Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-10-10 / 230. szám

4 BEKESMEGVEI KÖZLÖNY 1937 október 10 APOLLO FILMSZÍNHÁZ Telefon a 239

. Október 10-11-12-13 án Borneo Előadások hétköznap 5. 7, 9, vasárés ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor Az első előadás naponta zóna as összefogásra, az igazi Arábia — Nadzsé és Hedzsóz, Yemen és Hadramount — duzzogva félrehúzódik a tradíció sáncai mögé — és nem áll kötélnek. A wahabiiók királya, Ibn Saud és a wahabiták ímámjs, Yehis, mint afsjfa ó»di muzulmánok, nem akarnak hallani sem a bagdadi, a damaszkuszi, a jeruzsálemi és a kairói felforgatókrói és végérvényesen lezárták a sorompókat QK egiíótorok előtt. A nyelvi és a val áei egység joggal kelthette azt a reménységet, ha tetszik, azt a félelmet, hogy az arab törzsek megbékélnek egymással. Lawrence is erre alapította a kockajátékot, amikor elindult, hogy a pusztát felkavarja. Ámda ez a reménység, iiletve ez a felelem, hiúnak bizonyult. Az államoknak azt a tarka-barka sokaságát, amelyekkai az arab félsziget tele van hintve, nem fűzi össze semmi, hacaak nem a közös utálat a nyugati imprrialisták ellen. Az angol hűbériségen kivül nincsen semmi, se eszme, se céf, amely egy pórázra foaná őket. Hiányozik a nemzeti öntudat, a közösség ér?e.e, amely nucleus gyanánt szolgálhatna egy államalakulatnak. Egy olyan tömör államalakulatnak, amely veszélyeztetné Anglia érda keit. Ép ellenkezőleg. Azálial, hogy a pánarab eszmét a mekkei sheriff gondjaira bízta, r.»t örökre elvetélte. Az uralkodó dinasztiák ma amikor a pánarab délibáb a sze műk előtt csillog, jobban acsarkodnak egymásra, mint valaha és ma, amikor az ozmán kalifátus szerte porladott és az ikoglánok, meg a janicsárok nem ülnek a nyakán, Arábia inkább geográfiai fogalom, mint volt akkor, amikor a szultánok agyonczipolyozták. Eszük ágában sincs a nomád törzseknek, hogy alávessék magukat a shsrifátusnak, noha annak a birtokában van a próféta zászlaja és annak a területén fekszik Mekka és Medina. Mindegyik ragaszkodik avitt partikularizmusához s élesnél élesebb árkokat von, ame'yek el különítik a többiektől. Lehetséges, hogy messzi, a kifürkészhetetlenül messzi jövendőben az arabok összemelegednek és megvalósítják azokat az impa rialista ábrándokat, amelyeket egyes tüzesebb fejűek imitt- amott szövögetnek. Talán csakugyan megvalósulnak ezek a ködképsk, amikor az események felnyitják az arabok szemét s megérlelik őket. Ám addig sok idő telik el. Addig Franciaország is, de még inkább Anglia észbekaphat. És megmásíthatják azt a politikát, amit eddigelé a levantei országokban űztek. Erek a demokratikus hatalmak ugyanis abban a téves hitben ringatóznak, hogy minden emberfajta szabadságra termelt. Elfelejtették, hogy azok a népek, amelyeket a nyugati civilizáció áldásaival megajándékozlak, az iszonyatos ozmán u'alo.n a'att megszokták a rabigát és nem valók Sfra, hogy a szolgaság házából kivezettessenek, anélkül, hogy azért másuk szenvedtek volna. A gysreket sem a gó'ya- hozza, a szabadság se ingyen 8da!ik Ezért is, azért is vérezni kell. Azzal, hogy minden átmenet nélkül levette róluk a jármot, Fran ciaország is, Anglia is csak elkapatta es arabekat. Mint egy csürhe, ha felpattan az akol zárja, ugy rohantak elő ez arabok lehullott korlátjaik mögül én első dolguk volt neki esni annak a civilizációnak, amely segíteni óhajtott rajluk. A nyusati hatalmak meglepték őket mindazzal, amit a demokrácia nyújthat: emberi jogokkal és felvilágosodással. E'ég botorság volt. Hisz keleten máig sincs híre hamva se olyan rétsgnek, amely jogok viselőjs lehetne. Durva s érin tetien nyerssségben áll ma is ott a feudalizmus, amely sehol sem enged könnyen jussából. Persze, hogy nem késett az imónokat és az utémákol fsleudilani ée átok sió vétetni mindent, ami idegen, az emberi bánásmódot, a magas napszámot és a politikai egyenjoRuságot. La Allah, il Allah, Mo hammed, rasul Allah! Mit..nekünk esek a hitetlen gyaurok! Üid nem BpádI Es kitörtek a lázongások, amelyek csak arra jók, hogy az összss atoulok Anglia markába ke rüljenek. Nos igen, alakulóban van a pánarab állam, Irák vesetése alatt. Csak nem hagyja Anglia a pácban a civilizációt és nem cáfolja olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel is kapható BUTORHAZBAN Békéscsaba, Andrássy-ut 25 sz. ECadivező fizetési feltételek! mesf, amit Lawrence Feisalnak igért. Éa Madfal bsy át is velía már a kormányt B Ghásiíól s Irák ha lad az ólom felé — amelynek fa nalát angol orsó pörgeti. Érdekes adatok a magyar posta forgalmáról A telefonelőfizetők száma növekvése — A táviróforgalom állandó csökkenésben van — Lassan szaporodnak a rádióelőfizetők — Budapesten naponta 359 178 telefonbeszélgetést folytattak A postának 1936. évi auiu«tus hónapjától a legutolsó 1937. julius 31 ig, a megelőzd hasonló egész esztendővel (zárójelben) való egybevetése, a postának a régi békeidőket is meghaladó óriási forgalomemelkedésről számol be. A levélpo8íai küldeménvek ssá ma volt az idén 452 152 000 (421.096.000', a szaporulat 7'1 szá zalék. Kézi, bstét és íomméfc«o magok 9,613.000 drb. (9,094 000), emelkedés 57 százalék. Posta utalványok száma 10226000 Harisnya kestyu •|H fehérnemű jó minőségben ESCHER-nél Andrássy-ut 7. (9.907.000), emelkedés 3'2 százalék. Postautalványok pénzértéke 993 036.000 pengő (azelőtt volt 904,997 000 pengő), az emelkedés 88,089.000 pengő, 9.7 százalék. A poiteutalvánvra faladott pénz értéke volt 1935—36-ban összesen 9 91 millió pangő, vagyis egy utalvénvra 91 35 pangő, mii az idén 10,226.000 utalványon 993,086000 pengő, vagyis az előző évinél 88 09 mi liő pangővel többet adtak fal s igy az egyes ulalványokra eső összeg az idén 9713 pengőre emelkedett. A poalsbefizetési csekklaookon befizettek az előző évban 19,731.000 csekklapon 1.799 milliárd pengőt 8 igy egy csekkre 91 "20 pengő ju tolt, mia az idén 21,749.000 csekken 2.010 milliárd p3ngőt fizettek be a igy e^y ciekklap átlaga 92 46 pengő befizetés volt, vagyis a ciekkÍapbefí'zetések többlete 23 1 millió pengő. A postahivatalokban a pos talakaréki betét többlete kereken 7 millió pengő. I ymódon a poatln faladásra került pénzforgalom az előző évhez képaat ös3zesenJ325 millió pengővel emelkedett. A tóvbasisélő forgalomban az állomások száma a budapesti egységes hálózatban 61.094 volt, az idén juliusban padig 67.103. A szaporulat tehát mintegy 6.000 fő. Az összes magyarországi távbeszélő állomások száma az előző évi 97.000 ről 107.000 re. tehSi 10.000' rel emelkedssü, ami a vidéki telefonállomások növekedésének némi előretörésére vall. A számlált hslyt, beszélgetések száma Budapasten az előző évben 126 952.000 volt. az idén padig 131,100.000 volt, ami azt jalenti, hogy Budapesten az idén naponta állagban 359.178 telefonbeszélgetést folytattak. A táviratokban a visszaesés a telefon terjedése óta úgyszólván állandó. Amig 1930 ban még 3.4 millió táviratot adtak fel, 1935 ben már csak 1.9 milliót, mig a legutolsó 1936—37. évben is már csak 2.04 millió darabot. A rádió előfizetőinek száma az előző évi 355 069 ről csak 372.281 főre emelkedett, tehát a szaporodás alig 17.212 fő. A megoszlás az idén julius végén: budapesti rádióelőfizetők 130.655, vidéki pedjg 241.629 fő. Itt feltűnő, hogy a szaporodás 1935 óta, vagyis ötévé Budapesten alig 8000 fő, a vidékieké p-dig jóval több 8000 főnél. Eredményes • hirdetés „Békésmegyei '"-ben