Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-04-01 / 73. szám

/-\rü \j inicr 9 1938 április I. péntek lozton 85. évfolyam 73. szám Csúcs-pénzintézetet kap Békéscsaba ? , (A B. ti. tudósítója jelenti.) Értesülésünk ízerint lanrédy Béla kóstgezdatági miniszter, akinek már pénzügyminisztersége alatt programja volt, hogy egészséges fuiiókkal leépítse a túlméretezett hitelszervesetet, ma talán még ak­tuálisabbnak tartja a pénzintézeti fúziókat, elsősorban ctucsinlézetek felállításával. Az igy felállítandó csucsintétetek körzetéhez tartozó éa a keltő tőke hiánya miatt amúgy is kihagyásokkal dolgozó pénzin­tézetek beolvadnónak a csucsin­tézetekbe és mint a csucsintézet fiókjai folytatnák működésüket. A tervek szerint csucsintézetet kapna Békéscsaba. Debrecen, Ka cosvár, Pécs, S*eged es Szombat­hely. Az átszervezés munkája igen nehéz less és igy a beolvadások tempóját aligha kívánják fokozni, hiszen as alapos munkához idő keli. Mindenesetre ez átszerve­zéssel a Pénzintézeti Köspont igen nagy szolgálatot tesz egész gaz­dasági életünknek. Hatalmas vihar pusztitott az Egyesült Államokban (A B. K. tudósítója jelenti.) A borzalmas vihar nemcsak Kan­sas és Ohio állam területén dü­höngö't, de óriási pusztításokat vitt véghez Ilionis államban, ahol saá závai döntölte fal a lakóházakat és South- Pekin i állomáson olyan hatalmas pusztítást okozott, hogy ott kő kövön nem maradt. A vi harnak ezen a helyén mintegy harminc ember esett áldozatul. Emelkedne a termelés, ha felemelnék a selyemgubó árát (A B. K. tudósítója jelenti.) Március 28-en járt te a Magyar K;ratyi Selyemfonódák haszonbér­letének a föidmivelesügyi minisz­térium állal kiirt pályázata, amelyre sem belföldi, sem külföldi érdek­lődés nem volt. Ajánlatot senki sem nyújtott be. Tekintettel arra, hogy a aelyemtermelési szezón most veszi kezdetét, a kormány részétői sürgős intézkedések kívá­natosak, nehogy fennakadős áll­jon elő. A selyemgubó beváltási árát számítások szetin. 80 fillérrel kell kilógrammonként felemelni, hogy a eelyemlermeles ne csökkenjen, mert a mostani árak mellett nem lehet SBámitani többre, mint 10 ezer kilógrammos gubótermelésre és amennyiben a pénzügyminisz­térium 80 fillérrel emelné kiiógram­monkénl az árakat, igy 4—500 ezer kilógrammos termelés volna várható. Ha as áremelés valóban létre jön, ugy a békéscsabai selyem­heinyótenyészló nincstelen lakót­sagot is jótékonyan érinti. jobboldaliság és az antiszemitizmus kérdése szerepelt a titkos választójog tegnapi vitájában (A B. K. tudósítója jelenti.) Sztranyavszky Sándor elnök dél­előtt 10 órakor nyi'ota meg a Hőz tegnapi ülését. Bejelentette, hogy Farkas István képviselő által a budapesti és vidéki munkásifjuság kérvényt nyujlolt be a választójogi korhatár leszállítására. Bejelentette lovőbbó, hoRy Temple Rezaő in­ditvőnyt nyújtott be, hogy az ülé­sek időtartamát napi nyolc órában állapítsák meg. Es indítvány fölött a legközelebbi ülésen fog dönteni a Ház. Exutón rátértek a választójogi törvényjavaslat folytatólagos tér gyalására. Meizler Károly volt az első szó­nok Arról beszélt, hogy évtizedek óta frivol játék folyt a választójog kérdésével. Elég volt már a ; bboldaliság jelszavából, •mely alá minden saélsSaéget be lehel ma már soroani. Széchenyi György jsróf volt a következő felszólaló. Ez az ország minden forradalommal csak ve­szíihet. Azért szólal fel a javaslat mellett, meit helyesli a titkosságot és ugy érzi, hogy ez a javaslat gátat vethet e forradalmi esemé­nyek bekövetkezésének. Helytele­níti a választók számának csök­kentését, helyteleníti az ipari szak­munkások és mezőgazdasági mun­kások tömeges kiszorítását a vé lasztójogból. Nem kell félni a munkásságtól, arnely hazájának önőllósága és függetlensége meilett az utolsó óráig kész volt szükség esetén még fegyverrel is kiállani. — A külpolitikát el kell tudni választani a belpolitikától, mert minden engedmény katasitrőfa felé viheti az országot. Vannak fél­őrültek, akik az egész magyar politikát egyetlen mondatra akarják leegyszerűsíteni. Sróvá kell lenni, hogy a lovasberényi választási agitációban pőngermán propagan­dát fejteltek ki. Voltak józan svábok, akik azt mondották, hogy tudják : milyen nagy baj volna, ha bej&nne Hitler, de magyar községekben, sajnos, ugyanezt nem tudják. Nyugalma­zott katonatisztek uniformisban agitáltak az egyik jelölt mellett, amit senki sem helyeselhet. Az állam létfeltétele a hadsereg poli­tikamentessége. A magyar katona szereli a hazójőt, otthonát és nem­zetéi, ne engedje tehát magát lel­kiismeretlen agitátorok óllal be­folyásoltatni. Helyesen mondotta Bethlen István gróf, hogy jobb oldali propaganda folyik kommu­nista eszközökkel. — A demokráciáknak — folytatta Széchenyi György gróf — nagy erejük van, a demokráciák eltűr­ték az ellentétes irányok képvise­lőinek szervezkedését is. Illúziók­ban él az, aki a diktatórikus ál­lamok nagyobb belső erejében buik. A diktatúráknál nagyobb a külső feszítő ető és a kockázat. Éppen a diktatórikns irányzat ha­tása alatt folyton fokoaódik sx antisaemita irányaat Ma­gyarországon. Az antiszemita agitáció nem egyez­tethető össse a renddel. Mint ke­reszténynek. jogom van eszel a kérdéssel foglalkozni. Ennek a kérdésnek vagyoni és hatalmi ré­ssé van. A vagyoni rész megol­dása o«ociá!is kérdés. — Éppen az antiszemita propa­ganda bizonyítja, hogy a zsidó­ságnak részben igaza van, mikor azt gondolja, ho^y vele szemben nem akarnak igazságot szolgál­tatni. A Duna völgyében csak a maradhat meg, amelyik magán sem a germán sem jelleget állam viseli szláv — Nincs senki a zsidók közölt sem, aki ne látná be, hogy a belső elégedetlenséget növeli a beszivár­gás. Ez azonban tendészeti kér dés. A gazdasági kérdést ugyan szintén nem lehet külön zsidó­kérdésnek minősiieni. Az egész zsidókérdésből hátra marad a faji kérdés. — Ha faji kérdésről beszélünk — fo:ylatta Széchenyi György gróf —, mondjuk meg nyiltan, hogy van más faji kérdés is. Az t>j szabadság hatása alatt felébrednek olyan érzelmek, amelyek bennünket nemzeti létünkben határozottan ve­szélyeztetni képesek. Az ország nem egy vidékén es komoly vesaedelmet jelent. Ne fe­lejtsük el, hogy vagyonilag a né­metség ebben az országban privi­legizált helyet foglal el. A német­ségnek, amely vagyonosabb, mint az itt élő magyarság, veszteni­valója van és remélem, hogy a németség ennek tudatóban él. — Bármilyen rendezés is történ­jék a Duna völgyében, ülköző óllam c&ak az az ország lehet, amely nem viseli magán sem a germán, sem a szláv jellegei. HsngOitatta ezután Széchenyi György gróf, hogy a vőlasztójog szempontjából legfontosabb az egészséges atmoszféra kialakítása. — Számithatunk-e arra, hogy a kormány a szélsőségek ellen ko­molyan felveszi a harcot és helyreállítja a ma megbolygatott egységet, számithalunk-e arra, hogy a kormány eláll eddigi két­laki álláspontjától, amelyet idáig képviselt ? A kormánynak a mos­tani magatartása a nemtet vég­zetét is jelentheti. — A ír agyarság a nemzetitégi kérdésben a mai napig a szent­istváni alapon őilott. Ha erre bi zonyitékoi akarnék felhozni, hivat­kozhatnék a kormányra, amely­nek tagjai között tudomásom szerint csak egyetlenegy a magyar származású. A kérdés, hogy mások nem fagják-e a magyarságot en­nek as álláspontnak a fel­adására kényszeríteni ? Ez ninct kieárva. Itten óvja Ma­gyerorizágot, Itten vezesse e kor­mányt I — fejezte be nagyhatású beszédét Széchenyi György gróf. Vázsonyi János volt a követ­kező felszólaló, aki a tömeghisz­téria okaira: az uszitősra és a gyűlölködésre mutatott rá. A pánikhangulat indokolat­lan, mert a külföldi esemé­nyek a magyar függetlensé­get nem érinthetik és az ezeréves függetlenség mel­lett az ország minden fia egy em­berként áll. — A választójoggal egyidejűleg szociális és gazdasági intézkedé­sekre ven szükség. Beszéde végén

Next

/
Thumbnails
Contents