Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-11-14 / 259. szám

Ara O fillér november 14. wasáretap 64. éwfoljram 259. szám %kewielSffc Hétfőn kerül rendkívüli közgyűlés elé a MÁVAUT kérelme, amelyet az építendő kösponti telepe részére a /érős éltal dijmeniesen átengedendő telek tekintetében a képviselőtestület elé terjesztőit. Mint minden fontos városi ügy, ez a kérdés is megérdemli, hogy mélyére nézzünk, különösen azért is, mert a különféle álláspontok már napokkal a közgyűlés előtt felbukkanó nehézségekkel tettek „jó szolgálatot" az ügynek. Mielőtt érdemben beszélnénk a kérdésről, le kell szögeznünk valamit. A magunk részéről is határozottén állást foglalunk az ellen az egyre jobban elharepődzó szokás allén, hogy egyes közületek, vagy közmüvek mintegy árlejtést tartanak az egyes városok között, hogy végül azt boldogítsák letelepülésükkel és a közmunkát jelentő építkezésükkel, aki a legtöbb áldozatot hozva, a legnagyobb kedvezményt biztosítja ac uj intézmény számára. Annál kevésbé tudjuk helyeselni ezt az állapotot, mert véleményünk szerint az intézmények letelepedésénél ez a „potya" játszhatja a legkisebb szerepet. Mert a döntő mégis csak a tervszerűség a hely megválasztásában, a központi fekvés, a városnak és az intézménynek egymásra utaltsága és még egy sereg ilyen fontos szempont. * De a fenti elvi állásponton tul — számolnunk kell a mai helyzettel, bele kell illeszkednünk az általános gyakorlatba. És őszintén be kell ismernünk, hogy városunknak elsőrendűen fontos érdeke, hogy megmaradjon annak az autóbusz központnak, amellyé az évek sora alatt kiépült. Fontos érdekünk ez nemcsak azért — pedig ez is döntően latba esik, — mert a szükségszerű építkezések 60—70 ezer pengős munkát jelentenek majd helybeli iparosaink részére, hanem azért is, mert a központ-jelleg magával hozza az átszálló utasok rövidebb-hosszabb ideig való ittartózkodásőt, ami a vőros kereskedői szempontjóból bir jelentőséggel és ami elesik, ha csak érintő állomásai vagyunk az egyes vonalaknak. De gondolnunk kell arra is, hogy a közlekedés fejlődésének iránya jó darab ideig az autóbuszt teszi meg még a helyi köslekedéa eszközévé is és gazdasági javulás esetén Erzsébethely éa a város központja között mégis csak meg keli szün tetni egysseer a közlekedés terén duló gyarmati állapotokat. * A helyzet ez őszinte beismerése feljogosít arra is, hogy megmond juk : nem tartanók helyesnek, ha a MÁVAUT vezetőség (biztosra vesbcük, hogy nem kerül sor rá) kihasználná a helyzetet és a hely tekintetében teljesíthetetlen igényeket támasztana a várossal szemben. Nam csabad elfelejteni, hogy Bíkéscsaba nem a Szent Istvánterből és as azt környező pár uccából áll és tovább kell nézni a mánál. As a telek, melyet a város áldozatkészsége a garázs céljaira felaján'ott, központi fekvésű, kövezett utvonel melletti értékes objektum. Bőségesen elég nagy ahhoz, hogy a MÁVAUT minden tervét meg lehessen rajta valósítani. Éi reméljük, hogy a hétfői közgyűlés után már nem lesz semmi akadálya annak, hogy megin dúljon az áldásos épitő munka; amelyből egyformán csak hasson háramlik minden érdekeltre. Békéscsabai egyházi vezetők az egyetemes evangélikus egyház évi közgyűlésén (A B. K. tudósítója jelenti) Az evangélikus egyetemes egyház Budapesten farto'ta évi közgyűlését báró Radvánszky Albert az egyetemes egyház főfelügyelője ée Kapy Béla dr. püspök elnökletével. A közgyűlésen Békéscsabáról Szeberényi Zs. L?jos dr. esperes felsőházi tag, Medovarszky Mátyás dr. főjegyző egyházfelügyelő, Szeberényi Gusztáv dr. igazgató-lelkész és Horváth István városi tanécsnok vettek részt. A közgyűlés elhatározta, hogy a zsinattörvények egy résrét jövő év január elsejével életbelépteti. Szeberenyi Zs. Lajos dr. esperes kérte, hogy a közgyűlés a asinattörvények életbelépését április 15ére halassza el, meri január l-ig kevésnek találja az időt az előkészületekre. A közgyűlés azzal az indokolással vetette el a javaslaiot, hogy a hósttarlási rendező törvények csak 1939 elején lépnek életbe, igy a most életbelépő törvényekkel kapcsolatos előkészitő munkákra elegendődek találja az időt. Jobb járdát és iható kútvizet kér ötezer erzsébethelyi polgár (A B. K. tudósítója jelenti.) Az esős idő beálltával Erzsébethelyen ismételten több panasz hangzik el a gyalogjárók miatt. Különösen a Kertész-uccai gyalogjáró keseríti meg az arra közlekedő erzsébethelyi po'gárok életét. Ugyancsak komoly nehézségekbe ütközik a vízellátás is. Egyes helyekről kilométereket is kell gyaio golni a lakosoknak, hogy ivóvízhez jussanak. Kovács Pál ev. tanitó és társai most beadvánnyal fordultak a polgármesterhez, amelyben kérik, hogy a város a Könyves ucca és a Rákosi Jenő'ucca sarkán levő ártézi kut vizét több uccába vezesse el, esetleg ha ez nem lenne keresztülvihető, akkor még két csapot kérnek a kútra felszerelni. Ugyancsak kérik, hogy a kut melletti medence fölé kerekes kutat állítsanak fel. Továbbá kérik az aláírók a Kertész-ucca gyalogjárdájának kiszélesítését. A kérvényezők beadvőnyukban hangsúlyoznék, hogy a környéken a lakosság 97 százaléka kut nélkül van és a meglevő kutak vize is annyira salétromos, hogy nem lehet használni. Ez a viz-mizéria mintegy ötezer embert érint. A Könyves uccai kútnál napirenden vannak a tumultuózus jelenetek. A Kertész-uccai járdára vonatkozólag kifejtik a kérvényezők, hogy a gyalogjáró keskeny, úgyhogy, ha két szembejövő ember közlekedik rajta, ekkor as egyiknek feltétlen a sárba kell lépnie. Képtelenség rendes ruhában jönni a városba, mert mire a jobb járdákra ér, az erzsébethelyi polgár akkorra már fülig sáros lesz. Ezenkívül a keskeny gödrös járdán még lábtörésnek is ki van téve a gyalogjáró. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a használhatatlan uitest miatt egész nagy talicskaforgalom bonyolodik le a járdákon. A beadványban még egész sereg adaítal igyekeznek alátámasztani kérésüket az aláírók és remélik, hogy ügyüket rövidesen tárgyalni fogja a képviselőtestület. Kéthavi foghézra és ötezer pengő pénzbüntetésre ítélték Mélnésit (A B. K. iudósitója jelenti.) Tegnap hirdetett Ítéletet a budapesti törvényszék Málnási Ödön nemzeígyalázási bünpörében. A törvényszék bűnösnek mondotta ki Má'nási Ödönt, mint a „Magyar nemzet őszinte története" c. könyv szerzőjét sajtó utján elkövetőit nemeetrágalmazás vétségében és ezért kéthónapi fogházra és 500 pengő pénzbüntetésre ítélte el. A hivatalvesztést és a politikai jogok felfüggesztését a iörvényszék mellőzte. Elrendelték ezenkívül a könyv elkobzását. A törvényszék ezt az ítéletet közölni fogja Heves vármegye vitézi-szek kapitányéval, a kultuszminiszterrel és az érseki főegyházmegyei hatósággal, mint a vádlott felettes hatóságával. Az ítélet ellen ex ügyész súlyosbításért, Málnási védői pedig a bűnösség megállapítása miatt fellebbeztek. Megvadult lovak közzé zuhant a kocsis és összetörte magát (A B. K. tudósitója jelenti.) Súlyos szerencsétlenség történt tegnap este hat óra tájban Mezőberényben. Megyeri Sándor kocsis aki Szabó Tivadar ottani lakosnál volt alkalmazva, egy deszkával megrakott kocsival haladt a főtéren, amikor a lovak valamitől megijedtek és megrántották a kocsit, ugy hogy a gyeplő kiesett a fiatalember kezéből. Medgyesi utána kapott a gyeplőnek azonban elvesztette egyensúlyát és olyan szerencsétlenül zuhant az ugrándozó lovak közzé, hogy jobb karja és bal lába eltörött, ezenkívül a fején is súlyos zur.ódósokai szenvedett. A szerencsétlenül járt Megyeri Sándort bérautón rögtön beszállították a csabai kórházba, ahol gondos ápolás alá vették. Áílapotta súlyos.