Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-04-03 / 75. szám

1938 március 27 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 340 . _ OLCSÓN VÁSÁROLHAT K E DVEZ M E NNYEL BÚTORT MIVtVI. V DEBRECZEN I ISTVÁN BÚTORÜZLETÉBEN (KASZÁRNYÁVAL SZEMBEN) ANDRÁSSY-UT 77. Külpolitikai szemle írja i Lustig Géza Mit keresett Churchill Párisban. miről tárgyalt a francia vezérkar embereivel, azt nem kötötte senkinek az orréra. Egy bon motja azonban mégis csak kisiivárgott. „Na magyarázzák félre, uraim, az aneol politika rigolyáit — szó lőtt. Megesik az ilyesmi a legjobb házasságban is. Hol a férj duzzog, hol az asszony morcoskodik. Mi pedig angolok és franciák, nem élünk bagóhiten, hogy egyre csak cirógassuk egymást." As öreg Churchill e?ullal is fején találta a szöget. Ugy, ahogy háiaslársakhoz illik, gyakorta marakodnak. Hol az egyik van felül, hol a másik. Da azért, az Istennek se válnának el. Mi ennek a furaságnak a nyílja ? Semmi más, mint az, ami a házasságot összetartja: az egyensúly játéka. Amikor a világháború befejezése után, Franciaország átveszi Németország örökét s egy csapásra az európai szárazföld vezető hatalmasságává lép elő, Anglia megijed. Mert hagyományosan fél bármilyen hegemóniától. Megijed és Franciaországgal szemben nyomban támogatni kezdi Olaszországot és Németországot. E?y fasiszta és egy demokrata államot. Értsük meg jól 1 Anglia soha sem bontja fel a házasságot, csak némi eg lazít rajta. Külön szeretkezik, de végezetül is csak mindig visszatér a törvényes felesígéhez, Mariannehoz. Ha semmi egyébért, hát azért, mivelhogy vagyonközösségben él a hitvesével. Összefűzi őket az, hogy ők a világháború zsíros szerzeményének az együttes haszonélvezői. Azután a babái is lassanként elhagyják John Bulit. Olasz ország hetat fordít neki, ugyanezt tr szi Németország is. Közeledik is Mariannehoz lassacskán. Ámde Marianne se lusta hűtlenkedni néha. Franciaország a harmadik birodalommal szemben Olaszországgal flörtöl. Gyarmati engedményekkel prCbálja magához édesgetni Rómát. A nóta vége az, hogy Siresában Anglia, Franciaország és Itália összefog Németország ellen. Igaz, hogy csak mulólag, rövid időre. Mert az angol közvélemény a paktum szerzőjét, Hoaret, lehurrogja és eltávolilja. Utódját viszont, Sir Anihony Edeni, Flandin, a hoarei politika Követője, elgáncsolja, amennyiben szőrén szálán megakadályozza, hogy sikerét lefölözze. Uljába áll a szankciók alkalmazásának, elannyira, hogy az orosz petróleum segítségével Badoglio és Graziant játszva legyűrheti a négusl. Es mig Franciaország Angliával szemben Olaszországhoz igyekezik kapcsolódni, Anglia Franciaországgal szemben Németországnál próbál vigasztalódni. Ámde a francia konzervatívok mégis csak elvételték a számadást. Anglia hozzájáiulősa nélkül a római birodalom mit sem ér az abesszin győzelemmel. Es a tévedések vígjátéka azzal fejeződik be, hogy télre jön a berlinrómai tengely. Olaszország az afrikai hódítás elismerését követeli, Németország pedig az elorzott gyarmatok visszaadását. Ez az összefogás ismét egy bedrótozza az angol francia házasságot, amely ellen a történelem ítélőszéke előli régen megindult a válóper, absolut bonló camB alapján, hütl»n és szándékos elhagyás cimén. Csakhogy mig a világháború u>áni evek sotán ez európai szárazföld ide jében Maiianne őnagyságát iliette a dönlő szó, napjainkkan az erőviszonyok eltolódáséval ez a privilégium is John Bull ra szállott coék ellenében. Mert, ha Francoék győznek, oda a gvermaibirodalom, amit Bugeaud, Ferry, Galiéni s a többiek összeharácsoltak. Az Atlanti óceánon ép ugy, mint a Földköti tengeren veszélyes lenne a járás kelés, méginkább a csapatp'áliitéa háború esetén. Malaga, Cdr'havena, Alicante, Valercia, Bircilona megannyi bázis a franciák ellen 1 A Baleárokon ezernyi halé! settenkedik rájuk. Ugyanúgy Ibizón. Nam is szólva Majorcóról, amelynek kikötőjében, Palmaban, vígan mec'apulhalnak n tengeralattjárók. Es Minorca !? Jaj, eserszpr is jsj a frarcia hajóknak, ha a Mshon erőd ormán rájuk bődül az ágyú I S Franciaország még sem csép öklével az asztalra. Nem csap, mert Anglia lefogja a kezét. Igy volt ez, — lema con variationi — addig amig Eden a he/*KULPIN stSvdUekmüi ál. A hszassÉgon belül Anglia felé tolódik a súlypont. Ami csak természetes. Egybevág ez a jog kiterjedés a harmadik birodalom megerősödésével. És egybevág es angol fegyverkezés prestisimo-ig csigázott ütemével, amelyet a világbirodalom roppant erőtartalékai szabadjára diktálhatnak. Azanfelül tekintetbe jöttek egyéb mozzanatok is. Uy jelesül az, hogy a francia polgárság konzervatív része az angol konzervativizmus öblében remél menekülést a szociális hullámveréstől, amely partjait szaggatja. Nyilvánvaló az erőviszonyok félrebillenése abból a magatartfis ból is, amit Páris akarata ellenére a spanyol bonyodalom labirintusában követ. Franciaországnak minden érdeke azt parancsolja, hogy beleavatkozzék az ibériai hejcihőbe. Megrínék melleit Fran» lyén ült. Eden, mint a kormánypárt radikális szárnyénak egyik tagja számítolt, igencsak, a Labour partival is. Ámda bukásával nagyot fordult a kocka 1 Chamberlain sutba dobta a covenantet és kezdett „solo" I járni. Elsősorban is tárgyalásokba bccsájlkozott. •föonetf MagBU0APEST.Ur.VAMHA2KRT.il Franciaország bevonása nélkül, az appennini félsziget urával. És Halifox és Delbos utjai elváltak. Elváltak a spanyol kérdésben és elváltak másutt is. Az angol külpolitika nagyobb engedményekre hajlandó a nemzetközi jog terén és nem ragaszkodik az együttes biztonság agyréméhez olyan csökönyösen és szívósan, miként Franciaország. Franciaország ugy látja, hogy Anglia engedékenysége riadalmat kelt mindenült és gyengíti a nemzetközi jogba vetett amúgy is gyenge hitet, bizonyíték gyanánt hivatkozik arra ami a Balkán félszigeten észlelhető. A balkáni hatalmak egyre jobban közelednek az olasz álláipont felé, ámde viszont elvárják Olaszországtól, hogy fogadja el, a látatlanban fogadja el, a montreuxi paclumot. Hová vezet ez az összevissiaság, amelyben elsikkadnak az iránymulató szemaforok — aggályoskodik Franciaország,. És mi lészen Spanyolországgal — kérdezi tovább. És a párisi lapok nem minden célzatosság, sőt nem is minden gúnyolódás nélkül idézik, azaz olvassák Chamberlain fejére Lloyd George ssavait. „Szíveskedjenek uraim, csak egy röpke pillantást vetni Európa térképén Spanyolországra" — mondotta az öreg bűbájos az újságíróknak. Itten kell megnyernünk a játszmát. Öiödik Károly, tizennegyedik Lajos, Napoleon, Castlereagh, Wellington, mind jól tudták, hogy Európát csak Spanyolországból lehet uralni. Persze, Chamberlain fülyül az ilyes kiizólósokra. Amig a többség a hátamögött sorakozik, ugy cselekedhetik, ahogy jónak véli. Es mehet a saját feje ulán, azaz mehet, amerre Anglia érdeke hivja. A fasiszta hatalmak szövetsége Angliát Franciaországhoz láncolhatja ugyan, de nem zárhatja el miként sem attól, hogy a fasiszta birodalmakkal egyezkedjék és az együttes biztonságról lemondjon. Akármilyen zokon esik Franciaországnak, be kell látnia, hogy Chamberlain mást nem csinálhat. Nem csinálhat, mert Anglia lazább szerkezeténél fogva pontosan körvonatozott szerződéseket alá nem irhát. Könnyen megeshetnék, hogy a rakoncátlan dominiumok lehazudtolnák. Igy azután némi elhidegülés tapasztalható mind a két részen, umi tartani fog egészen addig, amig a munkáspárt ki nem üli a nyeregből Chemberlainéket. Az a munkáspárt, amely óllnndóan lőmadja az uj irár ytalol. És lámadja annál buzgóbban, mert az Empire érdeke, sőt presttge is az együttes biztonság gondolatával azonos és azonos — Franciaország létével. Mert bizony a politika veszedelmesen hason il a bumeránghoz. Festékek, lakkok és kátránytermékek, meszelök, ecsetek, a világhirü Medve padló és bútor lakkfesték a legolcsóbb árban és a legmegbízhatóbb minőségben kaphatók: Friscb festéküzletben Luther-ucca 9 és gróf Tisza I -ut II. sz.