Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1938-02-09 / 31. szám

Ára 6 fillér TEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 8938 február 9. szerda 65. évfolyam 31. szám Tisztújító közgyűlés a Békéscsaba—Erzsébethelyi Iparos Olvasókörben (A B. K. tudósítója jelenti.) Vasérnap tartotta a Rjesicza féle vendég őbtn évi rendes és egyben tisztújító közgyűlését a Békéscsaba— Erzsébethelyi Iparos Olvasókör. Az elnöki megnyitó uión Fischer Imre tilkór évi jelentéséi fogadta el egyhangúan a közgyűlés. Csuvarszki Pal pénztárosi és Tóth Elek számvizsgálói jelentése szinten tudomásul szolgált. Ezután Malatyinszky János korelnökége mellett megválasztották ez uj vezetőséget. Egyhangúlag Paróczei János lelt ismét a kör elnöke. Diszelnököknek Kovács Mihály malomlulajdonos. Bányai András épitészm. és Peterífy Sándor áll. elemi iskolai igazgató lettek megválasztva. Tiszteletbeli elnökök : Pallér István, Uhiin Andrés. Ügyvezető elnök : Miklós Gyuia. Alelnökök : Töiöcsik József. Mületyinseki András. Andrej Mihály es Malatyinszki Jánjs. Titkár és jegyző Fischer Imre. Pénztáros fs gondnok: Csuvarszki Pál. Ügyész : Romváry Iván dr. ügyvéd. Ellenőrök : ifj. Tóth Elek, Ladányi Gyula. Könyvtáros : Szigeti Imre. Háznagy: Rjesicza János. Zászlótartó: Kocziszki Mi hály. Sfámvizsgálók : Puskás János és Simon János. Választmányi tagok : Domucza György, Palai György, Melicher Pat, Paróczai László, Kociiszki Mihály, Ambrus László, Engelhardt György és Fás kerti János. A választás megtörténte után Fitcher Imre a költségelőirányzatot ismertette, melyet a közgyűlés elfogadott. Több indítvány és kisebb ügyek letárgyalása után ért véget a közgyÜléS. gBW^BBM Uj tárgyalást rendelt el a tábla a Kunczi-ügyben (A B. K. tudósítója jelenti.) Kunczi József 74 eves budapesti cukorkaárus és cukorkaheszitő bűnügyét tegnap tárgyalta a szegedi ítélőtábla. Ismeretes ugyanis, hogy Kunczi József geofizikai „csodaszert" keszitett, amelyet azután ügynökei révén értékesített. Szabó András vésztői lakos a Kunczi által készített „csodaszer ret" beoltotta Szabó Eszter szeghalmi leányt, aki egy hónapi „kezelés" után vérmérgezésben meghalt. A gyulai törvényszék annak idején Kunczi Józsefet 1 rendbeli gondatlanságból okozott emberölés és 4 rendbeli csalás miatt 10 hónapi fogházra ítélte, mig Szabó Andrást felmentette. A szegedi tábla most megsemmisítette a törvényszék ítéletét és uj tárgyalás megtartását rendelte el. „Az ország gazdasági szociális átalakításának szervezését nem engedi át a kormány semmiféle társadalmi egyesületnek" mondotta Rákóczy Imre a Vidéki Napilapok Szindikátusának bankettjén A sajtófőnök nagyfontosságú politikai beszéde országos jelentőséget adott a vidéki (A B. K. tudósítója jelenti.) A Vidéki Napilapok Szindikátusa hélfőn este a Hungária szálló különtermében vacsorát adott Rákóczy Imre dr. miniszteri tanácsos, a miniszterelnökség sajtóosztályának veselője iisiteletére. A vacsorán a vidéki nepilapok főszerkesztői és kiadói csaknem teljes szémban vettek részt, azonkívül megjelentek Dulin Elek dr., Komjáthy Aledár dr. miniszteri osztálytanácsosok és a miniszterelnökségi sajtóosztály több tagja. A vacsora során a Vidéki Napilapok Szindikátusa nevében Lékay Lingauer Albin meleg sta vakkal üdvözölte Rákóczy Imre sajtófőnököt és a minÍ82tcrelnökségi «ej!óo*zlály tagjait. Rámutatott a vidéki eajló jelentőségére, hangoztatva, hogy a vidéki r-ajtó súlya, hivatóta és feladata megváltozott és megnövekedelt. Lékay Lingauer Albin elnöknek nagy tetszéssel fogadott felköszöntőjere Rákóczy Imre miniszteri tanácsos hosszabb betzéddel válaszolt, amelyen többek között a következőket mondotta : — Alkotmányos közéletünk, — amelynek alapja a keresztény és nemzeti irányú polilika, a tiszta erkö'cd világnézet, a (örvényes közrend s a történelmileg gondolkozók felfogósa szerint az önkormányzat is — a pártok megbékélt légkörében, az országos közvéleményének egyöntetű állásfoglalása mellett nagyjelentőségű országgyűlési alkotásokat lud felmutatni közjogi, gazdasági és szociális téren. Darányi Kálmán miniszterelnök kormányának jobboldali reformtevékenysege a magyar nép sorsának javítását vallja legfőbb feladatának a nemzeti élet minden területén. E?áitel valóban egyetemes hatása van a kormány programjának és véghezvitt intézkedéseinek. — Ideológiai ellentét nem vőlasztja el a kormányt és ellenzéket, nem állítja szembe egymással az ország hazafias választópolgárait, akik a jog, kenyér és munka, a becsület és kötelesség vallását hirdetik. Az ország szociális békét, igazságos jövedelemelosztást, szabadságot es rendet akar, erős és megújhodott nemzeli esz méivel, amelynek bármely részről való megbontósa vagy megtámadása lehet ciak az a gyujtókanéc, ami végzetesen lóngraiobbanthalja a világnézeti ellentéteket. — A magyar faj felkarolása és védelme gazdasági intézkedésekkel és szociális reformokkal, ez adja meg a teljes megnyugvást. A nemzeti érzésű értelmiségnek a titkos szavazásba viendő egyéni fele.'őasegérzetével kell biztosítani azt, hogy se a korcs áldemokráciének eszméi, se utánzott önkényuralmi tévtanok szerephez ne juthassanak a magyar közéletben. — A magyar kormány és a magyar nép le fogja vezetni a nemzet szociális szellemű, korszerű megújhodásával és gazdasási életünknek a keresztény társadalom jogosult igényeihez mért átalakításával tz indulatok áradását s kikergetik a közönség képzeletéből a rémlátást, mint a fantazmagóriákat, amelyek egyformán nem sajátjai a magyar léleknek, a magyar Hlemnek. — Nem volna kér ezt a sejtónak is hangoztatni; mert ludni kell az országnak, hogy a törvény ellen lázadókat a kormány elfogatja, ha bárki is vakmerőségében a nemzet életére törne. Az ország gezdasőgi és szociális átalakulásénak szervezését, a megoldandó politikai problémák stratégiáját pedig nem engedi át a kormány semmiféle társadalmi egyesületnek ! ez az ő kötelessége és abba beavatkozást nem tűr. — Az egyéni, családi és nemzeli élet egészséges alapja az erkölcsön nyugvó magántulajdon elve lévén, kell, hogy mindenben közérdekű legyen gazdasági életberendezésünk. Ebben elsősorban a spekulatív nyereségek, azután a nagytőkék és vállalatok, termelés és ipar, birtokok és üzemek terheltessenek meg a fizetésekből és munkabérekből élő dolgozók szociális helyzetének javítása, a földkérdés rendezése és a falu szegény népének egészségügye és művelődése érdekében. Ezekkel függenek össze a mai súlyos feladatok, melyek részben közgazdaságiak, részben szociálisak, de mindenkép feszítő erejűek és kelthetnek megnyugvást vagy forrongó elégületlenséget aszerint, hogy a nép sorsával való közösség intézményt vagy kifejezést talál egyfe'ől a gazdasági politikában, másfelől a gazdasági élet rendjét ostromló jelszavakban. — A közgazdaságnak legalább is annyi közének kell lennie, mint magának az államnak ahhoz, hogy szegény országunk tulsürü népességét emberi módon tarthassa el ez a föld. Igazságosnak kell lennie a nemzeti vagyon- é« jö vedelemmegoszlásnak és meg kell szűnnie annak az aránytalanságnak, amit a közgazdasági életben az ingó nagytőke, a túlméretezett nagybankrendszer, a túltengő közvetítő kereskedelem, a termelői és fogyasztói árak kö« zötti tulnagy különbség az öncélú kartelek gazdálkodása és sok más hasonló hiba jelent és amit a falusi munkanélküliség, a szellemi és mezőgazdasági nincstelenek, az elszegényedett középosztály, az állásnélküli ifjúság felé csak áldozatkészséggel lehet kiegyenlíteni. — Ha a tulnagy vagyonok jövedelme és a túlságos szegénység közti aránytalanság megszűnnék s ha a közgazdaságnak és a tőzsdének minden nemzeli, világnézeti és szociális követelésre v<.gy nyilatkozatra riadian reagáló hangulata, melyet egyes sajtóorgánumok kihivó lármája még növel — lecsillapodik, akkor lényegesen enyhülnének az ellentétek is és a gazdasági közélet nem viselkednék néha ugy, mint valami hisztériás asszony vagy mint az ijedt gyermek, amikor mennydörög. — Mi ennek az idegességnek az oka ? A felelet rá rendszerint: a szélsőségek; a szélső politikai és társadalmi mozgalmak. Kétségtelen, hogy az idő, amelyben élünk, a szociális tömegmozgalmak és a nacionalista előretörések kora. Irányzatokat látunk, amelyeknek jelszavai mögött élénk küzdelem folyik a politikai és gazdasági hatalomért. E mozgalmak és életnyilvánulások tekintetében élesen külön kell választani azonban a nemzeti irányok törvénytisztelő, alkotmányosan gondolkodó híveit, az alkotó jobboldalt azoktól az áramlatoktól, amelyek falforgató törekvéseket képviselnek vagy hűtlenségre és összeütközésre szövetkeznek. Ezekhez semmi közük nincs a nemzeti gondolat és kereszteny erkölcs eszméiért küzdő magyar társadalomnak, bizonyára még a szélső elveket hirdető politikusoknak sem. A magyar lelkiségen felépülő nemzeti program nem lehet azonos semmiféle alkotmányellenes, nemzetgyalázó izgatással. — Könnyű felszítani a keserű-