Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-10-31 / 248. szám

Ára Ö fillér SB37 október* 3L vasárnap 84. évfaiyam 248. szám Szerkesztő úr! beszéljünk nyíltan arról a „kényes kérdésről", ame­lyet Ön nagyrabeczült lapjában az Aurora'kör zsidó-bérlőinek ál­lítólagos tiltakozásával kapcsolat­ban felvetett. Azért mondom, hogy „állítólagos" tiltakozásával kap­csolatban, mert én a kör titkárá­nak a közgyűlésen tett bejelen­tését ugy hallottam és ugy is értettem, hogy azzal az „esetleges" kifogásolásoknak kívánja elejét venni. De teljesen mindegy, hogy „esetleges" vagy tényleg „elhang­zott" kifogásokról beszélünk. Mert úgysem erről van szó. Hanem arról és csakis arról, hogy Ön olyan reflexlókat füz ehez a kifo­gásoláshoz, amelyek magyarázatot kívánnak. Szerkesztő úr I Ön többek kö­zött ezt írja cikkében: „Mindenki tudja és ezzel a túlsó oldalról is dicsekedtek az egyik helyi lap­ban, hogy az Aurora-kör közön­sége rendszerint és nagy általános­ságban nem keresztény, viszont az Aurora-kört szeretik ugy fel­tüntetni, mint a békéscsabai kul­turális élet egyetlen hivatott rep­rezentánsát. Ebből következőleg Békéscsaba közönségének az Aurora-kör áikaí ideközvelitett kul­turális eeemények sokéves mű­során nem egyszer kellett olyan produkciókat megkérdezetlenül magáévá tennie, amely produkciók nem keresztény szelleműek voltak. Arról sohasem hallottunk, hogy az Aurora-kör keresztény bérlői tiltakoztak volna a zsidó nagysá­gok szerepeltetése és világot be­ragyogó csillagként való iündö­költetése ellen." Ez a beállítás az, ami ellen tiltakoznom keíl 1 Mert a zsidó hangversenylátogató közönségnek a benini filharmonikusok szerepel­tetése elleni tiltakozását (ha van iiyen) nem lehet azonpsiíani a keretstény közönségnek a zsidó szereplőkkel szemben való maga­tartásával. Ilyen azonosítást csak akkor lehetne tenni, ha a zsidó bérlők általában keresztény mű­vész fellépését kifogásolnák. Da ez az őrültség eszébe sem juthat senkinek. Én is azt mondom, hogy a zsidó bérlőknek nincs joguk, de még jogcímük sem ahoz, hogy a berlini filharmonikus zenekar szerepeltetését kifogásolják. Ami­hez joguk, de ehez aztán jog­címük is van az, hogy ennek a zenekarnak a produkcióját nem hallgatják meg. Szerkesztő úr 1 Ön magyer em­ber t s maradéktalanul rendelke­zik azokkal a tulajdonságokkal, amelyek ezt a fajtát magasan ki­emelve megkülönböztetik az akár­milyen emberektől. Éppan ezért Ön volna az első, aki méltó megvetésével sújtaná azt az em­bert, aki mit sem ad becsületére, aki szó nélkül tűri, hogy méltat­lanul megszégyenitsék, emberi méltóságában meggyalázzák. A Németországban most ural­kodó irányzat ezt teszi a zsidó­sággal. Nem egyes zsidókkal, akik ezt megérdemelték, nem a bűn­tettes, hazafiatlan, kártékony zsi­dókkal, akik mindenütt vannak és akiknek védelmére kelni, ciak ezért mert zsidók, soha eszembe nem jutna. De a mai Németorízág „a zsidót" tekinti és hirdeti csök­kentértékü embernek, ha az „ember" kifejezést vele kapcso­latban egyáltalában használni en­gedi, tiltja a vele való társadalmi és minden egyéb érintkezést, kivül helyezi őt minden jogon. Ez a helyzet, amint Ön is igen jói tudja Szerkesztő úr és ha csak nem akar következetlen lenni önmagá­hoz, nem helyezkedheiik arra sz állásponira, hogy az emberi mél­tóságára adó, becsületes zsidó vallású ember ennek a magatar­tásnak a konzekvenciáját a maga személyében le ne vonja. A jelen esetben azzal, hogy nem vesz részt olyan művészi eseményben sem, amelynek szereplői azonosít­ják magukat a fentirt rendszer­rel. Ebben nincsen semmi politika, mint ahogy nincsen semmi poli­tika Toscanini vagy a magyar Bartók Béla állásfoglalásában, aki ugyancsak férfias kiállással és tiszteletetparancsoló határozottság­gal vonta le a konzekvenciákat azzal as irányzattal szemben, amely ez általános emberi és művészi értékeken kivül még — politikai dokumentációt is kivánt tőle cserébe a neki nyújtandó elismerésért. Pedig az ő múltjá­ban és származásában igazán nincs rejtegetni való. A politikai konzekvenciák levonására mindig a kormányzat a hivatott, nem pedig mi, az egyesek. * Nskem az Auróra-körhöz sze­mély szerint semmi közöm. Sem illetékességem, sem jogom nincs hozzá, hogy védőjévé toljam fel magam, de ilyen védelemre a körnek nincs is szüksége. Amit az Ön cikkével kapcsolatban a kör vezetősége szükségesnek tart a nyilvánossággal közölni, azt lapunk más helyén Ön is olvas­hatja. Én, Szerkesztő úr, mint magánember akartam elmondani azt, amit itt mondottam. Mint magánember és mint — „zsidó bérlő". Aki — mondjuk a magyar levegő, a magyar iskolában kapott nevelés és a magyar Nagyok pél­dájának hatáséra — megssokia azt, hogy emelt fejjel járjon és nem akarja ahoz való jogát el­veszíteni azzal, hogy szó nélkül hagy egy méltatlanul jövő táma­dási. Ennyi az egész, Szerkesztő úr 1 Változatlan nagyrabecsüléssel Erdélyi György dr. A főispán is megjelent a Békés­megyei Gazdasági Egyesület igazgató választmányi ülésén (A B. K. tudósítója jelenti.) Tegnap délelőtt tiz órakor ütés! tartott a Békés vármegyei Gazda­sági Egyesület igazgató választ mánya bajczai Beliczey Géza m. kir. gazdasási főtanácsos felsőházi tag elnökletével. A népes gyűlésen megjelent vitéz Ricsóy• Uhlarik Béla dr. főiapén és Márky Barna dr. alispán is, akiket belépésekor nagy éijenKéasel foga­dott az igazgató-választmány. Ugyancsak megjelent Jánossy Gyula békéscsabai és Vargha Gyula gyulai polgármester. Beliczey Gáza elnök üdvözölte a megjelenteket, majd bejelentette, hogy mindenkor szembeszáll azzal a tervvel, amely szerint mellőzni akarják a tőzsdén a tiszavidéki buza jegyzését, mert ha lehet to­kaji bor és kecskeméti barack, akkor helyén való a tiszavidéki buza elnevezés is. Az öntözésről szólva bejelentette, hogy tárgyalá­sok folynak arra vonatkozólag, hogy a kisgazdák érdekében ön­töző mintatelepet állítsanak fel. Szükségesnek látja egy konzerv­gyár létesítését, ahol az öntözés által fallendülő terményeket fel­dolgozhatják. A gyűlés nagy helyesléssel fo gadta az elnök bejelentését, majd Darók József dr. titkár előterjesz­tette a Sopronvármegyei Gazda­sápi Egyesület átiratát. Ezt köveííe a gyűlés főtárgya : „Állásfoglalás a kataszteri felmé­rések ügyében." Beliczey Géza elnök ismertetője után hangsúlyozta, hogy Békésmegyében a leg­magasabbak a katassteri adókivetések. Bejelentette az elnök, hogy a leg­utóbbi NEP értekezleten Buda­pesten megjelent Ricsóy• Uhlarik Béla dr. főispán és a békésmegyei országgyűlési képviselők, akik rá­mutattak azokra a sérelmekre, amelyek as itteni gazdákat a fel­mérésekkel érték. A pénzügymi­niszter megértéssel fogadta a kül­döttség érvelését. Reck Géza azt kivőnta, hogy maradjon meg a régi kataszteri megállapítás. Ulmer Tibor a magán mérnökkel való felmérést ajánlja. Kohn Dá­vid szerint az értékkataszter he­lyett a hczadékos katasztert kel­lene bevezetni. Orsovay Alajos m. kir. gazdasági tanácsos nem helyesli a hozadékkatasztert, mert azok hátrányos helyzetbe kerül­nek akik jó müveléssel nagyobb hozadékot tudnak elérni. Nagy érdeklődés közepette emel­kedett szólásra Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispán, aki kijelentette, hogy támogatni foaja a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületnek azt az akcióját, amelyet a békésmegyei kataszteri felvételek igazságossága erdekéb n folytat és bizonyos ab­ban, hogy a kormányzat megér­téssel fogadja majd a békésmegyei crazdáknak ezt a törekvését. Kérte Bsliczey Gézát, hogy ezeket a problémákat vesse fel a közigaz­gatási és törvényhatóság ülésén is. A gyűlés nagy helyesléssel fo­gadta a főispán szavait. Beliczey Géza válasza utón a gyűlés délben éri véget. Feláldozza magát egy kinai ezred (A B. K. tudósitója jelenti.) A kinai csapatok minden előké­születet megtettek a védelemre a várható nagy japán offenzíva ellen. Védelmi erődöket építettek a Sang­hójból Hangcseuba vezeíő vasút­vonal mentén is és futóérkokat ás­tak a folyóparton levő védelmi ál­lásoktól a vasútvonal menti erő­dítésekig. A japán csapatok szombat reg­gel ujabb támadást indítottak a Csapejtől északra levő raktáraknál beásott kinai ezred ellen. A japá­nok többizben felszólították az ez­redet a megadásra, de a kínaiak hősiesen védekeznek és kitartanak a végsőkig. Ilyen körülmények kö­sött a japánok kénytelenek lesz­nek mindén eszközt felhasználni az ezred megsemmisítésére.

Next

/
Thumbnails
Contents