Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-12-25 / 293. szám

12 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Í937 december 25 BÉKÉSCSABAI LESZÁMÍTÓLÓÍPÉNZVÁLTÓBANK RT. í| , , ANYAINTÉZET: A MAGYAR LESZÁMÍTOLÓ ÉS PÉNZVÁLTÖBANK, BUDAPEST Fölsőéit Gyümölcsöztetés kpfA4pj/ní melyeket felmondás váltó-, folyószámla- és tembardkölcsönöket végett átvesz UClClClVCl, „^i visszafizet hogy Mutsuhito császár halála albal mával három tábornok, közöttük az orosz japán háborúnak egyik diadal­mas hadvezére, követett el harakirit. Odaát ezt mindenki természetesnek tartja és az öngyilkos tábornokokat, mint a japán erények tündöklő pél­dáit, fehér ruhába öltözött százezrek kisérték utolsó utjokra. Legtipikusabban mutatja ellenben az európai és japán lélek közötti különbséget a japán kommunisták esete. Ezt már néhány esztendővel ezelőtt megírtam egy cikkemben, de ma sem árt föleleveníteni. A parla­menti pártok Japánban is európai nevek alatt működnek, vannak libe­rálisok, konzervatívok, radikálisok, középpártiak és szocialisták. Leg­újabban van egy katonai párt is, | amely európai miniára diktatúrát csinált, a mikádó teljes és tökéletes I diktatúráját. De hogy ezek az euró j pai elnevezések mennyire idegen tar- ! talmat takarnak, mutatja a japán kommunisták példája. Az utolsó esz­tendőkben Japánban megszervező­dött a kommunista párt is. A tano kat Moszkvában járt fiatalemberek plántálták át a keleti szigetországba. Követőik egy két esetben némi za­vart csináltak, sztrájkokat rendeztek, egy-két gyárban bombákat helyeztek el és hirdették a proletáriátus dikta túráját. A mostani mikádó egyik trónbeszédében rosszalását fejezte ki a kommunisták cselekedetei fölött és a vezetőket megrótta, hoqy meg­feledkeztek japán mivoltukról. Más­nap a japán kommunista párt két vezetője fehérbe öltözötten megjelent a császári palota kapuja előtt és a palotaőrök szemeláttára felvágta a hasát. Nálunk a rendőrség minden valószínűség szerint megakadályozta volna, hogy ilyen uccai botrányt okozzanak, ott az őrök, testőrök, rendőrök nyugodtan végignézték a szertartást. A harakiri ugyanis val­lásos szertartás, az ősöknek hozott engesztelő áldozat, amelyet megza­varni nem szabad. Hogy van-e sárga veszedelem, vagy nincs, arról nem akarok vitat­kozni. De hiszem és állitom, hogy olyan emberekkel, akiknek ez a fel­fogásuk az életről és halálról, az egyénről és a mindenségről, igazán sohasem fogjuk egymást megérteni. bona és állatárainkban ez év folya­mán nagyobb árhullámzások nem igen voltak, mert az év folyamán kiala­kult kedvező árak tartották ma ukat. A buza ára pedig, dacára, hogy jó­val felette ái.olt a világpsritásnak, végig tartotta és tartja magát ma is. Ha mérlegelés tárgyává tesszük en­nek okait, nagy, erős a reménység HUBERTUS KÖTÖTT és SZÖVÖTTÁRUGYÁR RT. BEKESCSiBA VJ ti Gyártmányai: Gyermek-, nöi- és férfi kötöttáruk „CSODASZARVAS' ..ARANYGYAPJÚ' KtiZGAZDASAG Zöldség és húsfeldolgozó gyárat Békéscsabának! Irta: Lukács Iván Vessünk egy kis visszapillantást ez | arra, miszerint a buza ára a közel­év elmultával vármegyénk gazdasági , jövőben sem fog számottevően visz életére, akkor megállapíthatjuk, ho y j szaesni Tehát minden remény meg nagy átlagban gazdasági életünkben ; van arra, hogy a gazdasági javulás, bizonyos javulás volt észlelhető. Ga j ha latssn is, de mégis csak kézzel fogható eredményeket fog a jövőben produkálni. Nagyon természetes, ez csak feltevés, vérmes reménységek kel nem ringassák a gazdák magu­kat, hanem fokozoit, lankadatlan eréllyel iparkodnak uj és uj oly ter­melési ágakat meghonosítani, melyek részükre, ha nem is busás, de elég­séges hasznot is hajtanak. Ma két igen fontos üzemág bevezetésének kérdése van felszínen, melyek, ha | megoldódnának, ugy maguk lendite­| nének vármegyénk gazdasági boldo ; guiásán. Az egyik az öntözés prob­j lémája, mely különösen érdekli azo j kat a gazdákat, kiknek földjei olyan ! helyeken feküdnek, ahova az öntö zés céljaira a vizet be lehet vezetni. Ma már az öntözés technikájáról, annak számitások alapján nyert hasz­nothajtó voltáról köteteket irtak. E lap hasábja szűk ahhoz, hogy azo­kat itt újólag ismételhessük, de min­denesetre megszívlelendő és komo­lyan keíl foglalkozni ezen kérdéssel. Másik üzemág volna a hússertés te­nyésztés. Ezen kérdésnél, sajnos, két felfogás áll egymással szemben. Az egyik rész esküszik a mangalicára, a másik rész a hússertés tenyésztés mellett tör lándzsái. Adott viszonyok mellett mind a két pártnak igaza van. Mérlegelve a gazdasági válság által szenvedett horribilis vesztesé­geket, melyek az utóbbi éveken át a gazdákat érték. Oly üzemágakról kell gondoskodniok, mely minél rö­videbb idó alatt meghozza a kívánt eredményt. Tagadhatatlan, hogy a hússertés szaporasága, gyors fejlő­dése egyenesen predesztinálja arra, hogy a hússertés tenyésztésével in­tenzivebben foglalkozzék a gazda. védjegyű gyermekharisnyák fürdőruhák „REGATTA" férfiing különlegességek „KÁRPÁTIA" ífQ^imimL Ha már most röviden összefoglalva rámutattunk eme két irányra, mely a gazdák boldogu'ását tudná elő­mozdítani, önkéntelenül felmerül az a kérdés, hogy hát akkor mért nem csináljuk is meg ? Itt van a kutya eltemetve . .. mert egy pár rövid mondattal rávilágítha­tunk e kérdések kátyúba jutására. Mert akár az öntözés nyomán nye­rendő kertészeti termeivények, akár a hússertés tenyésztés fokozásával szaporodó sertések kellő értékesítése amig nincs rendezve, biztosítva, addig kár volna ezekről a kérdésekről be­szélni. Mert mi következik be akkor, ha pár ezer ho'd föld lesz bevonva az öntözés szolgálatába és megindulna egy nagyobb méretű zöldség stb. termelése oly mértékben, amely fulon tul felü múlná vidékünk e té­reni fogyasztását?... A termelő nya­kán maradna a romlandó zöldség, tetemes kiadásaival együtt. Ép ez a helyzet állana elő az amúgy is szapora hússertés tenyész­tésénél is, ha jó előre nem tudunk neki jó piacot biztosítani. A kertészeti termeivények értéke­í sitésének legegyszerűbb és a ma 1 már teljesen bevált módja a konzer­! válás. Ha egy ily feldolgozó telep ! lép működésbe, ahol a termelő min­j den mennyiségben, üzemi költségén ! felül, hozzáadva a rendes polgári | hasznot, tudná majd termeivényeit i értékesíteni, ugy ez lesz az igazi propaganda. De mind addig, mig csak a helyi piac az egyedüli érté­kesítő szerv, addig ehhez a kérdés­hez, nem szabad hozzá sem nyúlni. Ép igy állunk a hússertés értéke­sítésének problémájával is. Ha itt is a helyi piac, vagy a budapesti ser­tésvásár állcsak, mint értékesítő szerv, rendelkezésre, ugy itt is mérsékelt tempó diktálandó, mert a hússertés tenyésztés ebben az adott esetben ép ugy csődöt fog mondani, mint a a kertészet. Ha azután az illetékesek megszív­lelnék az elmondottakat és egy gyü­mölcs és zöldség feldolgozó gyárat, valamint már a Dunántulon oly szépen prosperáló húsfeldolgozó gyártelepet állítanának fel itt, Békéscsabán, ugy akkor a vármegye és a vele szom­szédos területek gazdái egy remény teli szép jövő elé nézhetnének. De mindaddig, amig ez meg nem való­sul, addig csak maradjunk a már eddig oly kitűnőnek bizonyult dikció­zásoknál? Az igaz, avval nem igen használunk ezen ügynek, de viszont nem is ártunk vele senkinek. fílinket támogat, ha hirdetőinknél vásárol kézimunka torontáli szőnyeg az ország minden jobb szaküzletében! Ha jó, olcsó és szép bútort, kárpitosárút akar venni, akkor az Alföldi Bútorcsarnokban vásároljön. Tizennyolc havi rszletre. Andrássy-ut 14. szám

Next

/
Thumbnails
Contents