Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-04-27 / 93. szám

Ára () fillér BEIESMEGYEI lOZLOH Békéscsabai 1938 április 27. szerda 65. évfolyam 93. szám Darányi Kálmán, Mikecz Ödön és Imrédy Béla szólaltak fel az egyesitett bizottságok tegnapi ülésén — Ha álló esztendeig, egy fillér értékű nemes devizát nem kapunk még akkor is teljesiteni fogunk mindent — mondotta a gazdasági miniszter (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház egyesitelt bízott ságai tegnap délután 5 órakor tárgvalták a társadalmi és gazda­sági élet egyensúlyának hatályo­sabb biztosításéról szóló javas­latot. Az ülést pontosan 5 órakor nyitotta meg Pesthy Pál elnök, majd ezután Darányi Kálmán miniszterelnök emelkedett szó­lásra. — A nagy nemzeli célok meg­valósítása előtt állunk, — kezdte el beszédét a miniszterelnök. Éppen ezért szükséges a belső revízió is. Bethlen István azt mondta, hogy a kormőny fórra dalma8itani akarja az országot. A javaslat előadója ismertette a javaslat tárgyalása során, hogy a kormány a gazdasági kérdést evolúció utján kívánja megoldani. Kiemelte a miniszterelnök, hogy ugy mint a gazdasági élet, reví­zióra scorul a hadsereg is. To­vábbá kifejtette, hogy a kormány a földkérdés­ben löbb javaslaton dolgozik. Ezután a zsidójavaslattal kap­csolatban egyebek között a kö­vetkezőket mondotta: — Egyesek hangoztatták a vita folyaman, hogy a zsidóknak ér­demeik vannak a magyar gazda­sági élet fejlődését illetőleg. En erre kijelentem, hogy ebben a fej ődésben kétségkívül nagyrésze volt a magyar államnak is, ami­kor magas vámokkal védelmezte meg az érdekeket. Kitért ezután a miniszterelnök arra, hogy egyes felszólalók 100— 200 pengős állátcserékről beszél­tek, holott itt nem erről van szó. A jövedelemből 80 százalékban a keresztény alkalmazottak vegyék ki részüket, mig 20 százalékban a zsi­dók. Felemlítette, hogy a zsidó­ság bojkottjával és szabotázással fenyegetőztek egyesek. — A nemzetépítő mun­kában mindenkinek ki keli venni részét és ha ezt a zsidóság nem venné figyelembe vagy megtagadná ezt, akkor lehetetlenné tenné az együttélést velünk. Beszéde végén a miniszterelnök hangoztatta, hogy a kormány mindenkor meg fogja védeni a társadalmi rendet, majd kérte a javaslat elfogadását. A miniszterelnök szavait hosz­szantaitó tapssal fogadták a bi­zottság tagjai. Ezután Mikecz Ödön igazsőg­ügyminiszter szólalt fel. Többek közöli kifejezte a miniszter, hogy fontos nemzeti szempontok tették szükségessé, hogy a törvényhozás a zsidókérdést megoldja. — A bizottsőgi tárgyalások so­rán kitűnt, hogy a felszólalók közül mindenki elismerte azt, hogy as országban van zsidókérdés, csupán Kélhly Anna jelentette ki, hogy zsidókérdést nem ismer, ezt a felszólalását egészen békebeli t indokolással igyekezett alátámasz­tani, bár ezek az indokok még békében sem állták volna meg teljesen a helyüket. Többen ugy állították be a dolgot, hogy a kor­mányt a gyűlölet ve­zette, amikor a zsidó­kérdéssel foglalkozó ja­vaslatot benyújtotta, azonban ez a megállapítás telje­sen rosszakaratú, mert a kor­mányt számszerű adatok kész­tették ennek meglételére. Az igazságügyi miniszter nagy tapssal fogadott beszéde után Im­rédy Béla gazdasági miniszter szólalt fel, aki elsősorban arról emlékezett meg, hogy a vita során elhangzottak olyan felszólalások is amelyek alkalmasak voltak arra, hogy kétkedést támasszanak a program végrehajtását illetőleg. Kijelentette a miniszter, hogy az ál­lamkincstár mindenre felkészült és ha egy álló esztendeig egy fillér áru nemes de­vizát nem kapunk még akkor is tudjuk teljesite­ni minden kötelezettsé­günket. Arról beszélt még a miniszter,, hogy foglalkozik a kormőny egy kölcsön tervével, amelynek három­negyed része mőr be van bizto­sítva. Kijelentelte végül, hogy a program végrehajtását semmi sem akedályozhatja meg és annak végrehajtősőt a kormány bizto­sítja. Imrédy Béla gazdasági minisz­ter ssavai után a bizottság elfo­gadta a javaslatot és áttértek a részletek tárgyalására. A képviselőház meg< kezdte történelmi jelentőségű üléseit (A B. K. tudósítója jelenti.) Az egymilliárdos beruházási ja­vaslatot kezdte tegnap tárgyalni a kéDVÍ8előház. Délelőtt tiz óra öt perckor kez­dődölt meg a Ház nagyjelentősé­gű ülése. Az ülés megnyitásakor Remé­nyi-Schneller Lajos pénzügymi­niszter jeleni meg a kabipet tagjai közül. Grecsák Rihard előadói beszé­dében a világgazdasági válság óta elmaradt fontos beruházások, szo­ciálpolitikai reformok és honvé­delmi intézkedések fontosságót hangoztatta és kiemelte, hogy a feladatok végrehajtása a beruhá­zási törvényjavaslat által vólik le­hetségessé. A pénzügyi részt ille­tően kiemelte az előadó ast is, hogy a javaslat elsősorban a mo­bil vagyont, a vállalatok össze­gyűjtött tőkéjét adóztatja meg a nagy szociális és gazdasági célok érdekében és pedig erősen pro­gresssiv alapon. Az előadói beszéd után a vita első szónoka Payr Hugó volt. Beszéde elején bejelentelte, hogy a javaslatot politikai, katonai, pénzügyi és gazdasági okokból nem fogadja el. — A törvényjavaslatot, — mon­dotta, — nem diszponál részlete sen arról, hogy milyen összegeket fog meghatározott célokra fordí­tani. — Nem fogadhatom el a javas­latot azért sem, — folytatta Payr Hugó, — mert az elkésett. Egy évvel ezelőtt kellett volna idehoz­ni a javaslatot, akkor még sok mindent meg lehetett volna olda­ni : a gazdasőgi depressziót, a most uralkodó fessült politikai hangulatot, a munkanélküliség problémáját, továbbá fel lehetett volna emelni korszerű nivóra a magyar hadsereget, amit most már csak a javaslaton messze túlmenő intézkedésekkel lehet biz­tosítani. Nem fogadja el a javaslatot, mert kevesli a hatszázmilliót a hadsereg fejlesztésére. A hadseregért minden áldozatot meg kell hozni, mert aszal áll, vagy bukik az or­szág. Helytelen azokkal szemben, akik az áldozatok nagy részét vi­selni fogják, olyan törvénnyel jön­ni, mint a zsidójavaslat. Rossz taktika az, hogy akitől a pénzt elvessik, először fejbeverjék. Csoór Lajos: Akkor vegye el előbb a pénzt s azután verje fej­be. (Nagy derültség a jobbolda­lon.) Payr Hugó végül kifogősolta, hogy a kormőny mindent elnéz azoknak, akik a szélsőjobboldal felé haladnak. Gróf Teleki Mihály felszólalásá­ban rámutatott arra, hogy a győri program és a zsidótörvényjavaslat beterjesztése óta az ipari válla­latoknál bizonyos szabotázs je­lentkezik és munkásokat bocsá­tanak el. Mőra tizenöt interpellációt je­gyezlek be. A Ház már déli 12 órakor ót is tér az interpellációkra. Teleki Mihály azt fejtegeti, hogy az ország biztonsőga érdekében a vagyonnak minden áldozatot meg kell hoznia. A javaslatot el­fogadja. Malasits Géza szerint a javas­latnak szembeötlő és alapvető hibái vannak. A javaslattal a kor­mány megfosztja a Házat attól a jogtól, hogy beható birőlalot gya­koroljon. Statisztikai adatokat sorol fel az ipari és mezőgazdasőgi mun­kabérek állandó csökkenéséről. — A siociőldemokralők ellen­zik — mondotta — ugyan a fegy­verkezést, de megértik, hogy a mai külpolitikai helyzetben ne­künk is fel kell szerelnünk had­seregünket. Az erre a célra foi­ditandó összeget azonban Ma­gyerorszőgon költsék el. Nagy érdeklődés közben állt fel Sulyok Dezső, hogy a független kisgazdapárt nevében beszeljen. — Olyan korlátlan felhatalma­zást kap a kormány —• mondotta

Next

/
Thumbnails
Contents