Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám
1937-11-17 / 261. szám
üékéscsaha? 1937 november 17. szerda 64. évfolyam 261. szám %itenie!cíft „A tömegrendelés esek magyarázat és nem mentség a műhibára. A beteg szempontjából közömbös, hogy az orvost mire kötelezi szerződése. Az orvos betegével szemben orvosi esküje alapján kell, hogy álljon és nem szerződése alapján. Ez az idézet a budspesti kir. törvényszék ítéletének indokoláséból való és mindenképen a nagynyilvánosság elé kívánkozik. Nemcsak azért, mert klasszikusan fogalmazza meg B gyakorló orvos — még ha tisztviselő orvos is — semmiféle szolgálati szabályzat, vagy szerződéses megállapodás éital el nem tussolható elemi kötelességeit a beteggel szemben, hanem főleg azért, mert egy soksí or felmerülő szerencsétlen kérdésben határozottan szembehelyezkedett az Igazságügyi Orvosi Tanács véleményével. Azzal a vé leménnyel, amely a szóbanforgó konkrét ügyben azt állapította meg, hogy „orvosi hiba nem forgott fenn, mert az intézet szemorvosai mikroszkopiái vizsgálatot ugyan nem alkalmaztak, de ezt a tömegrendelés orvosaitól nem ts lehet meg kívánni." Maga az eset egy fiatalember szemevilágóba került, aki szem gyulladással jelentkezett egy intézet orvosi rendelőjében, ahol megvizsgálták, kezelést irtak elő, melynek ellenére szaruhártya étfuródás keletkezett s a beteg szeme kifolyt. A szerencsétlenséget per követte s ebben a perben hangzott el a fenti vélemény, majd az intézetet kártérítésre kötelező törvényszéki ítélet. Az Igazságügyi Orvosi Tanácsnak — a dolgokat a maga szempontjából nézve — igaza van. A különféle intézetek lömegrendelőiben rendszerint rosszul fizetett és tuidolgoztatott orvostól nem lehet kívánni (és mégis kívánni kell), hogy az alatt a rövid idő alatt, amit egy egy betegnek szentelhet, elvégezze mindazt, amit az orvosi lelkiismeret diktálna. De igaza van és mennyire igaza van a törvényszékitéletének is, amikor azt mondja, hogy a beteget nem érdekli, de nem is érdekelheti más semmi, mint, hogy a pénzéért as orvosi tudás és orvosi lelkiismeretesség maximumát kapja. Nem lehet vitás, hogy a két álléspont közül még az orvosok érdekeit is — a törvényszék állás foglalása védi jobban. Mert, ha a gyakorlat oda fejlődik, hogy ez a bírói meggyőződés minden a fentihez hasonló ügyben kimondja az orvost alkalmazó intézet felelősségé', ekkor talán eljutunk oda, hogy azok az intézetek, amelyek hivatásuknál fogva a kényszerűen hozzájuk utalt betegek tömegeit részesítik orvosi kezelésben, megfelelő számú és jól dotált orvosokat fognak alkalmazni, ami egymagában elegendő ahhoz, hogy az ilyen kérdések felvetődését leheletlenné tegye. Es pedig egyaránt érdeke a betegeknek és orvosaiknak. Lezuhant és szénnéégett egy utasszállító repülőgép (A B. K. tudósitója jelenít.) Oitende közelében lezuhant egy utasszállító repülőgép. A szerencsétlenségnél tizenegy utas lelte halálétA szerencsétlenség ugy történt, hogy a gép le akart szállni as ostendei repülőtérre, azonban nekiment egy gyérkéménynek. A repülőgép egyik szárnya nyomban levált és a hatalmas alkotmány orréval a földbe fúródott, kigyulladt és teljesen elégett. A mentési munkálatoknál már csak az utasok megszenesedett holttes tét tudták kiemelni a romok alól. A szerencsétlenül járt utasok közölt van Eleonóra nagyhercegnő, Cecília görög herceg/lő, Györsy Donaldus herceg felesége, vala mint két fiuk : Lajos és Ernő és Sándor György herceg. A főúri utasok Londonba igyekeztek és eközben történt a halálos szerencsétlenség. Ró'der honvédelmi miniszter: A földbirtokosoknak elsősorban a tűzharcosokat kell alkamazniok (A B. K. tudósitója jelenti.) A Ház tegnapi első nyolcőré s ülé sét Szlranyavszky Sándor nyitotta meg délelőtt 10 órakor. A Ház ezután felállással szavazott és elfogadta a nyolcórás ülésekről szóló indítványt, az el- ; lenzék tüntetése közben. Ezután áttértek a tüzhatcos jayasÍBt folytatólagos tárgyalására, amelynek első szónoka Túdy Zoltán volt. aki beszédének az elején méltatta a magyar katona erényeit s felhívta a Házat, hogy vessen számot nerr.ciak a törvényhozás, hanem az egész társadalom magéval, megtett-e mindent a héboru katonáiért. A javaslatot általános nemzeti szempontból tartja fontosnak. Több kérelmet terjesztett ezután elő Tildy Zolién a javaslattal kapcsolatban. Helyeselte, hosy a jövőben a Frontharcos Szövetségbe politikát nem lehet belevinni. Felhívja a Házat, tegyék félre ebben a nagy nemzeti kérdésben a pártérdekeket, fogjanak össze a héboru hőseiéit. A javaslatot a honvédelmi miniszter személye iránti bizalomból elfogadja. Tildy beszédét a Hós minden oldalén megtapsolták. Martserkényi Imre volt a következő siónok. Őrömmel üdvözli a javaslatot, amely a harci és katonai erények első elismerése és megbecsülése. A javaslatot elfogadta. Berg Miksa, Mózes Sándor, Rup p?rt Rezső felszólalása után éttértek a részletek tárgyaláséra. A vita során Fábián Béla, Czirják Antal, Benárt Ágoston, majd ismét Fábián Béla rés Rácz Kálmán szólalt fel. Rácz Kálmán beszédének elhangzása után nagy érdeklődés közepette állott fel szólásra Rőder Vilmos hovédelmi miniszter. Két teljes hétig tartó elmélyült vita után elérkezettnek látja az időt, hogy a felszólalésokre válaszoljon. A tűzharcos javaslat letárgyalásával egy közel húszéves adósságot számolunk felazokkalszemben, akik állampolgári kötelességüknek életük kockáztatésával tettek eleget. — Vállalta ezt a feladatot, mert száméra ez lelki szükség volt és mert érzi, hogy a megadhatót megadni mindig több. mint ígérni. — A frontharcos kérdés megoldásánál elsősorban a hadsereg zömét alkotó falusi lakosságra kell gondolni. A továbbiakban a honvédelmi miniszter felsorolta azokat a törvényes intézkedéseket, amelyek révén a hadviselteket mér eddig is különféle előnyökben részesítették. Megemlékezett az 1921-i föídreformlörvényről, amikor is az arany és ezüst vitézségi érmesek kaplak támogatást. Megállapította a miniszter: a hadirokkant földmunkások legnagyobb részét mér földhöz juttatták. — Lényeges rendelkezése a törvényjavaslatnak az is, amely kimondja, hogy a földbirtokosoknak elsősorben a tűzharcosokat kell alkalmazniok a mezőgazdasági munkások felvételénél. A honvédelmi miniszter kijelentette, hogy a törvényjavaslat jogkiterjesztése után körülbelül 12.000 uj tisztviselővel és majdnem ugyanannyi altiszti és dijnoki caoportba tartozó egyénnel kell számolnunk. — Tagadhatatlan, hogy a tűzharcosok egyréazének minden téren méltánytalan hátrányokban volt része. A közszolgálati alkalmazottak előléptetésénél egyenlő minősítés esetén a tűzharcosokra nagyobb figye'emmel leszünk. — A tűzharcos jelleg egymagában nem lehet alkalmas az állampolgárság megszerzésére vagy a rehabilitációra, — jelentette ki a miniszter. — Ez lehet méltánytalan körülmény, de önmagéban döntő tényező nem lehet. — Nyugodt lelkiismerettel állok a törvényhozás előtt abban a meggyőződésben, hogy ez a javaslat megadja erkölcsi és anyagi téren azt, emit ma meat lehet adni és nem zárja el a jövő útját. A honvédelmi minisztert hoszszasan éljenezték s ezzel a Ház ülése véget ért. Fényes Péter dr. Gyula város uj tiszti főügyésze (A B. K. tudósitója jelenti.) Véget ért a nagy harc, amely heteken át izgalomban tartotta — ha nem is Gyula város nyugalmas népét, de mindenesetre a városi tissli főügyészi állás pályézóit és közvetlen környezetüket. Szokatlanul erős korteskedés folyt a nagyszámú jelölt érdekében, amely egészen a választó közgyűlésig tartott. Tegnap délután ült össze a képviselőtestület, amely abszolút szótöbbséggel — 36 szavazattal — Fényes Péter dr. fiatal gyulai fiskálist választotta meg n város uj főügyészévé. A választást városszerte megelégedéssel fogadták, mert Fényes Péter dr. közkedveltségnek örvend, — amit különben maga a választás eredménye mindennél fényesebben igazol.