Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-11-07 / 253. szám

Ára D fillér ESMEBYEI KÖZLÖNY 1937 november 7« vasárnap 64. évfolyam 253. szám Ma avatják fel Nagyatádi Szabó István siremlékét (A B. K. tudósítója jelenti.) Somogy vármegye síremlékei állí­tott fel nagyaiádi Szabó litván •írjén ez erdőcsokonyai temetőben, amelyet ünnepélyes keretek között ma lepleznek le. Az ünnepségekre tegnap elutazott Darányi Kálmán miniszterelnök, Bornemisza Géza iparügyi minisííler és Mikecz Ödön államtitkár i». A vendégek tegnap este érkeztek meg Kaposvárra, ahol ünnepélyesen fogadták őket. Este százleritékes vacsoran veitek részt. H politika legújabb hirei (A B. K. tudósítója jelenti.) A brüsszeli értekezletnek a japán kormányhoz intéseit jegyzéke a következőket tartalmazza i Az ér­tekezlet sajnálja Japán távolmara­dásét, mert Japán közreműködése különösen kívánatos. Az értekez­let hivatkozik arra, hogy a szer­ződésben résztvevő valamennyi hatalmat a szerződés szövege ér­telmében megillet bizonyos jo­gok gyakorlása. A hatalmak kép­viselői azt óhajtják tudni, hogy a csőszéri kormány egy vagy ,több megbízottat hajlandó lenne-e ki­jelölni, hogy a korlátozott szómu hatalmak képviselőivel eszmecse­rére lépjenek. Londoni német körökben ugy értesülnek, hogy alaptalan az a híresztelés, hogy Ribbentropot ró­mai német nagykövetté nevezik ki. Jól értesült körökben kijelentették, hogy Ribbenlrop továbbra is a német birodalom angliai nagy­követe maiad. Az ország evangélikus la­kosságának 17 százaléka él Békés megyében (A B. K. tudósítója jelenti.) Közeljövőben megjelenik as egye­temes evangélikus évkönyv, mely rendkívüli gondossággal dolgozza fel a Csonkamasyarorsxág terüle­tén lakó evangélikus lakosság ér­dekes adatait. Az ország összlakosságából ke­rekszámban 560.000 cz evangéli­kus lakosség és ezeknek 17% a él Békésvőrmegyében, szómszerint 96.302 lélek. A legtöbb - 30.900 — Békéscsabán, a legkevesebb — 442 — Mezőmegyeren. Száza­lék szerint Tótkomlóson lakik a legtöbb — 78.6% és Pusztaföld­váron a legkevesebb : 50.9% evan­gélikus (Zsilinszky Lajos dr. köz­lése), Az ország kb. 4000 városa­községe közül 158-nak a lakos­sága többségében evangélikus. Hét és hat évi fegyházra Ítélte a törvényszék a gyulaeperjesi bestiális gyilkosság tetteseit (A B. K. iudósitója jelenít) Kegyetlen gyilkosság történt Elek­eperjesen ez ev május 31-én. Benkő Sándor és Vecsernyés Ist­ván oltlakei lakosok együtt iddo­pá'tak a Prágai féle korcsmában Elfckeperjssen. A korcsmában tar­tózkodott Mészáros György ottani földműves, aki Vecsernyéssel ha­ragban volt, mert Vecsernyés fele­ségül vette Mészáros volt vadhá­zafclársát. Zárórakor kint a korcsma előtt Vecsernyés dulakodni kezdeti Mé­szárossal, majd később Mészáros a közeli kukoricásba menekült, de Vecsernyés beérte, azután lefogta akissé ittas em bert Benkő Sándor meg zsebkésével többször mellbe szúrta a szeren­csétlen földművest. A szurkélós után ott hagyták Mé­BBérost, aki negynehezen feltá­pászkodott és az egyik tanya ab­laka aló vánszorgott. Amikor a verekedők látták, hogy Mészáros segítséget kér, t, elcipelték az ab­laktól és néhány lépés ulón le­tették a földre, Vecsernyés lefogta a boldogtalan ember kezeit és Benkő Sándor rátérdelt az áldo­zatra, majd zsebkésével csaknem teljesen elvágta a te­hetetlen Mészáros nya­kát. A huszonkét centiméteres vágás azonnali halált okozott. A gyilko­sok mindjárt véres tettük után be­mentek Medgyesegyhézéra, ahol önként jelentkeztek a csendőrségen. A gyulai törvényszék Vályi Nagy látván tanécsa tegnap délelőtt tar­totta meg ebben a<s ügyben a fő­tárgyalás*. Az elnök ismertette a vádiratot, amely szerint az ügyész­ség szándékos emberöléssel vá­dolja Benkőt és Vecsernyést. A bíróság ekőnek Benkő Sán­dort ez elsőrendű védlottat hal­gatta ki. Benkő Sándor megértette a vő dat és bűnösnek érzi magái. Ki­jelenti, hogy az áldozattal elég jő viszonyban volt, de azért több ízben összeverekedett vele. A gyil­kosság napján délelőtt os délután több pohár bort ivott Este 9 órakor találkozott Vecsernyéssel és azután elhatározták, hogy el­mennek a Prágai féle korcsmába. Ott talátkozoti Mészárossal, de nem beszéltek. Záróra után Oltlaka­fele hazaindultak. Mészáros utá­nuk sietett és amikor beérte őket, megtámadta Vecsernyést, de Ve­csernyés lerázta támadóját. Mé­száros ezután el akart menekülni, de Vecsernyés üldözőbe vette. Hivta magát Vecsernyés ? — Kérdi az elnök. — Gyere ide Sándor — mon­dotta Vecsernyés. — Gondolta maga, hogy most legalább megszabadul Mészáros­tól, mert most itt az alkalom — faggatta a biró. — Nem gondoltam. A biró elébe tórja a vizsgáló­bíró élőit tett vallomást, amelyben a vádlott kijelentette, hogy attól félt, ha felgyógyul baj lesz. A vádlott ezután azt állította, hogy Vecsernyés lefogta az őldo­zat kezét és ő annak mellébe­szurt. — A biró mutatja — igy szurtl — Ugy... ugy... — Könyörgött az őldozat, hogy Sándor ne bánts. — Nem hallottam. Azt is beismerte a vődlott, hogy amikor az ablaknál segítséget kért az áldozat Vecsernyés elcipelte { az ablaktól, ismét lefogta és ő el­vágta Mészáros nyakét. — Miért csinálta ezt, ha Mé­száros nem is bántotta magát — mondja az elnök. A vádlott hallgat. — Arra gondolt, hogy elbánik majd magával, ha felgyógyul. Igy van? — folytatta az elnök. — Féltem én már mindakettőtől. Etután a foghásőr behozta a másodrendű vádlottat Vecsernyés Istvánt. Amikor az elnök megkérdezte, hogy bűnösnek érzi-e magét, a másodrendű vádlott azt felelte: — Hát csak annyiban, hogy korcsrrába jártam. — És azért nem. hogy egy em­ber életet oltotta ki? A másodrendű vádlott azt han­goztatta, hogy amiért elvette Mé­száros volt vadhézastáraát, az több­ször megfenyegette, de béniani nem bántotta. Terheloen vallanak a tanuk Vecsernyés is azzal védekezik, hogy sokat ivott, de azt elismeri, hosy még nem völt részeg. Elnök: Amikor Prágaiékhoz men­tek maga azt kérdezte Benkőtől van-e bicskája. Vádlott: Nem kérdeztem. Elnök: Álljon csak fel Benkő, kérdezte Vecsernyés, hogy van-e zsebkése? Benkő határozott igennel vála­szol. A továbbiakban hasonlóképpen adta le a gyilkosság lefolyását mint az elsőrendű vádlott, de azt semmi szin alatt nem akarta be­ismerni, hogy ő lefogta volna az áldozat kezét, miközben Benkő haléira ssurkéÜa. Még azt is ta­gadta, hogy egy éltalán ott lett volna abban a pillanatban, ami­kor Benkő elvágta az áldozat nya­kát. — Ettől se félek többet, mert aligha fogja kiheverni — mondotta állítólag Benkő. Az elsőrendű vádlott közbeszólt. — Össze-vissza beszél. Az elnök rendreutasítja Benkőt. Ezután sor kerül a tanúkihall­gatásokra. Elsőnek Prágai József korcsmá­rost hallgatták ki, aki elmondta, hogy Mésssáros utolsónak meni ki a korcsmából. Kicsit későbben Vecsernyés bement a korcsma­udvarára és azt mondotta a ta­núnak: — Itt van Mészáros meg van verve. Benkő beszólt. — Gyere mert mór elment Mé­száros. Erre mindaketten elmentek. Papa Péter azt vallotta, hogy Mészáros kijelentette előtte, ami­kor kijött a vendéglőből: — Mőma még emberhúst essek. Csiszár Gáborhoz menekült be először az áldozat. Uiéna történt a szurkélós. Bótds Demeter azt vallotta, hogy amikor Mészáros hozzé zörgetett be mér csupa vér volt. Jól lehetet látni, mert hold­világos éjszáké volt. Az ablak alól Benkő és Vecsernyés vitték et karjaikon a gyilkosság színhe­lyére. A tanúvallomások után Karo­ling Lajos dr. törvényszéki orvos­szakértő előadta, hogy az első saurkélősok, hacsak kompliká­ciók nem léptek volna fel, nem lettek volna halálosak, azonban a 22 cm nycskseb azonnali halált okozott. A perbeszédek elhangzása után negyedórás tanácskozás követke­zeit, majd kihirdették az ítéletet. A vádlottakat mint teites társakat szándékos emberölésben mondotta ki bűnösnek a birósó? és ezért elítéli Benkő Sándort az elsőrendű vádlottat 7 évi fegyházra, Vecser­nyés Istvánt, a másodreneü vád­lottat 6 évi fegyházra. Az ítélet jogerős. Veszedelmes járvány pusztit Nagykanizsán (A B. K. tudósiiója jelenti.) Nagykanizsán napok óla rendkí­vül erős vörheny járvány pusztít. Az össses iskolákat néhány napra átmenetileg bezáratta a főigazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents