Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1938-01-09 / 6. szám

Ara U tillér EÉSHE iékéscsaba, 1938 január 9. vasárnap KÖZLÖNY 65. évfolyam 6. szám Az a nemzetközi megmozdulás, amely néhány hónappal ezelőll Angliából induli útnak, hogy ér vei és elképzelései mögé felsorakoztassa a világ müveit nemze teinek legjobbjait és amelyet „\ tudomány Függetlenségi Nyilatkozata" cimen ismer az olvasóközönség, most értékes támaszt kapott az amerikti Egyesült Államok tudományos intézeteiben, amelyeknek vezetői elhatározták, hogy csatlakoznak a mozgalom hoz. Da az amerikaiák — akiknél még a tudós faj'a is praktikus észjárású, nem elégszenek meg az elvi kijelentésekkel és a Függetlenségi Nyilatkozat deklsrálá sán tul — tenni is akartak valamit a tudomány igazi szabadságának, a tudományos munka valóságos függetlenségének a biztosítására. Erre vonatkozó gyakorlati elképzelésük legfontosabb része az ifjusóg megnyerése, vagy ahogy ők mondják „megszervezése". Ebben a tervben nemcsak az a felismerés vezeti az amerikai tudósokat, hogy az ifjúság felvilágosításán, nevelésén és a fenkölt gondolkodásmódra való szoktatásán kell kezdeni a szabadságok kivívásáért folytatott küzdelmet, mart az igy felnevelődő ifjú ság és a belőlük kinövő „nemzetfantaitó elem" alkothatja csak meg azt a közvéleményt, amely a kivivolt szabadságot meg is őrzi, hanem az a tény is, hogy a szabadságjogok ellen küzdők tábora is a propaganda minden eszközével igyekszik a maga számára megnyerni az ifjúságot. Ez a kérdés, az ifjúságnak a tudomány és a tudomány szabadságának védelmezőjéül való megnyerése korántsem egyszerű. Tudják ezt Amerikában is és éppen az uj Függetlenségi Nyilatkozattal kapctolaiban mulatott rá az egyik egyetem vezetője arra, hogy az ifjúságot — általában — csak jelszavakkal lehat megnyerni, tehát olyan eszközökkel, amelyekkel éppen az igszi tudomány sohasem rendelke:ik. Sajnos, az amerikai iudós meg állapítása nagyon is igaz. Ezt az igazságot e^y közelmúltban megjelent statisztikával tehetjük kézenfekvővé. Az adatok az olasz katonai nevelésről szólnak és kimutatják. hogy az olasz faiizmus jelenleg mintegy 750.000 minden korú gyermeket részesít katonai kiképzésben. És ezak a gyerme kek — elemi iskolások köiépisko lősok, cserkéstek, tanoncok és minden lendü fiatalok, a legnegyobb lelkesedéssel játsiák a ka tonásdit és válnak pompásén kiképzett katonákká, mirel elhagyják az ÍBkolá\ vagy mire ténylegesen katonaköteles korba kerülnek. Hélízájötvenezerolesz gyermek, lelkes katona. Vájjon mikor ér el az emberi kuliura erra a magaslatra, hogy egy orsiégban akárcsak 7500 gyermek letyen, aki igazén lelkesedni fog ludr.i egy egyszerű ludomémányos igazságért ? 1 Ujabb magyar tömegeket juttat koldusbotra a gazdasági numerus valachicus (A B. K. tudósitóia ielenti.) A romén minisztertanécs ugy határozol!, hogy a tervbeveti legfontosabb kormán>rende!eteket azonnal megszövegezi és legkésőbb a jövő héten már életbe is lépteti. Csek egy kérdésben van bizonytalanság s ez átinti talán leg rő sebben az erdélyi magyarságot: a kisebbségi minisztérium felállítása. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy a kisebbségi kérdés áttanul mányozósőval a kormány Silviu Dragomir minisztert bízta meg. Már az a körülmény is bizalmetlensáeot keltett, hogy a jelentések szerint a kisebbségi osztály egyik vezetőjéül Brandsch Rudolfot szemelték ki. Ez a magyerfaió szebeni szász a magyarokkal szemben ér zett ellenséges indulatai! mór sokszor kimutatta. A tanácskozáson elhatározták, hogy a kormány magáévá teszi Vajda Voj\oda egyik régilervét, a numerus valachicus alkalmazását a gazdasági éleiben. Ezt a tervet legutóbb Pop Valér, a Tatarescukormóny kereskedelmi minisztere akarta érvényesíteni, de sikerteler.ül, mert Euiópaszerle a legnagyobb felháborodással fogadták a tervet. Most azután a Goga—Cuza kormány ezt a szélsőséges intézkedést is száz százalékig magáévá lette és már el ia készült a kormány rendelete, amely szerint minden gyár, vállalat, kereskedés vagy iroda alkalmazottainak 90 százaléka román nemzetiségű kell, hoav legyen. Ha tényleg keresztülviszik ez*, ujabb magyar tömegek vehetik kezükbe a koldusbotot, ugy a szellerri, mint a testi munkások. A kormány tovább folytatja a saj'ó ne cionalizálésát is és egymás utfn tiltják be a lapokat. Ujabban lizenegy romén és némelnyelvü lapol tiltottak be, ezenkívül betiltották az összes bessarábiai orosz nyelven megjslenő lepokal, vela mint tizennégy bukovinai, zsidó érdekeltséget képviselő újságot is. Kormány péttikörökben bizonyo

8 idegességgel állapítják meg, hogy nerrcíak Londonban, hanem Párisben is súlyos következményei lehetnek a korrnény intézkedéseinek, amit az eddigi jelek is mulatnak. A franciák ugyanis már beszüntették a Romániba történő hadianyagszállitásokat és most a párisi jelentés szerint Franciaország visszavonta a Romániának teljesített és teljesítendő cseh fegyverszállításokért vállalt hiielkezességet i». Hír szerint most a cseh fegyvergyárak ennek követ keztében szintén azonnal beszüntették romániai szállításaikat. Teljes ülésen búcsúztatta távozó elnökét a gyulai törvényszék „Hordtuk a téglát, hogy lerakjuk a magyar feltámadás templomának alapjait" — mondotta beszédében Szakolczay Lajos (A B. K. tudósitóia jelenti.) Megható ünnepség keretében búcsúzott el tegnap este Szakolczay Lajos kúriai biró, táblai tanácselnök, a gyulai kir. törvényszék volt elnöke. Az ünnepség teljes gyüiés keretében folyt la a gyulai törvényszék nagytanácstermében, amelyen megjelent a gyulai lőr vényszék és az alája tartozó járásbíróságok birói kara, valamint az ügyészség teljes számban és a bíróságok tisztviselői. Békéscsabáról ott láttuk Felföldy Gábor dr., Romváry Tibor dr. és Zolnay László dr. járásbirót és több tisztviselőt s ugyancsak szép számmal képviseltette magát a« ügyvédi kar ie. Megjelent Gally Károly dr, Horváth Ferenc dr. kir. ugyésíi megbízott, Tardoss Dazső dr., Kiss György dr. Békésről résstvett oz ünnepségen Te legdy Lajos dr. kormányfőtanácsoa. Hat érakor a* ülés közönségének meleg tapsa kőében lépett a terembe Szakolczay Lajos kúriai biró kíséretével és rövid, de meleghangú beszédben üdvözölte a nagyszámmal megjelent buói, ügyészi és fogalmazói kert. Elsőnek Sinka Endre dr. iandc*elnök a birói kar nevében mondott őszinte szívből fakadó búcsúbeszédet, melyben keresetlen szavakkal méltatla a lávoi ó törvényszéki ?lnök maradandó érdemeit. — Ö.-néllóséga arra való hivatottságóval mindjárt megtalálta az arany középutat, mikor 1921 ben ben elfoglalta a gyulai törvényszék elnöki székét. Ilyen irányitős mellett nekünk sem lehetett más célunk, mint a jog tisztelete. Mint birót, az emberi gyengeség iránti megértés jellemezte, aki azt hirdette, hogy a magyar igazság csarnoka, temploma a jogegyenlőségnek — mondotta többek között Sinfed Endre dr. Ezt követőleg Tompa Gyula dr., a ügyészség elnöke hangoztatta, hogy Szakolczay Lajos elnökiele alatt mindenkor megvolt a jóviszony az ügyészség és a bíróság közölt. Kijelentette, hogy a távozó elnök érdemeit nem lehet egyszerű beszédbe belefoglalni. Végül Szakolczay Lajos kúriai biró, táblai tanácselnök emelkedett szólásra és meghatottan mondott köszönetet a szeretetteljes szavakért. — Sok kedves emléket hagyok ilt, — kezdte el bucíuszavait as. elnök —, melyek széppé telték tizenhétéves gyulai iitartózkodá somét. Törekvésem mindig oda irányult, hogy a birói kart éa ügyész lérsaimat együttérzésrebírjam és boldog vagyok, hogy ezt sikerült megteremteni. Ide nem férkőzött be a széthúzás, a bíróság és az ügyészség tagjai között disszonancia nem volt. Hordtuk a téglát, hogy lerakjuk a magyar feltámadás íemp/omdnak alapjait. Végül köszönetét fejezte ki a lá/ozó elnök munkatársainak, amiért odaédó és az igazság érueKében kifejlett munkásságukkal az ország első bíróságai közé emelték a gyulai törvényszéket. Etután az elnök a jelenlevők szűnni nem akaró tapsai közben berekesztette a teljes ülést. Az ünnepséget száztíz terítékes bankéit zárta be. A francia kormány és a szakszervezetek béketárgyalásai (A B. K. tudósítója ielenti.) A szakszervezetek szövetsége válaszképpen Ctiau!emps miniszterelnök kijelentéseire, bi/.ottságot küldött ki, amely közreműködik a szociális béke érdekeben hozandó uj törvényjavaslat kidolgozásén. -r