Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-11-04 / 250. szám

Ára Ö fillér EKESMEEYEIKOZLO Békéscsaba, 1937 november 4. csütörtök 64. évfolyam 250. szám H köztisztviselők fizetése és a fogházbüntetésre itélt magfar irák Agyé a Ház viharos Alésén Ellenzéki interpellációk és miniszteri válaszok nagy napja (A B. K. tudósitója jelenti.) A Hőz ülését negyed tizenegykor nyitotta meg Sztranyavszky Sán­dor elnök. Elfogadták a városi számvevő­ségi szolgálatról szóló és a rend­őri helyszínen való megbírságo­lásról szóló törvényjavaslatot, majd vitéz Kenyeres János előadó is­mertette a honvédelmi miniszter­É . 1914. és 1919. évi vilőg­>ru tűzharcosainak támogató­szóló törvényjavaslatát, akaszról-szakaszra ismertette íharcosjavaslatot és beszédét 1 fejezte be, hogy kéri annak Ifogadását. A tűzharcos törvényjavaslathoz elsőnek gróf TaháchTolvay Jó­zsef szólalt fel. Régóta nem ke­rült ilyen nagy erkölcsi értékű tör­vény a Ház elé mondotta — mint a mostani. — A héboru alatt a hazáért küzdő katonáknak váltót adott a nemzet önfeláldozásukért a mostani kormány mint becsü­letes adós kezeli ezt a kérdést és a törvényjavaslattal annyit ad ezek­nek az embereknek, amennyit a mai viszonyok között csak adhat. Féliizenketlőkor áttértek az in­terpellációkra. Az első interpelláló Horvát Fe­renc kisgazdapárti képviselő volt. A vallás- és közoktatásügyi mi­nisztert interpellálta a 12 ik évü­ket betöltött tanulók középiskolai beiratkozása tárgyában. Az inter­pellációra Tasnády-Nagy András államtitkár válaszolt, aki bejelen­tette, hogv nemcsak őtmeneti, ha­nem végleges javaslatot terjesz­tenek majd elő, hogy tizenket­tedik életévük betöltése után is felvehetők legyenek különösen a a falusi tanulók az iskolába. Gróf Apponyi György második interpellációját az igazsáügymí­niezterhez intézte egyes sajtóter­mékek rendszeres izgatásai és lá­zitásai ügyében. Ha szükségesnek tartotta a közelmúltban az ügyész­ség vádat emelt két falukutató iió ellen, akkor fokozoltabb mér­tékben szükséges volna ez ott, ahol nem ötpengős könyvekben, hanem ingyen osztogatott nyom­tatványokon a nyomorgó nagy tö­megre apellálva folyik az izgatás. Részleteket olvas fel több nyi­laskeresztes lapból, amelyek nyíl­tan izgatnak az egyéni és vallőe­sznbadiég ellen. Hosszú Zoltán: A lipótmezeiek hivatalos lapja ex! Rajniss Ferenc: Melyik újság ez? Nagy zaj. Elnök csenget. Gróf Apponyi György ezután az október 6 iki zészlógyalézésról be­szélt. amikor a Szent litván Baj­társi Egyesület zészióját a sárba taposták. Rajniss Ferenc: Száraz nap volt, nem is volt sár. Korniss elnök rendre utasítja Rajnisst. A beszédre Lázár Andor igaz­ségügyminiszter válaszolt. Igazat aeott az interpelláló képviselőnek abban, hogy 1918 óla eldurvult a sajtó hangja. Ezután Matolcsy Mátyás inter­pellált Féja Géza és Kovács Imié ügyében. Tizennégy iró deklaró­1 ciőjót olvasta fel először. Ebben a legkiválóbb magyar művészek többi közt Bartók és Móricz is, szolidaritást vállalnak az elitéltek­kel. Rámutatott ezután Matolcsy orra. hogy a „Viharsarok" és a „Néma forradalom", e kipellen­gérezett müvek milyen nagy ha­tást gyakorollak as utódállamok magyar ifjúsága. Ha ezt a meg­ujuló szellemet elitéli a bíróság, a magyar milliók fölött mond íté­letet. A törvényszék elnöke nem sza­kértői, hanem laikus véleményé­vel tudományos megállapításokat igyekezett megdönteni. Visszautasította azt a vádat is, hogy ezek az írók anyagi haszon ért írták meg könyveiket. Mi teljesen függetlenek vagyunk — mondotta Matolcsy — és hang­súlyozzuk, hogy csak ugy indul­hat uj élet a magyar földön, ha a feudális világ teljes felszámolása mellett a gazdasági liberalizmus számára nagyon erős korlátokat épitünk, éppen az ellen a nagytőke ellen, amelynek bérenceiként bennün­ket beállítanak. Tessék állításain­kat igazolásra utasítani, vagy ül­tessék Féja éa Kovács mellé a felsorolt írókat és megfogja tudni az egész világ, hogy a hivatalos kormány ítélte halálra a magyar népet. Homonnay Tivadar a közalkal­mazottak anyagi megsegítéséről beszélt. Várkonyi János a bolsevizmus elleni propaganda örvén űzött hitfelekezeti izgatást tette szóvá. Béldi Béla szintén a magyar írók izgatási bünperei tárgyában interpellált. Lázár Andor igazságügyminisz­ter az ellenzék óriási zaja közepette válaszolt erre a kérdésre. Kijelen­tette, hogy a bíróságot befolyásol­ná, ha bármiféle nyilat­kozatot tenne. Matolcsy és Béldi kivételével a Ház többsége elfogadta a mi­niszter javaslatát. Fabinyi Tihsmér pénzügyminisz­ter a tisztviselők fizetéséről beszélt válaszolva az ezt érintő felszóla­lásokra. A tovőbbiakban Gallasz Rudolf Ágost még az állatenyésztést bé­nító adóbehajtások ügyében. Esz­tergályos János pedig a névma­gyarosítással kapcsolatban inter­pellált. Kereskedői nyugdíjintézetet akarnak létesíteni az egri kereskedők Választmányi ülést tartott a Csarnok (A B. K. tudósitója jelenti) Tegnap este Kuipin Mihály elnök­lésével népes válaczlményi ülést tartott & Kereskedelmi Csarnok, amely előtt a szanálási bizottság ülésezett. A választmány első­sorban a szanálébi bizottság je­lentésével foglalkozott, hosszasan megvitatta a Csarnok zavartalan működéséhez szükséges anyagi fedezet előteremtésére tett javas­latokat, mejd felhatalmazást adott a szanálási bizottságnak ahoz, hogy a helyesnek mutat­kozó intézkedéseket a tárgyalt keretek között megtegye. A főtitkári jelentés ismertette a szegedi kereskedelmi és iparka­mara elnökének átiratát, amely­ben felkéri a Csarnokot, hogy a november 9-iki Kereskedőnapra a kereskedelmi miniszter elé ter­jesztendő fontos kívánalmakat közöljék. A Csarnok elnöksége hőrom anomáliára kívánja felhívni a ke­reskedelmi miniszter figyelmét. Elsősorban arra a lehetetlen hely­zetre, amelyet a vidéki fűszer­kereskedők között a vasárnapi záróra-ren­delet hiányosságai te­remtettek, másodszor arra a térelemre, amely a fatelepeket, da általában a kis­iparosságot is érné, ha a telepek­nek a fa felfürészelésére és le­gyalulásőra vonatkozó jogát a készülő tervezet szerint megvon­nák és harmadszor erra a tör­vénybe ütköző gyakorlatra, ame­lyet egyes fővérosi gyárak és nagy­kereskedők azzal folytatnak, hogy egyes vi­déki vásárokon a helybeli kis­kereskedőket ellátják áruval és vósér után a megmaradt árut visszavéve, tovább viszik. Végül foglalkozott a választ­mányi ülés az egri kereskedők javaslatával, amely kereskedői nyugdíjalap létesítésére tesz a kor­mánynak előterjesztést. Fedezetet olykép kivőnnak bizto­sítani, hogy a belföldi kereskedői forgalmat — a fázisadóhoz ha­sonló módon, — 4 ezrelék nyug­díjjárulékkal terhelnék meg és az igy adódó évi kb. 8 millió pengő­ből biztosítanék az elaggott ke­reskedők nyugdiját. A választmány az inditvónyt pártolólag tudomő­sul vette. Bokában eltörte mindkét lábát a buktató-kocsi (A B. K. tudósitója jelenti.) Dudás Mihály 76 éves békéscsa­bai, Franklin-ucca 9. szám alatt lakó napszámos, Bohn-gyári bá­nyamunkást súlyos baleset érte tegnap délután. A buktató-kocsi, eddig kiderítetlen okok miatt, há­", rom méter magasból lőbára zu­hant, mégpedig oly szerencsétle­nül, hogy mindkét bokáját eltörte. A Bohn-gyár saját kocsiján siet­ve a kórhőzba szállította a súlyo­san sérült munkőst, ahol kezelés alá vették.

Next

/
Thumbnails
Contents