Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-12-19 / 288. szám

672 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 december 25 A fagyás megelőzése és gyógyítása Irta: Fischmann Mihály dr. röntgenszakorvos* Aligha akad röntgenszakorvos, akit tavaszi napsütéskor, de kánikulai melegben is ne kerestek volna fel gondos egyének azzal, hogy láb- vagy kézfagyásuk kiujulása ellen röntgensugaras keselésben részesüljenek. Ha ezeket az óvatos pácienseket megvizsgáljuk, néhónynó! ké keslilés elszíneződést találunk az említett helyeken, a legtöbbjénél azonban semmiféle látható kóros elvóltozás nincs, súlyosabb nyomokra pedig csak a legritkább esetben akadunk. Nézzük mér most melyik elváltozásnál indokolt az orvosi beavatkozás, de nézzük egyszersmind azt is, hogy mennyiben jogos a kérés maga? E kérdések tisztázását legegyszerűbben ugy véljük szolgálni, ha egyrészt nagy vonósokkal megrajzoljuk a fagyás kórtanét, másrészt nyomon követjük a röntgensugárnak a fagyott testrészekre gyakorolt hatésót és harmadszor, hogy adott esetekben mitől remélhetjük a gyógyulást. Az orvostudomány a fagyésoknak három fokát különbözteti meg, aszerint, hogy az értalom milyen részre terjed. Az elsőfokú fagyésra a beteg terület vörös, esetleg lilás szine jellemző, mellyel karöltve érzésbeli rendellenesség jár. A bőr duzzadt, mintha ét volna itatva. A másodfokú fagyésnél mér különböző nagyságú hólyagok borítják a bőrfelületet és ezeket változó árnyalatú piszkosvörös fo'yadék tölti ki. Ez a színárnyalat annál sötétebb, minél mélyebbre terjed a folyamat és következtethetünk belőle az elhalt szövetrészekre és ez súlyos esetekben egészen a csontig terjedhet. Ha az elhalás a csontokat is éri, har- i madfoku fagyásról beszélhetünk. A fagyás, mindhárom foku. egy azon módon jön léire és keletkezik a vérerek ártalma folytán. Az erős lehűlés következtében ugyanis az erek fokozatosan elvesztik rugalmasság jkat és fokozatosanpety hüdt zsákokká válnak, melyekben az áramlás tempója is fokozatosan ciökken. Minthogy a vérkeringés feladata a szöveteket friss oxigénnel és feldolgozott tápanyagokkal ellátni, e hivatásénak mindinkább kevésbé és kevésbé tehet eleget, ami a szövetek táplálkozási zavaréhoz, végül pedig súlyos bántalmakhoz vezet. A palyhüdf, tágult érfalakon egyszersmind vérsavó és különböző véralkafrészek hatolnak keresztül, melyek a szövetek közé préselődnek és annak állományét duzzaszlják. Es az éllapot persze csak növeli a bajt az étfalakra gyakorolt nyomás őltal * A budapesti rádióban 1937. november 26-án tartott előadás. is, végül a szük csatornákban az áramlás annyire megreked, hogy a környéki szövetek az életfaltételhez szükséges leskisebb táplálékmennyipégtől is elesnek. A fagyás tehát végeredményben a szövetek táplálkozási zavarának következménye, melyet kívülről a szín és a duzzanat, belülről, azaz kőrtanilag az erek különböző su lyos állapota, az erekből a szövetek közé jutott nagyszámú idegen sejt és végül maguknak a szövetet alkotó sejteknek bénulása, vagy halála jellemez. A fagyás mindezen tünetek közös elnevezése és felületes a meghatározásuk, mikor a nyári bőrszineződéseket fagyás névvel jelöljük meg, melyeknek helyesen fagyás utáni állapot a neve. A bőrszineződés lehet ugyan fagyás következménye, de lehet magas vérnyomás, sőt sok egyéb megbetegedés következménye is. Tehát csak egy tünet és nem a betegség kórlényege. A röntgensugárnak a fagyésra gyakorolt hatésót és a tőle vár ható eredményeket a következőkben ismertetjük. A röntgensugárról már nagyon régen, úgyszólván a sugarak felfedezése óta tudjuk, hogy különféle sejtekre másképpen hal. Tudjuk, hogy mig bizonyos sejtcsoportok a röntgensugár hatésára szétesnek, mások ötször annyi sugármennyiséget is a legcsekélyebb ártalom nélkül elviselnek és ismét rnások, melyek csak átmeneti sérülést szenvednek. Vannak daganatok, vagy beteg sejtek, melyeknél a sugárhatás hamarább érvényesül és viszont vannak ép élettani sejtek is, melyeken t, sugár káros hatásét hamarább fejti ki, mint a beteg sejteken. Egyszóval vannak eugérérzékeny és sugérellenlálló sejtek, melyek ismeretén alapszik a röntgengyógykezelés. A röntgensugár másik hatása az erek működését befolyásolja. Vannak tudvalevően érszükitő és értégitó idegek, ezeket egy központi apparátus irányítja é® az erek tó nuiót a két rendszer kiegyensúlyozott játéka biztosítja. Tudjuk, hogy röntgensugár hatésára aa érszükitő idegek hamarább ernyednek, mint az értágítók és ho*y a kis hajszálerek idegei könnyebben fáradnak ki, mint a nagyobb ereké. Ebből azt e nagyfontossánu megisrrerést szűrhettük le, hogy kis röntgensugárzással a hajszálerek tágítása eredményezhető és ennek gyakorlatilag gyors véráramlás a következménye, mig nagyobb su gérzéssal ass erek szűkítését hozhatjuk léire. Ezen ismeret birtokában mindenkor a kívánt hatás szerint szabhatjuk meg a szükséges sugármennyiséget. • Tekintse meg külön játékosztályunkat vételkényszer nélkül Iiissbioüi Andráasy-ui 75 (Laktanyával szemben.) „B t z tt 1 o m" könyvre is LAKASBEftENDEZ olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel is kapható fOPSTEIN BUTORHÁZBAN Békéscsaba

y Andrássy-ut 25 s Kedvező fizetési A mondottakból könnyen nyilvánvaló, hogy a fagyásnak rönt gensugéiral való gyógyításét ezen két hatás összetevése biztosítja. A röntgensugár hatésára eayrészt szétesnek a szövetek közé jutott idegen sejtek, másrészt a hajszálerek kitógulnak. A hajszálerek táguláséval ez áramlás nekilendül, a vérkeringés a beteg felületen felfrissül, a sejtek táplálkozása megindul és életműködésük uj erőre kap. A film visszafelé pereg. Az erek visszanyerik rugalmasságukat éa a normálisabb működés normális kereteket teremt. A sérült sejtek megerősödnek és lassanként visszanyerik eredeti mivoltukat, az elpusztultak padig fokozatosan lelökődnek a testről és vegy kifalé törnek maguknak utat, vagy őket is megsemmisíti a véráram. Hamarosan helyreáll a régi őllapot, mely helyreóllhat nyomtalanul, vagy visszamaradhat könynyebb esetekben az erek és hajszálerek tágulása, mikor is a bőrfelület elszíneződését látjuk, súlyosabb esetekben pedig, az eset súlyosságától függőan a különböző szövetrészek hiánya, de a kóros folyamatot a röntgensugár itt is megállította. A röntgensugár hatásának ismerete alapján nem szorul különösebb bizonyításra, hogy a fagyás legtökéletesebb gyógymódja kétségtelenül a röntgensugárzás és hogy minden egyéb gyógyeljárés: mint a különféle kenőcsök, nap fény, a legváltozatosabb villanyos meleg alkalmazótok csak könnyű esetekben lehetnek eredményesek, ellentétben a röntgensugárral, amely a legsúlyosabb esetekben is gyógyít. Felmerül azonban a kérdés, hogy a röntgensugár hatásának ismeretében jogosult e a sugárzás igénybevétele, akár a fagyás utáni állapotnak, vagyis kozmetikai roncsolások teljes megszüntetésére ? A fagyás megelőzésére vonatkozó kérdést egyszeriben elintézhetjük. Ismereteink alapján olybá tűnik ez, mintha valaki minden különösebb ok nélkül, tehát csak mert egyszer fájt a feje már, állandóan aspirint szedne egv esetleges főfájás elháriiására. Tudjuk, hoi«y a röntgensugár csak o't hathat, ahol kóros elváltozások vannak, ahol ar. egészséges sejtekkel szembeni suiórérzékenységet felhasználhatjuk. Egyébként céltalan a beavatkozásunk. Ugyanilyen határozott lehet a válaszunk a fagyás utáni elváltozásokról, a kérdés érdemét illetőleg, bár a fentiek alapján elméletileg, minthogy elváltozások kétségtelen fannéllanak, a röntgensugár* jótékony hatására számítani lehet. Valóban igy is van. Minthogy azonban ez az elszíneződés a hajszálerek tógulósa által jön létre, a hajszálerek szűkítésében o!y nagy adagra és olyan sokszori kezelésre lenne szükség, ami a sugár igénybevételét legalább is indokolatlanná tenné és legfőkéni, mert a hatás sokkal egyszerűbb eszközökkel is elérhető, nagyon természetes, ha a röntgensugár igénybevételétől a fagyások megelőzésénél és a kozmetikai hiányok eltüntetésénél eltekintünk. Itt álljunk meg azonban egy pillanatra és jelöljük is meg a segítés módozatait, hiszen jól tudjuk, milyen tehertétel a lilásvörös kéz szépészeti szempontból is. A segítés legegyszerűbb módja a házilag megoldható hideg-meleg vízkezelés, amit általában japán ku-