Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1938-02-05 / 28. szám

Ára f} fillér üéfcéscsaba, 1938 február* 5. szombat KÖZLÖNY 35. évfolyam 28. szám Figyelmeztetés nélkül elsüllyesztik a buvórnaszádokat (A B. K. tudósitója jelenti.) A föidközitengeri járőrszolgálatban résztvevő valamennyi angol hadi' hajó rádió u'ján azt a parancsot kapta, hogy a kalózkodó búvár­naszádokat figyelmeztetés nélkül azonnal süllyesszék ei. A rendes kereskedelmi utakon alémerülve ta'ált buvérnaszédokat minden fi­gyelmeztetés nélkül lőni kell. A „Daily Telegraph" diplomá­ciai levelezője szerint Anglia a földközitengeri kalózkodás leküz désére ujabban azt javasolta, hogy ha egy hajót elsüllyesztettek és sikerült a támadó nemzetiségét megállapítani, a nyoni bizottság azonnal üljön össze és adjon fel­hatalmazást a vétkes állam tulaj­donának elkobzásóra az okozott teljes kár erejéig. A kalózkodó buvárnaszédok nemzetségének megállapítása körül az összes nyoni hatalmak közreműködését kéri a javaslat. Kézigránátot dobtak az újságírók közé Sanghájban (A B. K. tudósitója jelenti.) A nemzetközi negyedben pénteken reggel ujebb merénylet történt. Egy kinai akinek a támadt zűrzavar­ban sikerült elmenekülni, kézi­gránátot dobot! egy bérház elő­csarnokéba, ahol több külföldi új­ság irodája működik. A gránát robbanás szétrombolta a közfala­kat és megrongálta a berendezést. A helyiségben tartózkodó három amerikai szerkesztő sértetlen ma­radt. M| | Az Isten malmai lassan őrölnek ... (A B. K. tudósítója jelenti.) A Magyar Egyesült Ellenzéki Párt parlamenti klubjának pozsonyi ülésén Szüllő Géze, a klub elnö­ke, a köztársaság 20 éves jubi­leuma alkalmából többek között ezeket mondotta : — Azt hiszi Hodzsa miniszter­elnök, hogy mind a szlovák nép­nek, mind a magyar népnek lelki világát álprófétékkal és rendele­tekkel meg tudja másítani, a tör­ténelmi lelket ezekből a népekből ki tudja ölni és át tudj; őket gyúrni csehszlovákokká. Pedig a szlovákokból, németből, magyar ból sohasem lesz csehszlovák. Nem áll az sem, hogy van itt ma­gyarul beszélő, de csehszlovákul érző magyar lélek. Ilyen nincs. Minket magyarokat ebben az or­szágban nemzeti öntudatunk fenn­tartása vezet mindaddig, amig a mi becsületes, tisztességes és őszin­te, tehát jogos módon átadott kí­vánságaink nem teljesülnek. Mi ráérünk várni, mert jól tudjuk, hogy az Isten malmai lassan őröl­nek. Krakkó lázas izgalommal várja a ma érkező magas vendégeket (A B. K. tudósítója jelenít. Csillogó fényőrban ragyogott teg­nep Krakkó, a mai nagy nep előestéjén. Tegnap délután lázas munka folyt még az egész város­ban, csak most, ez utolsó percek­ben vonták be a diszkepukat lobogó-dísszel, hogy minél tökéle­tesebben és ragyogóbban várja az érkező magas vendégeket, akiknek fogadására az egész vó ros lakossága lelkes izgalommal és szeretette! késéül. Eete elállott az egész napon ét szemetelő eső is. A forgalom néhány neip óta megsokszorozó­dott. Valamennyi vonat zsúfoltan érkezik a« állomásra. A bevonulás utvonalának men­tén mér egyetlen ablakban sem lehet helyet kapni az ünnepi menet megtekintésére. Sokan mór csak magánlakásokban találhattak szállást. Az ősi hirességü Wewel várban felvonták a köztársasági elnök lobogójót, jelezvén, hogy Mosciczky elnök a délután óta a városban tartózkodik. Találgatások az orosházi főszolgabírói szék betöltése körül (A B. K. tudósitója jelenít) Kiss László dr. orosházi főezolga­bíró halálával megüresedett fő­szolgabírói állás betöltése érdeké­ben már is megindultak a külön böző kombinációk. At uj főszolga­bíró megválasztásáig helyettes ke­rül a főszolgabirósóg élére. E^yik vagy másik jelölt érdekében mér korábban igyekeztek, hangulatot csinálni. Több igen nagytehetségű főtiszt­viselő nevét emlegetik, igy első­sorban Marsall Ferenc dr. békési főszolgabíróét. Ezenkívül az a hir járja, hogy Sorbán Jenő dr. gyo­mai főszolgabíró, Bakos József vármegyei másodfőjegyző is szí­vesen pályáznak az oroshézi fő szolgabírói székre. A kombinációkkal kapcsolatban felkerestük hivatalóban Marsall Ferenc dr. békési főszolgabírót, aki megerősítette azt a hírt, hogy Orosházáról többen felkeresték, te­kintve, hogy mielőtt Békésre jött volna, évek hosszú sorén át mint tb. főszolgabíró működött oitan és mostan szívesen vennék, ha ővele töltenék be a megüresedett állást. A hir hatása nem maradt el Békésen sem. Alkalmunk volt lát­ni, amikor egy munkásküldöttség kereste fel Marsall Ferenc dr. fő szolgabírót annak érdekében, hogy ne távozzon el Békésről. Marsall Ferenc dr. főszolgabíró többek között a következőképpen nyilatkozott : — Megszerettem a derék békésieket és csak agy vál­lalnám, ha ez egyezna a fő­ispán nr és a. alispán ur akaratával. Valóban ez a helyzet Békésen, hogy Marsall Ferenc dr. főszolga­bíró igen népszerű a lakosság kö­rében, különösen az egyszerű nép fejezi ki vele szemben őszinte ra­gaszkodáséi és most természete­sen mindenki érdeklődéssel várja a február második felében lezajló törvényhatósági bizottsági gyűlést, amelyen minden valószínűség sze­rint megtörténik az orosházi fő­8*0 rabiról szék betöltése. A választójogi javaslat vitája a képviselőház közjogi bizottsága előtt (A B. K. tudósitója jelenti.) A képviselőház közjogi bizottsága tegnap délelőtt kezdte meg Pesthy Pál elnöklésével a titkos választó­jogról szóló törvényjavaslat álta­lános vitáját. Elsőnek Rassay Kéroly szólalt fel. A törvényjavaslat elvi alapjai­val nem tud egyetérteni. Az indo­kolás szerint ez az elvi alap arra lett felépítve, hogy a választókat sokalja és a választók számát csökkenteni kívánja. Kérdés az is, hogy megéll-e az indokolásnak az az elvi kijelentése, hogy a nyílt­szavazás egészen más, mint a tit­kos. Ezt az álláspontot nem tudja magáévá tenni. Ez a teória sehol sem érvényesült a külföldön. — Sehol sem járt a titkos sza­vazásra való áttérés a választó­jogosultak körének szűkítésével. Kérdés, hogy nálunk tényleg rend kívül széles e a választói jogo­sultság ? A választójog konzer­vatív voltát soha sem a választó polgárok számának nagysága ha­tározia meg, hanem a választójogi jogcímek. A törvényjavaslat min­denesetre helytelen elvi megálla­pításokból jutott el ahhoz a kö­vetkeztetéshez, hogy a választók számát csökkenteni kell. — Márpedig ez a kiindulási pontja az egész javaslatnak. Ezért volt szükség a különböző meg­szorításokra és a jogcímek kompli­kált halmozására. Egyes jogcímek­re vonatkozóan még maga a ja­vaslat is elismeri, hogy statisztikai adatokkal nem rendelkezik. Több mint egymillió olyan választópol­gárt fognak a választójogból ki­szorítani, akiknek ez eddigi tör­vény szerint választói joguk volt. A választójog szűkítése nagy ve­szélyeket idéz fel a jövőre nézve, mert egymilliós csalódott, megbíz­hatatlannak minősített és a leg­szélsőbb izgatásoknak odadobott tömeget teremt. Gyórky Imre a szociáldemokrata pért bírálatát fejtette ki Kifogásolta a választói jogosultság kétféle rendszerét, a korhatár felemelését, a hatévi helybenlakást. Ernszt Sándor felszólalásában arról beszélt, hogy az uj választó­jog megalkotásánál tudomást keli szerezni arról az agilóciórói, mely Európaszerte folyik a parlament ellen. Eckhardt Tibor nagy beszédé­ben többek közölt a következőket mondotta : — Meg vagyok győződve arról, hogy mi, akik együtt ülünk ennél az asztalnál, egy szempontból nes­zük, vizsgáljuk a törvényjavasla­tot. Ez a szempont, mely vala­mennyiünket áthat: a magyar al­kotmányos élet megerősítésének vágya. Helyeselte Ernszt Sándor állam­szemléleti fejtegetéseit, rámutatván arra, hogy a mechanikus formák szerint berendezkedő állam vala­milyen formában előbb-ulóbb va­lóban a diktatúra áldozatává válik. Vagy egy ember diktatúrájának, vagy a tömegszenvedély korlát­nélküli diktatúrájának. Kijelentette ezután Eckhaidt, hogy hajlandó elfogadni egy kon­zervatív választójogot maga és pártja nevében is. De semmi kö­rülmények között sem hajlandó hozzájárulni reakciós intézkedé­sekhez. — Én a titkosság fejében igenis az életkor mérsékelt felemelését hajlandó vagyok elfogadni, mert ez nem jelent jogfosztást. Kifejezte ezután Eckhardt, hogy elfogadta az egynelybeniakás kri­tériumának fokozását is azért, mert az egyhelybenlakás általában fő­leg faluhelyen a stabilabb és gaz­daságilag jobban megalapozott eg­zisztenciák kritériuma. De semmiképpen sem tartja el­fogadhatónak például a hat elemi osztálynak olyan időben való elő­írását, amikor a hat elemi iskola Magyarországon még nem volt rendszeresítve. A hat elemi felté­tele miatt éppen a legjobbfajta falusi és tanyasi magyar emberek légiói maradnának ki a jogból. — A titkos választójogtól nagy nevelő hatást várok nemcsak az alacsonyabb értelmiségi tömegek felé, hanem elsősorban a magyar intelligencia felé, amelyet arra fog kényszeríteni, hogy ha politikailag érvényesülni

Next

/
Thumbnails
Contents