Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-10-21 / 239. szám

1937 október 21 BEKESMECJYEI KOZLONV Coroiu, a hírhedt román banda­vezér, aki kegyetlen rablásaival sokáig rettegésben tartotta az or­szágot és később csendőrkézre került, nemrég virágzó üzletet nyi­tott a Margineni börtönben, ahol ötéves büntetését tölti ki. Az üze­mi tökét egy vagyonos ifjú hölgy­től kapta, akit a börtönben fele­ségül vett. Felewége pénzén nagy nyersanyag készletet V-ÍSZ, ame­lyeket fogolytársaival dolgoztat fel és csinos feleség értékesíti a kész árukat, amelyeket a rabló szám­talan bámulója mohón elkapkod. A hasznot a derék házaspár meg­felezi. Coroiu kijelentette, hogy nagy szerepre van még hivatva a román üzleti világban. A Times bukaresti levelezője szerint a rabló felesége Picu román államvasuti hivatalnok leánya. Az esküvőt a börtönben kötötték az igazgatóság engedélyével. Coroiunénak sza­badjegye van a román vasutakon és nagyon gyakran látogatja meg rablóvezér férjét ingyen. A tavaresi (Flórida) bíróság el­választotta férjétől Mrs. Dolly Rus set. Az asszony 16 éves, a férj 59. Ót évvel ezelőtt kötöttek há­zasságot. Az asszony azért vált el tériétől, mert az, ha valami ki­fogása volt ellene, a térdére fek­tette és elnáspágolta. A férj azzal védekezett, hogy kénytelen volt fe­leségével ugy bánn', mint egy rossz gyermekkel. Ausztriában német mintára ki akarnak oktetni minden postai kézbesítőt és falusi postást a dzsiu dzsicura, a japán önvédalmi bir­kózásra és ki akarják mondani, hogy a jövőben nem is lehet pos­tás, aki nem avatott a dzsiu dzsicu mesterségében. Ez az újítás ko­rántsem annak tulajdonitható, hogy QZ ausztriai postások eddig véd­telenek lettek volna. Vagy pisz­tolyt, vagy gumibotot hordtak ma­guknál, a gyakorlat azonban meg­mutatta, hogy e fegyverek koránt­sem elég hathatósak, mert a meg­támadottnak sok esetben nem is maradt ideje, hosy fegyverét hasz­nálja.. A dzsiu dzsicuboz semmi segédeszköz nem szükséges, a tá­madások elhárítására igen alkal­mas, emellett nem is kíván átla­gon felüli testi erőt. A posta külön kísérletei is megerősítették, hogy éppen a postások elleni rablótá­madásoknál a dzsiu-dzsicu gya­korlatban használhatóbb, mint a legjobb fegyver. Londonban a British-muzeum­ban őrzik a világ legrégibb játék­kártya gyűjteményét. A gyűjte­ményben hét évszázad különböző országokból származó kártyajáté­kai szerepelnek. Itt található egy zöld felső kártyalap 1474 bői vala­mint 13 kártyalap Dürer Albert nürnbergi kártyáiból. A kártyás jeleneteket ábrázoló nagybecsű gyűjtemény képsorozatai, a játék­könyveket és a kártyakészitő esz­közöket őrző gyűjtemény ezenkívül még 150 régi fa- éa rézmetszetet foglal magában. Milliós valutavisszaéléssel vádolnak egy dúsgazdag budapesti gyárat Az államkincstárt ért kár fedezésére két pesti bank­ban lefoglalták a Budapesti Gyapjuáru Kikészítő Rt. egymillió pengős betétjét (A B. K. tudósitója jelenti) A főváros gazdasági köreibin egy idő óta élénk megdöbbenéssel tárgyalják azokat a híreket, ame­lyek szerint a valutaügyészség rendkívüli arányú visszaéléseknek jött nyomára. A kiszivárgott hirek ugy szólnak, hogy ehez fogható arányú valuta-bűncselekmény az utóbbi esztendőkben n?m fordult elő. Beavatottak az esetet annyival is inkább kínosnak és kirívónak tartják, mert a valutaügyészség eré­lyes nyomozása egy olyan Ipari érdekeltség üzelmeiről rántotta le a leplet, amelynek vezető­ségében a magyar pénz­ügyi és ipari élet szá­mos előkelősége foglal helyet. A nyomozás «orén állítólag ki­derült. hogy a Budapisti Gvapiu­áru Kikészítő Rt., amely a Magyar Textilfestő Rt. érdekkörébe tarto­zik, mintegy két esztendőn ke­resztül halmozta a súlyos vissza­éléseket. A bűncselekmények el­követését nagyban megkönnyítette ur, hoay a Magyar Tex i'fastőgyár Rt. a bécsi Vereinute Fá-bereíen A. G. alapítása s miután az ala­pító cépg9l a legszorosabb össze­köttetésben működik, a béc»i vál­lalat bekapcsolóiéval károsították meg a magyar államot. A hely­zettel ismerősök ugy tudják, hoay a Budapesti Gyapjuáru Kikészítő Rt. nagyösszegü maRyar pengő­kifizetésekel vásárolt külföldön és jelentékeny mennyiségű devizákat is a Nemzeti Bank megkerülésé­vel szerzett be. A valutaügyészség eb­ben az ügyben számos letartóztatást, őrizetbe­vételt is eszközölt s a Budapesti Gyaojuáru Kiké­szítő Rt. több vezető funkcionáriu­sánál házkutatásokat is tartottak s eközben különféle nyugtákat és más okiratokat foglaltak le. A kárt szenvedett államkincstár érdekeinek biztosítása céljából a budapesti ügyészség egymillió pengő valószínű kárösszeg erejéig bűnügyi biztosítási végrehajtást rendelt el a Budapesti Gyapjuáru Kikészítő Rt. ellen e vállalatnak két budapesti banknál levő 500— 500 ezer pengős folyószámlaköve­telésére. Valószínűleg hamarosan tör­vényszéki főtárgyalá8ára kerül ez nz ügy 8 ott minden bizonnyal kiderül majd, hogy miért kellett egy dús­gazdag, kitűnően pros­peráló és védővámokkal agyontámo^atott nagy­ipari vállalatnak a tör­vény megkerülésével és az állam megkárosítá­sával szaporítani a pro­fitját. Cigányok — Nézd — ífigyelmeztet útköz­ben a barátom — cigányokkal ne kezdj ki. — Nem tudom miért rettegsz annyira tőlük., — Jó, jó. Én csak óvni akarlak. De ha valami elő talál adódni, te húzod a rövidebbet. Nem hiszek az előítéletekben. Ők is emberek, mondo?atom ma­gamban. Épp olyan, akár a többi. Mért ne léto?athatnék én el egy meghitt cigány-otthonba. Eay kicsit barnábbak a rendesnél. Di aztán semmi több. A csa'ádi me­leg, ha kissé szegényes is, e«»v­forma minden kunyhóban. Na nem? Ejnye kihez is menjek el? Hm. Megvan. Voltam a múltkor egyik előkelő zenés h9lyen a főtéren. Magam sem tudom, hogy kerültem ba oda. Bent azonban valahogy még csak meglettem volna, de amikor evés-ivás után nyomakodtam vol­na kifelé a sokadalomból, elém tálja száját egy porcallén tányér, ami fölött ilyen írás ékeskedik: hogy aszongya Zane. Ha már ki van irva — igy gon­dolkoztam magamban — akkor fizetni kell. Banyulok a zsebbe. Hát, uram fia. nincs benne egy rossz picula sem. Ejnye — mondom halkan —, hogv feledkezhettem meg arról, hocv nincs pénzem? Na, mindegy. E haladok a tányérka előtt. Per­sze tétlenül. Arcomra nyilván nagy­betűkkel ki van irva, hogy: itt pénz nincs. Reteszem kezem a kilincsre és ekkor... — Alázatos szolgálja nagyságos uram — a nagybőgős köszön fe­lém mély meghajlással. Minden szótagot szinte külön mond. Ez époen a kajánság a doloaban. Meghökkenek. Saégyenkezzem vaev dühöngjek? Kínt a lépcsőn megálok és rö­höeök egyat. Hét ehhez fogok én elmenni. Ehhaz a bőgőshöz. Kerülő uton meg is tudom azt, hogy hivják. ő a Frucc. üy hív­ják. Gyerekek menekülnek az ucca «orán végig. Nyitom az ajtót. — Itt laknak Frucc ék? - Mér ké­rem, — hajol az ajtó háta mö­gül egy sötét fehérnép. Testes a lelkem és öreg. — Itt laknak? Gyanakodva és hallgatva néz. Te­hát itt laknak. Lassan, lassan, amint szavaim­ból és arcom mosolygósra formá­lásából látja, hogy nem árthatok nekik, megoldódik a nyelve. Ap­ránkint három-négy ass«ony őgye­leg elő a házból. — Nam vezet­jük ba, mert éppen meszelünk. — Persze szó sincs a meszelés­ről csak valami „bibi" van oda­bent. Gyerekek sereglenek körénk, tátott szájjal bámulnak. Közbe állandóan lefetyel az öregasszony. Be nem áll a szája. Dicseket ik, hogy igy-ugy. Milyen család ők. Milyen egy kiváló fa­mília. — Hát a fia — kérdem a bőgőt felől. — Az éli gyermekeim mind jói­nevelt, finom gyerekek kérem szé­pen. A kisebbik fiam is, aki most hatodikban jár, a múltkor négy napig haza se jött De hozott ké­rem szépen egy pengő húszat. Bi­zony, kérem szépen. Csupa asszony és gyerek. Férfi sehol. Amint bevallják, az „embe­reik" faképnél hagyták őket. Közben peregnek-peregnek a nyelvek. Kezdem már érteni a cigány férjeket. Én is lassudan odébb állok. Néhány uccál elhaladok. Sötét kezd lenni és hűvös köd. Húznám a keztyüm s ime csak egyik van a zsebben. Hol a másik ? Kihúzta valaki.. . Megyek a forgalmas ulon. Isme­rős előz meg. — Hát magénak mért lóg hálul az öve ? — kérdezi. Hátranyúlok. A mindenségit. Le van nyesve a gomb. * Mendegélek tovább. Kezdem si­mogatni magamban az áldatlan előítéleteket. S ekkor valami beszéd ütődik fülemnek. — Csókolj meg Julis — legény és lánv évődnek. — Nem. — Csak eccer csókolj meg. — Ugyan, ne cigénykodjon már... A főispán megjelenik Csizmadia András vasárnapi beszámolóján (A B. K. tudósítója jelenti.) Csizmadia András országgyűlési képviselő politikai beszámolóját vasárnap, október 24 én délután tartja meg Orosházán. Az oros­házi bexrámolón megjelenik vitéz Rlcsóy-Uhlarik Béla dr. főispán, az országgyűlési képviselők közül oe­dig Jenes András. Hunyadi Vass Gergely. Lányi Márton dr. Piósz István, Temesváry Imre, Ujfalusy Gábor. Várady László. Tóth Pál dr., Mayer János és Tahy László, a képviselőház alelnöke helyezték kilátásba megjelenésüket. Az Idő /I budapesti meteorológiai intézet esti prognózis*? Gyenge légáramlás, reggel sok helyen kSnnyen felszáló kSd, déltől kesdre derültebb *ég, a nappali hő­mérséklet emelkedik. H békéscsabai meteorológiai aiefiffayelSállomásesti jelentés* 1937 október 20 án Hőmérséklet este 9 órakor +5.5 C, Hőminimum +1.5 C* Hőmaximum +15.0 C* Napi átlag +9.2 C' A föld felszínén +1.0 C* Légnyomás 796.7 SM Csapadék 0.0 ma Talajhőmérséklet (5 cm) +11.5 C" Ezen a héten a Réthy és Siidy dr. gyógyszertárak tartanak éjjeli szol­gálatot. A gyógytórak szolgálata vasár­nap délutón fél 1 órakor kezdődik és a következő héten reggel 8 órakor végződik.

Next

/
Thumbnails
Contents