Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-12-21 / 289. szám

10 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 december 678 nem lehet rcegoldani. A közgyű­lés tudomásul vessi e választ. A vasártéri lakosok kérik, hogy az ottani kutat furrassák mély eb­re, hogy ihaió vizet kapjanak. A javaslat az, hogy a város kimo satja a kuiat és ha ez nem hasz­nálna. akkor 200 méternyire lefúr­nak. Ezt a javaslatot is elfogadják. Lepény Mátyás kéri, hogy en gedjék meg a perzselést a vásár­téren. Megszavazzák a tisztviselők fizetésemelését Kós Sándor főjzémvevő ismer­tette a tisztviselők és alkalmazot­tak fizetésemelésére vonatkozó miniszteri rendeletet, amely ugy szól, hogy ha ezt a megyei vóro sok költségvetésükbe beletud­ják venni, ugy a fizetéselmelés végrehajtható. Á város megtalálta ennek a mód­ját annélkül, hogy ez pótadó emelkedést je* lentene. A képviselőtestület hozzájárult a fizetése rneléshez. Váratlanul nagy vita felődőtt ki a Csaba-szálló bérlőjének kérel­mével kapcsolatosan, amelyben a bérlő kéri a Kenéz féle lakás 360 pengő bérösszegének elengedését. Az állandó választmány javasolja, hogy a kérelmet utastteák el. Szellner Antal, méltányosságot kér ebben az ügyben, mert ezál­tal, hogy a bérlő az emlitatt la­kást szállodai szobákká alakiiatta át a saját költségén lényegesen növelte a város bevételét. Gyöngyössy János hangsúlyozte, hogy megfontolás tárgyává kell tenni a kérdést és méltányosság­ból bizonyos összeg elengedését lehetővé keil tenni. Baukó Andrée kijelentette, hogy az átalakításokat mindenkor a vá­ros végezte. Bár a költségek meg­térültek, de tagadhatatlan, hogy a bérlőnek is több haszna van. Aradszky György hangoztatta, hogy a képviselőtestület mindig méltányos volt a bérlőkkel szem­ben, ha azoknak rosszul ment. Filipinyi János kéri, hogy a kér­dést vegyék le a napirendről, amennyiben nem látni tisztén. Gyöngyössy János dr. kifejtette, hogy a szállodai szobák kevés volta miatt vette ki a bérlő a Kenéz­lakást a ea.2e 1 a városnak is emelte a jövedelmet. Követeléssel még­sem jöhet, de méltányosságot kér­het, Javasolja, hogy 50 százalékot engedjenek el. Medovarszky Mátyás dr. sza­vazást rendelt el, végül a képvi­selőtestület az állandó választmány javaslatának megfelelő­en elutasította a bérlőt kérelmével. Elfogadta képviselőtestület a kór­házi orvosgyakornoki állás meg­szervezésére vonatkozó állandó választmány javaslatát, amely szerint alkalmaznak egy gyakorló, orvost, akinek 80 pengő havi jö vedaimet biztosítanak, ezen felül laKést és ellátást kap az uj gégéd orvos. Elfogadták még aat a javaala- , to k, hogy az Őr-ucca és többi utak kikövexesére 50 vagon követ ren­del a váró*, majd több kisebb ügy letárgyalása után Medovarszky Mátyás dr. főjegyző szívélyes han­gú ünnepi jókívánságaival ért vé get a közgyűlés. Békéscsaba gazdatársadalma nagy érdeklődést mutatott az öntözött gazdálkodás iránt a vasárnapi öntözési értekezleten (A B. K. iudósitója jelenti.) Vasárnap délulán 3 órai kezdettel nagyfontosságú értekezletet tartott az öntözési bizottság a kisgazda székházban, amelyen Kovács Pál kisgacdaelnök elnökölt. Az elnök elsősorban szívélyes hangon üd­vözölte Medovarszky Mátyás dr. főjegyzői, aki a város képviseleté­ben jelent meg, Zmffa Kálmán mérnököt, a Tiszántúli Mező?az­dasági Kamara kiküldöttét. Hank Olivér kamarai titkárt, Reel Lajos dr. tanügyi főtanác«ost, Kienitz Vilmoa társulati igazgató főm ér nököt és számos érdekeltség kép­viselőjét. Medovarszky Mátyás dr. első­nek ismertette az öntözőgazdálko­dás nagy 'jelentőségét. Kifejtette, hogy külföldön már régi időkben folytattak öntözőit gazdálkodást, sajnos azonban nálunk még nem tulajdonítják a gazdák a kérdést nagyfonlosságunak. Rámutatott erra. hogy milyen gazdasági elő nyöket jelent az öntözőit gazdál­kodás, aminek következtében számos család ju'na ke­resethez. Békéscsaba különben is kedvező helyzetben van öntözést illető'eg. A sikonyi és a fényesi gazdákat érinti különösképpen es a kérdés, mert ezeken * területeken folyik keresztül az Élővíz-csatorna. Ezzel kapcsolatosan az az egyik terv, hogy a Gajdács tanyától ki­indulva, a Nagyréten keresztül e«y csatornát kellene építeni, ™><*rt ha ezt a csatornát átvezetnék a Nagyréten, ugv ezen a környéken nagyszabású öntöző gazdálkodás indu'hatna meg. Szóvá tette Me­dovarszkv Mátyás dr., hogy cél­szerű lenne egy konzervgyárnak a felállítása, amelv a fölösleges zöldségtermést feldolgozá és ugy éit ikesitené. Eíl követőiét? Hank Olivér ka­marai titkár fejtette ki az öntöző gazdálkodásra iránvuló törekvé­seket, majd Hild György a vi"a­mosmü mérnöke olvasta fel Ge­rev László igazgató-fő mérnők, a villamosmünek az öntözéssel ösz­szefüggő i«merlelését. Kienitz Vilmos az Alső-Fehérkö­rös Ármentesitő Társulat igazgató­főmérnöke felszólalásában annak az örömének adott kifejezést, hogy ez*en a környéken egyre szapo­rodik ez öntözőit gazdálkodás. Bé­késcsabán több kanálist lehetne építeni, ha volnának erre magfe le'ő számú jelentkezők. Darida Károlynak némi ag­gályai voltak amiatt, hogy vaijon ha ezeket a kanálisokat mecrépi­tenék, lenne-e elegendő viz ben­nők az öntözésre? Ádám Gusztáv műszaki taná­csos a csabai gazdák ilyen téren tapasztalt közönyét ostorozta. B énért Géza a békéacsabai kamarai ki­rendeltség előadója az értékesítés megszervezésének szükségességét szorgalmazta Végül Kovács Pál kisgazdselnök zárószavbival ért véget ar, öntö­zési értekezlet. Vásároljon a 99 Bizalom" könyvecskéjére A kormányzó az ifjúságról, a diktatú­ráról, a királykérdésről beszélt tegnap Szolnokon (A B. K. tudósitója jelenti.) Szolnok vérmegye törvényható­sági bizottságának közgyűlésén, amelyen nagybányai Horthy Ist­ván lovassági tábornok arcképé­nek lelepezése és ifj. Horthy Istvánnak örökös iörvényhbtóHági bizottsági taggá való választása alkalmából megjelent Horthy Mik­lós kormányzó is, aki történelmi jelentőségű saózatoi intézett a magyar néphez. — Ezt a helyet különösen al­kalmasnak tartom arra, hogy ssa­vammal innen as egész oermet hea is forduljak. Amikor utoljára Szolnokon voltam, a magyarság egy életbevágó problémájának megoldását, as Alföld öntözését indítottuk meg. Énnek a problé­mának szerencsés megoldása ki­számíthatatlan előnyöket foi* idő vei hazánknak hozni. Előtérbe kell helyezni azt a kö!eie®séget, hogy mindenki hazánk meggazda godásának szolgálatába lépjsn. — A régi időkben fajunk poli­tizált, hatcolt éa vérzett, — va­gyont gyarapilő, jólétet fokozó kereskedelemmel és üzlettel azon ban elvből nem foglalkozott. En­nek meg kell változni. Erra nevel­jük, err*> irányítsuk a fiatalságot. — As állam maga mindent megtesz, hogy a nemzeti jólét felé uj utakat nyisson. Örömmel szem­léltjük a határozott fejlődést gaidasági és pénzügyi vonatko­zásban, amellyel karöltve halad emelkedésünk a kultura és a szociális gondoskodás terén. De mindezzel még korént sincs ki­merítve az, amit tennünk kell. — Az államnak és a magán­vállalkozásnak, a közületeknek és az egyéneknek még ezer a tenni­valója, hogy megvessük az alap­jót a nemzet uj jólétének. Esen munkálkodjunk valamennyien és — politizáljunk kevesebbet. — O/akodjunk ma inkább mint valaha mindentől, ami széthúzásra vezet, mert soradöntő pillanatok­ban egységes kCz'éleményre lesz szükség. — Az alkotmányos életben az ellenzéknek az ellenőrzés és a kritika szerepe jut. Ez helyes és szükséges. — Az u!óbbi években azonban a tárgyilagos kritikák mellett a pártgyűléseken elhangsott beszé­Lengyelbundát Városi bundát Szőrmebekecset Téli férfiruhát vásároljunk Békéscsaba, Andrássy ut 2. dekben gyakran van szó arról : meg kell akadályozni, hogy egy diktátor kezébe ragadhassa a ha­talmat. Alkotmányos államban a törvényes karhatalom feladata, hosy a törvény és (örvényes sza­bályok által pontosan megállapí­tott személyiségek parancséra és vezénylete mellett egy ilyen kísér­letet r^ggátoljon. — Összefügg ezzel a kérdéssel a királykérdé8 sajnálatos folytonos feszegetése az utóbbi időben. Kö­telességemnek tarlom a történel­münk küzdelmes évszázadai alatt a nemzet életével összeforrt ki­rályság ősi intézményének meg­őrzését. — A köztársasági államforma szerintem nálunk elképzelhetetlen. — Minden hatalom a Szent Koronáé, minden jog belőle fakad, — A nevemet kétszer hozták kapcsolatba a király-kérdés meg­oldóiéval. Tizenhét évvel ezelőtt — bizalmatlanság ébresztése szán­dékával — és most meggondolat­lanul. — Tízenhét évvel ezelőtt Szé­kesfehérvárott megmondtam, nem engedhetem Magyarország kor­mányzójónak személyéi a királyi trónnal kapcsolatba hozni. — Eit vallom éa igy fogom fel kötelességemet ma is. Arra kérem tehát az egész magyar társadal­mat, hogy ne tegyék a királyság ősi intézményét politikai küzdel­mek játékává. A főispán gyásza Vitéz Jánossy Gyula polgár­mester nem vezethette a tegnap délutáni közgyűlést, mert ugyan­ekkor Budapesten vitéz Ricsóy Uhlarik Bála dr. főispán édes­apjának, néhai hricsóy Uhlarik Bíla ny. államvasu'.i üzletigazgató­nak temetésén vett részt. A teme­tésen vitéz Márky Barna dr. alis­pán vezetésével megjelent a vár­megye tisztikara n a községek is képviseltették magukat, hogy ki­fejezésre juttassák részvétüket a főispánt ért győsz alkalmából. Megzavarták a francia újságíró budapesti előadását (A B. K. tudósítója jelenti.) Jules Sautwein az ismeri francia újságíró hétfőn este a Gyáriparo­sok Országos Szövetségének dísz­termében előadást tartott, „Az újságírói hiva'ós mesterség vauy móka" címmel. E'őadás közben néhány fiatalember „Trianon" ki­álltással megszakították az elő­adást, mire a rendőrség 4 et kö­zülük kivezetett a teremből és botrényokozás cimén megindult ellenük az eljárás. Az előadás ez­után zavartalanul folytatódott.

Next

/
Thumbnails
Contents