Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1938-02-12 / 34. szám

Ára 6 fillér Sékéscsa&a, Ii38 február 12. szombat 65. évfolyam 34. szám Foglalkoznunk kell azokkal a nem mindennepi jelentőségű kijelentésekkel, amelyek ti Békésvármegyei Gazdasági Egyesület igezgató-vá!a8zlményének ülésén hangzottak el. Foglalkoznunk kell velük, mert napjaink egyik legfontosabb tzociáiis kérdését, a mezőgazdasági munkás biztosítását kisétélték meg olyan vágányra terelni, amely szöges ellentétben áll nemcsak a kormány intencióival, hanem magának a társada lombiztositási jognak legelemibb alaptételeivel is. Tartozunk a tárgyilagosságnak azzal, hogy leszögezzük: a felszólalások egyrésze komoly hozzáértéssel, a nagybirtok speciális érdekein felülemelkedve világította meg a kérdést s ha rámulatott a javaslat vélt hibáira is, de kiemelte a készülő törvény elsőrendű fontosaágát s érvelése egyformán szolgálta a vármegye gazdáinak és munkavállalóinak érdekét. Annál kiábrándítóbb hozzászólások voltak azok, amelyek a mezőgazdasági munkásságnak magaviselet szerint való osztályozását kívánnák keresztülvinni. A kormány, amikor a mezőgazdasági munkásság öregkori biztosítását meg akarja valósítani, amúgy is csak terveinek igen csekély töredékét tudja az életbe átültetni, hiszen a pénzügyi nehézségek akadályain egyre másra akadnak fenn a legjobb szándékok. Még sem csodálkozunk azon, hogy azok az érdekeltek, akikre a biztosítás terheinek egy része hárul, nem fogadják kivétel nélkül egyforma megértéssel ezt a fontos — minden társadalmi osztályra egyformán fontos — reformot. De azon módfelett csodőlkoaunk, hogy 1938bsn akadhat olyan elfogult gazda, aki a saját fegyelmi minősítésétől függően kívánja öregkori biztosításban részesíteni a mezőgazdasági munkást. Ehhoz hasonlóan abszurd gondolatot régen nem termelt ki magéból a magyar közélet. Hiszen ez, magyarul beszélve, ezt jelentené, hogy a mezőgazdasági munkás aszerint részesülne a szociális biztosítás áldá* seiban, amint az ispán ur szófogadó vegy renitenskedő magyarnak mtnősitve, alkalmasnak, vagy alkalmatlannak találja a biztosításra. A biztosítási jog eddig csak két kelléket kívánt meg a szociális biztosításhoz. A meghatározott munkában eltöltött időt és a jé (A B. K. tudósítója jelenti.) Ismeretes, hogy csütörtök este óta az uj romén kormány az egész ország területére elrendelte az ostromállapotot. A katonai hatóságok rendkívüli jogokat kaptak a belső rend fenntartása érdekében. Minden bejelentés nélkül, bőrmikor és bármilyen időben házkutatást tarthatnak, fegyverek után kutathatnak. Megrendszabályozhatják a sajtótermékeket. Bármilyen lapot, folyóiratot betilthat nak éa censurát gyakorolhatnak. rulékok befizetését. Tegnapelőtt megszületett Csabán a harmadik jogi kellék is : a jó minősítésű magaviselet. Ezenkívül minden összejövetelt szétoszlathatnak, bármiiyen legyen az. Párisban a közvélemény már egészen máskép bírálja a romániai helyzetet, mint az első órákban és nem tagadható le, hogy erős kiábrándulás érezhető Károly király kiáltványa után. A párisi poltikai körökben ugy látják, hogy Chris'ea Miron patriárka kormánya nem iesz hosszuéletü. Nem zárták le a német határt (A B. K. tudósítója jelenti.) Berlini irányadó helyről közlik, hogy Németországban teljes rend és nyugalom van. Valótlan tehát egyes lepoknak az az állítása, hogy a hadsereg egyes tisztjei külföldre menekültek volna. Úgyszintén nem felelnek meg a valóságnak azok a közlések sem, melyek Hitler birodalmi kancellár betegségéről sióinak. Nem igaz az sem, hogy a német hatért lezárták volna. Felmentették a „Hid" három iróját (A B. K. tudósítója jelenti.) Á budapesti büntelőtörvényizék Kovács tanácsa tegnap tárgyalta a „Hid" cimü szépirodalmi lap szerkesztői és munkatársai ellen indított bünpert. A vádirat Kovőcs Imrét bűntett és bünlevő feldicsérésének sajtó utján elkövetett vétségével, továbbá osztály elleni izgatás bűntettével és a magyar nemzet megbecsülése ellen sajtó utjőn elkövetett vétséggel vődolja. Kárász József egyetemi hallgató ellen a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség, Erdélyi József író ellen pedig sajtó I

utján elkövetett osztályelleni izgatás büntette címén adtak ki vádiratot. Tamássy László ügyészségi alelnök vádbeszédében kérte az írók megbüntetését. A védőbeszédek után a tanács Ítélethozatalra vonult viaaza. A rövidesen kihirdetett ítélet szerint a törvényszék mindhárom vádlottat felmentette. Az indokolás szerint elkobozták azt a számot, amelyben a kifogásolt cikkek megjelentek, terjesztes igy nem történt. Mivel pedig a sajtóbüncselekmények elkövetése terjesztés utján történik, fel kellett menteni a vádlottakat. Az ügyész fellebbezett. A választójogi javaslat részletes vitája (A B. K. tudósítója jelenti.) A közjogi bizottság tegnapi ülésén az éltalánoa vita befejeződvén a választójogi javaslat részletes vitájára került a sor. Az ülésen Lányi Márton indítványára a második szakasznál kezte el a vitát, amely széles mederben indult meg. Többek között Rassay Károly, Györki Imre, Ernszt Sándor, Zsitvay Tibor, Eckhardt Tibor fejtették ki a javaslatra, illetve a módosításra vonatkozó véleményüket. Ezután Széli József belügyminiszter válaszolt a felszólalásokra. A közjogi bizottság keden délutén tartja legközelebbi ülését. Pályaudvari missziós-szolgálatot szervez Békéscsaba Megvédik az egyedülálló lányokat a csábításoktól .. (A B. K. tudósítója jelenti.) Örömmel értesülünk Jánossy Gyu la polgármester azon tervéről, hogy városunkat bekapcsolja a leánykereskedelem elleni küzdelembe. A misszió létrehozása és megszervezése tárgyéban március 5<re értekezletet hívott össze Jánossy polgármester. A mi88zió megalakulása után Békéscsaba állomáson állandó azolgőlatot fog tartani és kellő felvilágosítással fog szolgólni a tanácsra éa védelemre szoruló lányoknak. Annál is inkább örömmel köszöntjük Jánossy polgármester fenti akcióját, mert amint értesülünk, a soproni rendőrség igen nagyaráleánykereskedalmet leplezett az ottani Steinerféle ctelédeihelyező irodában. A közvetitő iroda vezetőjét, Varga Jánost leánykereskedelem gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezte. Es az eset is mulatja, milyen szükség van a vidéki városokban az egyedülálló, tapasztalatlan lányok védelmére. Hat falukutató iró nyilt levelet intézett Rákóczy Imre miniszterelnökségi sajtóosztály vezetőjéhez (A B. K. tudósifója jelenti) A Vidéki Napilapok Szindikátusának folyó hó 9 én ette lezajlott vacsoráján Rákóczy Imre, a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetője nagy beszédet mondott, mely nek egyik réssie miatt a „Magyarország" cimü budapesti napilap 7 ik oldalán fenni, hat falukutató iró aláírásával nyiil levelet közöl. A beszédnek az a része, amely miatt a hat iró közzétette a nyilt levelet, igy hangzik : „A liberális nagytőke ne a keresztény nagybirtok ellen mozgósítsa a közvéleményt, az antiszemitismust ne a falukutatókkal akarják a földmunkás kérdés és a nyomor irányában levezetni." A nyílt levelet aláirt irók ugy látják, hogy ebben a kijelentésben az a gyanúsítás foglaltatik, hogy a falukutatással foglalkozó magyar irók a nagytőke szolgálatában megvásárolt tollal fordulnak a magyar falu problémái felé. Kérik hogy a sajtófőnök jelölje meg névszerint, kik azok a falukutatók, akikre kijelentését értelte. Rákóczy Imre miniszteri osztálytanácsos. a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetője annak közlésére kérte fel tegnap délután a Magyar Távirati /rodál, hogy ezt a kijelentést nem a levelet aléiró hat íróra vonatkoztatta, azonban a hivatali titoktartás köti és neveket nem mondhat. Páris szerint rövidéletű lesz az uj román kormány Károly király kiáltványa csalódást keltett