Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-10-19 / 237. szám

Ara O fillér I0ZL0N Sékése^ba, 1937 október 19. kedd 64. 237. szám Gyönyörű volt az Aurora-kör norvég-estje (A B. K. tudósitója jelenti.) Vaeárnap este tertotta norvég-eatjét az Aurora-kör a Közmüvelődéshésa nagytermében. Az estet Korniss Géza dr. kulturtanácsnok nyitotta meg, azután Rieger Tibor dr. mérnök, zongoraművész kezdte el előadását észak csodás országáról. Szóban és képben tárla a közönség elé Norvégiát, ugy ahogy ő látta. Éi megállapíthatjuk, a fjordok világának szépségei nem sikkadtak el az ő kezén. Majd a zenével hozta közel a norvégtáj szellemét a hallgatók lelkéhez. Grieg müveiből adott elő zongorán igaz művészi együttérzéssel. Utána Jeney (Uhrin) Klára, a m. kir. Operaház tagja lépett a dobogóra. Gyönyörűen szárnyaló altja nem ismeretlen a békéscsabai müérlő közönség előtt. Norvég dalokat adolt elő szebbnél-szebben. Felzúgó taps kisérte minden egyes énekszámát. Szünet következett, majd Rieger Tibor folytatta szóval és a zongora hangjaival előadását. Befejezésül pedig ismét Jeney Klára énekelt. Az előadás tiszta jövedelmét az oroszországi hadifoglyok hazaszállítására fordítják. Gyulán megkétszereződött az építési tevékenység (A B. K. tudósitója jelenti.) Gyulára lassan visszatér a normális élet és amerre nézünk, mindenült építési állványokat látunk. A középületek közül a postát és a laktanyát; tatarozzák. Gyulán állandóan folyik a tntarozási munka és rövidesen a rom. kat. anyatemplom tatarozására is sor kerül. Érdekes, hogy az idén Gyulán hiányvoltkőmüveiekben, ugy hogy egyik-másik megkezdett épülettel várni kellett, amig a munka befejeződik. A nyári gazdasági munkák beálltával viszont napszámotokban volt hiány. Az épitőszakmának tehát jobb esztendeje volt Gyulán a tavalyinál. Tavaly öszszesen 45 építési engedélyt adtak ki, mig ez idén ez elaő kilenc hónap alatt 88 volt a kiedott építési engedélyek száma. Tavaly tatarozásra is 45 engedéyt adtak ki, mig az idei elfő kilenc hó napban 72- őt. TELEFONSZAMUNK: 176. Kánfa Kálmán külügyminiszter nyilatkozata a külföldi sajtóban Az olasz-magyar működésről és a népszövetség kudarcáról (A B. K. tudósitója jelenti) Kánya Kálmán külügyminiszter a Kurrier Warszawszki Budapesten járt munkatársának interjút adott, nyilatkozott Magyarország és a kisantant viszonyáról is többek között és azt mondotta, ho^y a normálisabb kapcsolatok létesítése lehetővé tenné az európai béke ügyének hatályosabb srolgálatát, másrészt pedig Magyarország uj lendületet akar adni a kisebbségek lendkivüli fontosságú problémájának. Az eszmecserék eddigelé egyes elvi kérdések tisztázására vezettek, elsősorban Magyarország fegyverkezési egyenjogúsága tekintetében. A kisebbségi kérdések szintén beható eszmecserék tárgyai. Ilyen megbeszélések nincsenek nehézségek nélkül, — mondotta Kánya — mert Magyarország nem mint kollektív tényezővel tárgyal, ha | nem külön-külön a kisantant él1 lamok közötti viszony normalizálásának u-ja hosszú és fáradságos és sok türelemre van szükség. Magyarország, amely az általános béke érdekét sohasem tévesztené szem előtt, szeretné a legjobban, ha megegyezés jöhetne létre. A siker elsősorban atlól függ, hogy a kisantant a kisebbségi kérdés tekintetében minő magatartást tanusit. Spanyolország kérdésében Magyarország közvetlenül érdekelve nincsen. Magyarországon sajnálattal látják, hogy a Népszövetség mérlege súlyos passzívumot mutat fel. Tökéletesebb szervezetre van szükség. A római protokoliumok revíziójával kepcsolatban felmerült híresztelések ellenére kijelentette, hogy a politikai és gazdasági együttműködés ma is változatlanul fennáll. Korán reggel érdeklődött a rendőrség a bejelentő lapok iránt Hétfőn nagy közrendészeti razzia volt Békéscsabán (A B. K. tudósitója jelenti.) Hétfőn reggel, a korai órákban közrendészeli razziát tartott a békéscsabai rendőrkapitánysóg. A razzia folyamán ellenőrizték az idegen bejelentéseket, az uccán számos igazoltatást foganatosítottak a mindazokat, akik kellőkép nem tudták igazolni magukat, bekisérték a rendőrkapitányságra, ahonnan a jegyzőkönyvek felvétele után elbocsátották őket. A bejelentések elmulasztói ellen megindult a rendőri kihágáai eljárás. Számos panasz érkezett hozzánk a minden ok nélkül történt kora reggeli felzörgetések ellen, amelyet többen zaklatásnak vélnek, minthogy azonban ezekben az esetekben az illetők hivatalos uton keresnek maguknak elégtételt, az üggyel ez idő szerint nem kívánunk foglalkozni. Böszörményiék felforgató szándékai a bíróság előtt Egész héten tárgyalja a törvényszék a kaszáskeresztesek monstre bűnügyét (A B. K. tudósilója jelenti.) Tegnap kezdte meg a budapesti kir. törvényszék a Böszörményiféle Nemzet Szocialista Magyar Munkáspárt tagjai bünperének tárgyalását. A 88 vádlottból 68 jelent meg az első napon, legtöbbje vidéki földmives és napszámos. A tárgyalés előreláthatólag több, mint egy hetet fog igénybe venni. A vádirat azerint Böszörményi éa pártja, mivel látták, hogy alkotmányos ulon nem juthatnak a hatalom birtokába, fegyveres felkelést akartak szitani, hogy erőszakos uton vegyék kezükbe a kormányzást. Programjuk főbb pontjai i vagyonelkobzás, zsidók kiűzése, földosztás. Böszörményi vallomása során elmondja, hogy a német államfővel levelező viszonyban éllott és hogy a párt szervezését németországi tanuimányutja után kezdte meg. A roham-osztagban levőknek esküt kellett tenniök, hogy Böszörményiért életüket és vérüket hajlandók áldozni. Jelvényük eleinte a horogkereszt, majd a kaszáskereszt, végül a turulmadár karddal volt. Böszörményi a továbbiak során tagadja, hogy erőszakos uton akartak volna fellépni a mai rendszerrel szemben. Tagadja, hogy katonei jellegű szervezetet akartak volna alakítani, tiszti rangfokozattal. Szabó Péter, aki országos főfelügyelőhelyettese volt a mozgalomnak és a későbbeni propagandaminiszterségre szemelték ki, ellentmond vezérének. Állítja, hogy igenia együtt tárgyalták az erőszakos fellépés egyes módozatait, igy elsősorban a kaszárnyák átvételének lehetőségét. A tárgyalást este háromnegyed 8-kor szakították félbe s ma reggel 9 órakor folytatják. Buchinger, Takács és Szeder szociáldemokraták a békéscsabai gyűlésen (A B. K. tudósitója jelenti.) Vasárnap délután szociáldemokrata népgyűlés volt Békéscsabán. Szobek András üdvözlő szavaival kezdődött a Vigadóban a gyűlés. Majd Buchinger Manó országgyűlési képviselő vázolta az egész világra ránehezedő két külpolitikai összecsapás, a spanyol polgárháború és a japán-kínai harcok hátterét. Beszédét nyilas közbekiáltások zavarták. Takács Ferenc, Hódmezővásárhely azociáldemokrata képviselője a titkos választójog Borsáról beszélt. „Aki manapság a titkos váiaaztójogról emlékezik meg — mondotta — az „általános" jelzőt óvatosan kerüli. A „korrektivumokkai" végrehajtott választás nem hoz végleges megoldást. A mezőgazdasági munkásság és a kisiparosság biztosítását sürgette. Ezek a szociális vívmányok a nyugati államokban már régen teljesedésbe mentek s nálunk as aggkori biitositást is még csak ígérik. Földbirtokpoiilikai tekintetben a legfőbb irányelve: akik verejtékeznek rajta, azoké legyen a föld haszna. Szeder Ferenc a belpolitikai kérdésekben tájékoztatta hívei?. A Szociáldemokrata Párt — mondotta — asért mérsékelte néhány hónap óta harci taktikáját, mert felelős helyről ígéretet kapott a titkos választójog gyors meghozatalára vonatkozóan. A kisgazdapárt ténykedését ro-