Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1938-03-13 / 59. szám

1938 március 13 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 DIITADT SZÉPET ÉS JOL OLCSÓM VÁSÁROLHAT DUlUnl FIZETESI KEDVEZMÉNNYEL DEBRECZEN I ISTVÁN BÚTORÜZLETÉBEN (KASZÁRNYÁVAL SZEMBEN) ANDRÁSSY-UT 77. Külpolitikai szemle írja i Lustig Géza Reménytelenné vált Chautemps helyzete, kitört a válság Franciaországban, amely elsöpörheti az egész humbugot, bomladozik, menthetetlenül s véglegesen bomlado zík a népi arcél, ilyeneket s ehhez hasonlókat duruzsolnak a sürgönyök, Még az öreg Times is hüledezik. Nem tartja valószínűnek, hogy Chautemps bevérja, ómig a kamara leszavazza, h kabb be nyújtja a lemondását, mielőtt ennek vagy annak a koalíciónak módot nyitna, hogy visszautasítsa a felhatalmazási törvényjavaslatot. A Morning Chronicie szerint ismét ottan állana Marianne, ahol a Ruhr megszállásakor téblábolt. Csak az unión sacré, az összes pártok frigykötése ránthatja ki a dégványból. Ámde kí (egyen a vezér ? Blum 7 Sarraut 7 A leg többen Daladiert emlegetik. Látszólag hát ismét urró lett a fejellenség o Szajna partján. De csak látszólag. Mert aki csak némileg frayelemmel követte a vitát, amely Eden bukása s Hitler szózata nyomén indult • aki ösmeri a francia parlament sajátos akusz tikájái, azt nem ejti tevedésbe a zürzaver. Akárhogy is gyűlő ik a joböoldaliak azokat, akik bélfalé és viszont, amikor a hazáról esik szó, az alma mater ről, amely kétezer esztendő óta pihenteti ölén mindannyiokat. nyomban össze forranak egy érzésben. Éa hiéba dalolt Lamartine, a népi arcél szellemi őse arról, hogy csak az önzésnek van hazája, de az emberiség, akárcsak az isten ség, ezt a fogalmat nem tiszteli, a franciák, legyenek ám radikéli sok, avagy szocialisták, nyomban elfelejtkeznek a béke marseilleiaeéről, amikor árnyék hull a Rajnóra. Vegyük szemügyre például, amikel Grumbach mondott. Es a „moscoulalre" nem volt rest alaposan megtépázni azoknak az üstökét, akik Berlinnel kacérkodnak. Támasztott is ab kora zene-bonét, aminőt a Bourbon palota is ritkán látott azóta, amióta Clémenceau, a felleggyüjtő lehanyatlott. Röpüllek feléje a szitkok garmedával, akár parittyakövek az ostromlott vér bástyafokáról. Azonban elcsendesült mindenki, amikor a francia politikának ez a Sobri Jóskója az európai helyzetre irányította a tolvajlámpa fényét. Amikor azt fejtegette, hogy Laval volt az és senki más. mint Pierre Laval, a lyukprókétor, aki Anglia ludtán kivül Olasíorsségot ez elhiopiai kalandra bátorította, néhányan piszegtek jobbfelől. De némák maradlak a padsorok, sőt imitt-amott helyeselve zúgtak jobbfelől, amikor Németországra terelődött a beszéd. Briand óta — harsogta Grumbach — minden kormőny azon fáradozott, hogy Németországot valahogyan lekenyerezze. Blum is elkövetett minden elkövethető! ebben az irányban. A felelet az volt, hogy Schachtnak, aki a megegyezés politikáját istápolta, mennie kellelt. A Weltwirtachaft szempont. * Cikkünk még Chautemps lemondása előtt Íródott. jait legyőzték a Wehrwirtschaft szempontjai. Dőreség vo'na azt mondanunk — állitolta fel a tézist 8 az antitézist Grumbach — hogy semmi szin alatt nem akarunk Németországgal alkuba bocsájtkozni. Ámde ugyanolyan dőreség volna gyáván belenyugodni a sorsba és ölbetett kezekkel, tu nyón nézni, hogyan alakul ki újból az egykori német-római birodalom, amely ellen évszázadokon át lankadatlanul verekedtünk. Csakis és csupón olyan politikát követhetünk, amely a békét garantálja. Azaz fegyverkeznünk kell, fegyverkeznünk váltig, amíg az agyakban föl nem dereng a gondolat, hogy semmi célja a kardcsörtetésnél Ez hagyján lenne. Elvégtcre Grumbachból moszkvai lemez sipított elő. Da Ybarnégaray, a tizenhatkarátos nacionalista, de la Rocque earedea kenyeres pajtásai BiíOny ez is egy követ fuj a legszélsőségesebb moacoutairekkel I Mindenek előtt borzalommal utasította vissza annak a puszta föltevését is, hogy Gallia lemondana ősi jussáról: a szárazföldi hegemóniájáról. (Miért lenne a franciák ősi jussa a szárazföldi hegemónia, annak c*ak az Úristen a mondhatója.) Éj szidta mint a bokrot azokat az elvakultakat és elvetemülteket, akik nem szégyenlenek, mandátum nélkül, Goebbels és Goering előszobájában őcsorogni. (Itt de Brinon képviselő ur jónak látta nem érteni a célzást s meglapulni és hallgatni, mint dinnye a fűben.) Szó se lehet róla. hogy meghunyászkodjunk — dörögte Ybarnégaray. És emlékeztetett Ausztriával kapcsolatosan a nadovai csatára, ahol elvérzett s megcsonkult a Habsburg-birodalom. Nem felejteltük el sem Drouyn de Lhuy8, sem pedig Thiers óvásait — bömbölte pathetikusan — és nem felejtettük el, hogy a mi végzetünk kockóil réziák a Duna partjain. C'est sur le Damube, que se joue le sort de nos frontieras. Határaink sorsa ott dől el. Ne hagyjon Franciaország senkit kétségben az iránt, hosy Ausztriát Nagybrilanniával együtt as utolsó csepp vérig támogatni fogja, bárhonnan éri a csapás. Ugyanígy vaticinélt Mistler is, a polgári demokrácia nevében. Mindössze abban tért el. igen örvendetesen, az előtte szólóktól, hogy a pángermanizmus legfőbb okát azokban az esztelen békediktátumokban vélte föltalélni,amelyek a Habsburg birodalmat pozdorjává zusték. Flandin, Monzie, Péri c a többiek, akiket aligha szükséges per longum et per latum idézgetni, valamennyien, egy szálig, azonosak voltak a gyűlöletben, amely Arlovislus óla a gallokat a germánok ellen inserli. Ámde a koronát, a tüzes koronái, Paul Reynaud illesztette a vita homlokzatéra. Páris képviselője, akiben némelyek az eljövendő diktátort látják éa még löbben, még helye' sebben csupán a jövő emberét, hallani se akar olyan velleítások& KULPIN $iJS»d$MkmM ról, emelyck a francia politika eddigi, jói bevá^ irányán másítani szerelnének, ö szerinte, ha Frencieorsiág Camossát járna, beadná a derekét és lemondena a ver seillesi (eléggé eisioll) gyümölcsökről, ezzel korántsem egyengetné a b#ke uljeit. Sfil, ellenkezőleg, a hábcrunak nyitna ajtót és kaput. Mert — ehogy kifejtette aprólékosén —. ez a lézis azon a balhiedelmen nyugoszik, minthogyha Franciaország gyönge lenne, avagy legalább is nem elíggé erős far kasszemel nézni a vésszel. Nos hét, Franciaország igenis erős, olyan erős, mint amilyen nem volt Boriparié Napoleon óta, soha. (Ez a Reyneud potya véleménye.) Franciaországot csak akkor és ugy lehelne térdre kényszerileni, ha elszigetelnék. Németország — megint csak Reynaud potya véleménye szerint — ebben sántikál. Ezekután lehet, ezekutén szabad é tárgyalni Németországgal? — fűzi tovább a gondolatmenetének a csavermenetél. Aligha, — mert Hitler vezér kcncellár nem óhajt tárgyalni. Vagy legalább is elzárta az összes átjárókat. Igaz — elmélkedik csalefinlán Reynaud, — hogy az angol politika tétova s maholnap fölcseréli a jobbik kesét a ballal. Ez azonban puszta látszat. Ne feledjük — inti az aggódókal, — hogy a munkáspártot nem fogja Chamberlain egykönnyen levsnni a lábéról. Máris azt követeli, nyilvánítsa C&SU8 bellinek Anglia a Csehszlovákia függetlensége ellen intézett támadást, akármerről jön. .Akárhogy, akármint viselkedik Anglia, nekünk elő van írva, mit kell tennünk." „Soyons forls, soyons unis, legyünk erősek, legyünk egységesek." Amire a képviselőházi napló bizonysága szerint dörgő taps zendült fel az összes pártokon és orkánná dagadt, amikor Chautemps lezárta a vitát. Fenntartjuk az eddigi politikái, fennterljuk és folytatjuk rendületlenül. Hűségesek maradunk a nemzetek szövetségéhez és ragaszkodunk az orosz barátsághoz. Betartjuk hűen az össaea kötelezettségeket, amiket Csehszlovákia irányában vállaltunk s az osztrák függetlenségei az európai béke záloga gyanánt óvjuk. Szívesen elösmertetjük az olasz császárságot Genfben, de csak két föltétel alatt. Az egyik: ssüntetse meg a fegyver- és a csapalsséllilésokal Olaszország Spanyolországba a állítsa helyre a biztonságot a mediterráneumon. A mésodiki foglalja el Olaszország ismét a régi őrhelyét a Brenner hágón. Ez volt a Chautemps resuméja. Amiből önként adódik, amit elöljáróban állítottunk. Vegyis, hogy a franciák csak színre-szemre civakodnak. Alapjában, igazéban, egyek a fönnhéjázásban, amellyel a mások érdekei iránt viseltetnek jusquau boutetjusqu' aubut. APOLLO FILMSZÍNHÁZ Telefons 239

. Március 13—14 —15 —16-án Magdát kicsapják Előadások hétköznap 5, 7, 9 órakor vasár- és ünnepnap 1, 3, 5. 7. 9-kor Az első előadás naponta zóna