörvényjavaslat beterjesztése óta az ipari vállalatoknál bizonyos szabotázs jelentkezik és munkásokat bocsátanak el. Mőra tizenöt interpellációt jegyezlek be. A Ház már déli 12 órakor ót is tér az interpellációkra. Teleki Mihály azt fejtegeti, hogy az ország biztonsőga érdekében a vagyonnak minden áldozatot meg kell hoznia. A javaslatot elfogadja. Malasits Géza szerint a javaslatnak szembeötlő és alapvető hibái vannak. A javaslattal a kormány megfosztja a Házat attól a jogtól, hogy beható birőlalot gyakoroljon. Statisztikai adatokat sorol fel az ipari és mezőgazdasőgi munkabérek állandó csökkenéséről. — A siociőldemokralők ellenzik — mondotta — ugyan a fegyverkezést, de megértik, hogy a mai külpolitikai helyzetben nekünk is fel kell szerelnünk hadseregünket. Az erre a célra foiditandó összeget azonban Magyerorszőgon költsék el. Nagy érdeklődés közben állt fel Sulyok Dezső, hogy a független kisgazdapárt nevében beszeljen. — Olyan korlátlan felhatalmazást kap a kormány —• mondotta