Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1938-03-10 / 56. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 március 10 senki nem gondol erőszakra, csu­pán vissza kell szorítani a zsidó­ságot arra a helyre, hogy a szám arányok megfelelően és megfelelő mértékben foglaljanak helyei a kul­turális és gazdasági életben. Ha ez megtörténik, nem lesz többé nyilas kérdés. Javasolja, hogy a közigazgatási bizottság felterjesz­tésben kérje a kormányt, hogy a keresztény sajtónak a költségvetés­ben nyilian biztosítsanak támoga­tást. A felszólalásokra elsőnek Márky Barna dr. alispán válaszolt, aki kijelentette, hogy arról maga is meg van győződve, hogy a vár­megye lakosságára megnyugtatást és őszinte örömöt hoztak a minisz­terelnök szavai. Az ifjúság kérdésével foglal­kozva kijelentette, hogy az ifjúság tényleg nem igyekszik a szabad pólyákon elhelyezkedni, és ennek egy régi betegség: az urhatnámsóg az oka. — Mi sohasem tetiünk kivételt emberek között akkor, ha foglalkozásukat és köte­lességüket tisztességesen és becsületesen elvégez­ték, bármilyen végzettségük is legyen az illetőknek. (Helyeslés.) — A tisztviselő pálya jelenthet esetleg nyugodtabb életei, de ezen a pályán senki nem tud vagyont gyűjteni. A szabad-pályán inkább lehet vagyoni gyűjteni. A baromfi-kérdéssel foglalkozni fog, annál is inkább, mert ezen a léren Békésvármegye vezető sze­repet játszik. A falu megsegítésé­re a legutóbbi időben nagyobb gondot fordított a kormány, ami annak köszönhető, hogy Ricsóy• Uhlarik Béla dr. főispán kitűnő ös8ieköttetéseit arra használta H, hogy a falu népén segítsen. (Él­jenzés.) Az alispáni jelentési ezután el­fogadták. Ricsóy-Uhlarik Béla dr. vála­szolt ezután a felszólalásokra és elsősorban csatlakozott a felszó­lalókhoz, akik indítványozták azt, hogy Darányi Kálmán miniszter­elnököt üdvözöljék. Hangsúlyozta a főispán, hogy hasonló nagyjelentőségű beszédre nem igen volt példa. Ez a program amellett hogy ami drága és féltve őrzőit haderőnknek is megadja a fejlődését, a szociá­lis kérdések megoldását is felka­rolja. (Éljenzés). A közigazgatási bizottság ezután egyhangúlag kifejezésre jutatta a miniszterelnök beszédével kap­csolatban elismerését és elhatá­rozta, hogy táviratban üdvözli Da­rányi Kálmánt. A keresztény sajtó támogatására vonatkozólag felterjesztéssel fordul a közigazgatási bizottság a kor­mányhoz. A főispán válaszéi egyhangú helyesléssel vette tudomásul a közigazgatási bizottság és a kü­lönböző jelentések elhangzása után féltizenegy órakor az ülés végétért. Eredményes • hirdetés a ..Békésmegyei Közlönyében Interpellációk pergőtüze a Ház tegnapi ülésén (A B. K. tudósítója jelenti) A képviselőház tegnapi ülését 10 órakor nyitotta meg Sztranyavszky Sándor e'nök. Bemutatta Tolnay­Knefély Ödön tolnai megbizólave­lét, majd áttértek a mezőgazdasági munkások öregségi biztosításáról szóló törvényjavaslat részletes vi­tájára. Csoór Lajos és Takács Ferenc a korhatárnak 60 évre való leszállítását és az évi járu­lék 60 ról 120 pengőre való fele­meléséi indítványozták. Marschall Ferenc földmivelésügvi államtitkár azonban kijelentette, hogy a mai gazdasági helyzetben a kormány további lépésekel nem lehei. Igy az eredeti szövegei fogadták el. Az elévülés határidejét báró Urbán Gáspár előadó, Csoór La­jos, Antal István és Marschall Ferenc felszólalása utón kel év­ben állapították meg. Takács Ferenc az özvegyi jára­dék bevezetését indítványozta. Az indítvány melleit Farkas litván szólalt fel, majd Marschall Ferenc hangsúlyozta, hogy a miniszter­elnök kijelentése szerint a javas­lat továbbépítésénél a kormány első gondja az özvegyi járadék bevezetése lesz. Exután annál a szakasznál fej­lődött ki nagyobb vita, amely ki­mondja, hogy bizonyos bűncse­lekmények esetén a biztositott el­veszti járadékét. Több szónok ki­fogásolta a szakaszt és jogegyen­lőtlenségel látott benne. Marschall Ferenc államtitkár felszólalása után azonban a szakaszt válto­zatlan szövflgben fogadlék el. A Ház 12 órakor áttért az in­terpellációra. Meg kell nyitni a balatoni muzeumot Az első interpellációt Propper Sándor intézte a belügyminiszter­hez a sashalmi állami lakólelepan történt felmondások és kilakolta­lások tárgyában. Szegény embarek nyomorusőgos sorséról van szó, akik mindenü­ket elvesztették és szükséglakásban nyomorognak. Ezeket a szükség­lakósokat is lebontják mont fejük feleli. El kell lenni ennek a terv­nek a végrehajtását jobb időkre. Nam szabad lakásokat pusztítani, amikor a lakástermelés úgyszól­ván szünetel. A továbbiakban Propper a lak­béremelésrőt beszélt és azl mon­dotta, hogy a háztulajdonosok lak­béremelési étvágya megnőtt. A győri beszédben nem hallottunk erről. La kell fogni a tőke kezét, amely emelni akarja a lakbért. Széli József belügyminiszter vő­lassában kijelentette, hogy hivatali elődje két okból rendelte el a le­lép lebontását. Először, mert a te lep fenntartása Sashalom községre elviselhetetlen terhet ró, másodszor azért, mert egyes baraképületek lakás céljaira nem faleltek meg. 532 lakásban 2590 lélek lakik itt a telepen, 145 lakás már megérett a lebontásra. Március 1-én senkit sem költöztettek ki és a jövőben is méltányosan kezelik ezí a kér­dést. A telepen 13 jóléti intézmény van és további ötnek a létesítését tervbe vették. A belügyminiszter is szivén viseli ezeknek a szegény embereknek a sorsát. A Háss a választ tudomásul­veHe. Ezuián Meizler Károly interpel­lált a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez a balatoni muzeum mesnyitáséról. Több mint félmillió pengőt fek­tettek be a keszthelyi Balaton-mú­zeum palotájába, — mondotta — meg van az anyag is és mégsem nyitják meg a muzeumot. Sürgős intézkedést kér. Az eucharisztikus kongresszussal kapcsolatos idegen­forgalmat a Balaton felé is irányít­sák. Zsindely Ferenc államtitkár vá­laszolt a kultuszminiszter nevében. Nagy elismeréssel emlékezett meg arról az áldozatkész társadalmi megmozdulásról, amely a balatoni muzeum és kuiturpaiota épületét létrehozta- Reméli, hogy három éven belül meg lehet nyitni az uj muzeumot. Az államtitkár válaszát a Ház tudomásul vette. Súlyos helyzetben van a borvidék Mosl újból Meizler Károly inter pellált a földmivelésügyi miniszter­hez a nemes borvidékek súlyos helyzetéről. Mint mondotta, már jubileumi felszólalásról van sző. Tavaly a pénzügyminiszterhez in­terpellált : hallandó e eltörölni a borfogyasztási adót, rendezni a szeszkérdást, támogatni a rossz helyzetben levő borvidékeket. Ezeknek a kérdéseknek a meg­oldása már csak azért is sürgős, mert pár hét múlva megkezdőd nek a szőlömunkák. Kérdazte, mi» kor jelentkezik teltekben az a jó­szándék, ami a miniszterelnök ré­gebbi kecskeméti beszédében meg­nyilatkozott. Azzal fejezte ba beszédét, nem hiszi, hogy Fellner Pálon kivül volna a Háznak egyetlen egy tagja is, aki ne fogadná szívesen a szesztörvény javaslatát. Marschall államtitkár válaszá­ban kijelentette, hogy a borérté­kesítés problémáját országos szem­pontból kell megítélni, As export­ról folyamatba tették a tárgyalá­sokat, türelmei kér. Maiolcsy Mátyás a földművelés­ügyi és a pénzügyminisztert inter­pellálja a Pallavicini Alfonz Ká­roly hitbizományi birtok kisbérletei körül tapasztalható súlyos sérel­mek tárpyában. — A földreform óla a legéle­sebb harc fo yik az őrgróf és a parasztság között, mert el akarják venni a parasztság kezéből a földet. Az ötvenezer holdas birto­kon lévő fekete föld bérletet 1932­ben hasznavehetetlen homokra cserélték ét. — Az a 72 sövényházai kis­bérlő meg volt elégedve földbér­letével, iiz év óla mór rajla gaz­dálkodott és ehelyett a föld helyett szikes, homokos, hasznavehetet­len területet kapott csere-bérleiül. Az őrgróf azzal az indokolással kérte az OFB-től a birtokcserét, hogy a kisbirtok által rossszul műveli földet saját kezelésébe vehesse és jobb müvelésben ré­: szesilhesse. , — Ez a szélsőség. Ez lázítja a ! parasztot — folytatta beszédét Matolcsy Mátyás. — A földmüvelésügyi kormány­zat indítsa meg a legszigorúbb eljárást Pallavicini Alfonz Károly ellen, hogy a birtokán a robot­munkát megszüntesse. — Ugy szép a paraszt, ha buta, ez olt a vezérelv — foly­tatja Matolcsy beszédét a balol­dal állandó felzúdulása közepette. — Még súlyosabb a vád, hogy az uradalmi épületekbe szorult közigazgatás nem pártatlan és nem független. (Nagy zaj a bal­oldalon.) A jegyző és az adóügyi jegyző is bérel a birtokból. — Ki fog erre az interpellációra válaszolni! — kiáltjuk többen a kormánypárt felé az ellenzékről. — Hiábavaló minden invesz­táció, emig a komoly földreformot meg nem csinálják és az ilyen elfekélyesedelt sebekei a magyar közéletből ki nem operálják — fejezte be Maiolcsy beszédét a baloldal nagy tapsai köaepette. Az interpellációt kiadták az illetékes minisztereknek. Fábián Béla a belügyminiszter­hez interpellált a rákoscsabai par­cellázásokról és a soroksári aze­génytelep körül tapasztalt visszás­ságokról. Elmondotta, hogy Rákos­csabán és Soroksár mellett sze­gény kisemberek összekuporgatolt pénzükön parcellákat vettek és hásakat építettek. Küldjön ki a miniszter vizsgáló­bizottságol, amely megállapítja, hogy kik voltak a vásárlók, kik voltak az eladók és a parcellázók megukra vállalták-e az útépítési költségeket ? Rákoscsaba község vezelőiégének szerepét is meg kell vizsgálni. Az interpellációt kiadták a bel­ügyminiszternek. Betiltottak egy iparosgyülést Czirják Antal az iparügyi és belügyminiszterhez interpellált a kisiparosok kívánságai és a be­tiltott debreceni iparosgyülés tár­gyéban. Sajnálattal állapította meg, hogy a miniszterelnök győri beszédé­ben még csak meg sem említette a kisiparosokat és kiskereskedő­ket. Sürgős megoldásra vár a kis­iparosok nyugdijkérdése. Beszéde végén kifogásolta, hogy Debrecen­ben nem engedélyeztek egy ipa­rosayülést. Bornemisza Géza iparügyi mi­niszter a belügyminiszter nevében is válaszolt az interpellációra. A kormányzat nem hanyagolja el a kisiparosság érdekeit. Ezután Payr Hugó „a kormőny által iőmogatolt szélsőjobboldali intézményeknél alkalmazott kom­munista elemek tárgyában" inter­pellált. — Fenyegelések és célzások értek interpellációm miatt, de ezek nem beíolvásoltak — kez'e Payr Hugó. — Rómutatlam arra, hogy a szélsőjobboldali mozgalmakban igen sokszor kommunista elemek is szerepelnek. — A magyar nemzeti szocialista párt vezérkarában 18 rovottmultu egyént talált a rendőrség. — Hivatalos jelentés felhivia fi­gyelmemet egyéb hasonló jelen­ségekre. A közeli hetekben újból rámutatok interpellációban hasonló jelenségekre. — Azért kell esekkel a kérdé-

Next

/
Thumbnails
Contents