Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-10-29 / 246. szám

1937 október 29 BEKESMECJYEI KÖZLÖNY Philadelphiában nagy bajba keverte magát Josephine Goldmann fiatal leány aki nem győasta bevárni, hogy vő'egénya beváltsa házassági igéretét és elhatározta, hogy rákényszeríti őt az azonnali házasságkötésre. Autóba csalta a mit sem sajtő vőlegényt, aztán pisztoly! fogott rá és igy sr.ólt : „Házasságot vaay életet!" Á leány azt követelte, hogy azonnal menjenek a paphoz és kössenek házasságot, a fiatalember azonban kiugrott a robogó kocsiból és hanyathomlok a rendőrségre rohant, ahol emberrablásért jelentette fal menyasszonyát. Az ügyész magáévá tette a vádat leányt „Lindbergh-törvény" megsértése miatt, amely a ztsaroló emberrablás súlyosabb eseteit halállal bünteti, bíróság elé áliiija. Ezt az esetet valószínűleg enyhében itéli majd a bíróság. Bostonban a rendőrség egy közlekedési irányító „állj és mehet" felírású készüléket kapott a napokban. A rendőrség által használt készülékhez egy cédulát is csatolt a csomag küldője ezzel a felírással: „Itt küldöm a jelző szerszámokat vissza. Ma reggel amikor felébredtem mély álmomból, ezt a vackot is magam mellett találtam az ágyban". A rendőrség valószínűnek tartja, hogy a forgalmat irányító készüléket az illető részegségében leszerelte és hazavitte és másnap reggel már maga sem emiékezett, hogy valószinő cikkcakkos hazamenetele közben milyen emléktárgyat szer zett magának. A ksliformiai bíróság most tárgyalta Chaplin egykori feleségének, Liía Graynek ujabb válóperét. Hermadik férjétől. Henry Aguirre filmsainésaiől akart válni. — Ez a nő — mondotta a bíróság — régi jó ezokés szerint néhány héíig bolondozott a férjivel és most ott akarja hagyni. En nem bánom, ha az emberek bolondoznak de minket ne legyenek bolonddá. A bíróság nem hajlandó idáig lealacsonyodni. Ujabban az a szokás, hogy elválnak egy férfitől mert tul sokat golfozik, vagy túlsókat beszél ebéd közben. Ez a bíróság, amig én a helyemen vagyok, nem fogja magát odaadni az ilyen játékokhoz. A Britts Medical Journalban kél angol orvos, dr. Willian Sargent és dr. Eric Gutman bejelenti, hogy teljesen ártalmatlan, de nagy hatású izgatószert talált fel „benzedrín" név alatt. Az uj orvosság rendkívül serkenti az ember szellemi képességeit, több órára bátorrá, szellemessé és nagyon tisztánlátóvá teszi. Lehet pirula alakjában szedni, de lehet inhalálni is. A Daily Express munkatársa elmeni egy gyógyszertárba és bevett a bedzedrinböl. Két órával később leült cikket irni és közölte, hogy nem érzi magát jobbnak és nem lett energikusabb, sem szellemesebb. fl uitamin-kutató szegedi tanár kapta meg az oruosi Dobel-őijat (A B. K. tudósítója jelenti.) Stockholmi jelentés szerint S

!ockholmban a Karolin Orvosi intézet tegnep döntött az orvostani Nobel díjról és azt Szentgyörgyi Albert dr. szegedi egyetemi tanárnak ítélte oda. Szentgyörgyi profasszor munnásságát jól ismeri é» már régen nagyra értékeli a tudományos világ, de iomeri a maayar közönség is, mert a vitaminok fa'fcfdazésa és a C-vitaminnak magvar zöldpaprikából való előállításával kapcsolatos eredményeit a sajtó réazlelesen ismertette. Szentgyörgyi Albart dr. érdeme, hogy a vitaminok és hormonok közti kapcsolatot megteremtette. A mellékveséből előállított agy agvagot, a hexuron-savat. Erről kiderült, hogy azonos, illetve majdnem azonos a C vitaminnal, illetve vele épen ugy mag lehet gyógyítani B scorbutot, mint a C vitaminnal. Épen ezért a hexuron savat el is nevezte ascorbin-savnak. A további vizsgálatok elé asonbisn szinte leküzdhetetlen akadályként meredt az a ténv, hogy az ascorbin savat csak rendkívül kia mennviségben lehetett állati mellékveséből előállítani. Szentgyörgyi professzor jött rá arra, hogy a zöldpaprika nem is sejtett mennyiségben tar taimasssa ezt az anyagot; nagytömegű zöldpaprika földolgozása utján •ikerült akkora mennyiségű ascorbin-savat előállítani a szegedi Életvegytani Intézetben, hogy 8?.t moNÍ már megküldhatték a világ vezető kémikusainak, akik mindanben igazolták és megerősítetek Szeniguörgyi faltevéseit. Szentgyörgyi Albert dr. az első magyar egyetemen működő magyar orvos, aki az orvosi Nobel dijat megkapta. Szentgyörgyi Albert dr. 1893-ban született Budapesten. 1918-1929 között a pozsonyi, prágai, berlini, hamburgi, leideni és cambridgei egyetemién tartott előadásokat, mig az 1928-as esztendőt Amerikában töltötte. 1930 ban nevezték ki a ezegedi egyetem orvos-vegyészeti intézete igazgatójává. A Nobel díjas professzor december elején Svédországba utazik, hogy december 10-én személyesen vegye ét Stockholmban a Nobeldijat. Egy karrier története Az alábbi históriát, nmely olyan, mint euy érdekfeszítő regény, Perlrolt-Cseba Vilmos mesélte el nekem, amikor legutoljára találkoz'am vele. Az ellen sem volt kifogása, hogy ezt a regényt a szereplök igaz nevével iriam meg. Páris egyik legismertebb szalonja ma »» Gallerie Serper. A rue Jsques Callot-on. A francia főváros legelőkelőbb halyén. A tulajdonosa: Berger BMa. Francia művészi körökben a tulajdonost „möszjő Barzsé" nek hívják. Jól hangzó név ez Párisban. Jobban cseng ott, mint tegyük fal — Pesten . . . Da Bertrer Bélónak van még egy szalonja. A Ga'lerian csak klasszikus kéneket t«»m a látogató. A XVI. és XVII. szárad remekeit. E^y-egy kép értéke néha százezrekre rug. Mind agy, hogy miiven valutában. A mácik szalonjában modern festők képai lógnak. Ahho*\ hosry valaki bejusson mfis^jő B 'rsaéhaz, tehetség kell. Da ha aztán valaki eljutott ida, akkor — nincsen többé gondja. Barasr Béla ha! évval ezelőtt jutott ki a Szajna partjára. Pestről. Harmadosztályon. Odahaza nyomdász volt. \ fivére: Bólint szerkesztő, falfade*ője a magyar őstehetaégeknak. Róla mostanában oldalakat irnak a lapok. Berger Béla Párisban azzal kezdte, mint annyi sok más szv gény ember: bizony mi tagadás benne, a feleségével eayütt gazdag külföldi utasok kofferjeit cipelte haza a Gare da l'Estről. Amikor aztán egy kicsit jobban jövedelmezett ez a foglalkozás, aiső dolga volt, hogy a feleségét nem engadta dolgozni. Ejyedíil cipelte a csomagokat. Navatve meséli ma is, hogy első háromszáz mas'akariWt frankjából képet vett. Csőbal Bélának egy festményét aí?asi:toHa egyetlen szobája faléra. A kép ma is olt lóg . . . Hogyan jutott el az elegáns galériáig ? Csodálatosan érdakes história ez. A páriíi Talaki teret „marcha da oucas" nek hivjék. Szószerinti fordítósban az bolhapiacot jelent. Alkalmasint azért, mert az itt gazdát cserélő jószág nem menten a bolhától. Bar?er barátunk •okat járt errefalé. Vett és eladott. Iit Ma a szerencse. E?y napon, négy éve lehet ennek, az egyik árus bódéjában nagy ruháskosarat talált tele képpal. Abban az időban halt meg a legnagyobb nyomorban a francia piktúra egvik lesrna<?yobb tehetsége: Gondoin. Halála után nem maradt uténna más, mint egy csomó kép és vagy kéteaztendai lakbérhátralék. A főbérlője ösazaDskkolta a képaket és megpróbálta : talán a bolhapiacon akad vevő. Ta'án kínálkozik valamilyen bolond, aki ezekért a mázolmányokért fizet pár ezer frankot. Barger Béla meglátta a képeket és megérezte nvomban, hogy egy egészen ritka tehetségű piktor alkotásai. És — anélkül, hogy egy cantime is lett vo'na a zsebében, — megvette a képaket kétezerötszáz frankért. Egész éjszaka nai«zolta a pénzt. Páris művészi életének egyik vezetője — a kecskeméti származású Kellermann műkereskedő, — kiment a bolhapiacra, megnézte a képeket és — társult Bergerrel AP0LL0 FILMSZÍNHÁZ Telefon; 239. Október 29-30-ón Naplemente előtt Előadások hétköznap 5. 7, 9, vasárés ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor Az első előadás naponta zóna az üzlethez. A harmadféleser frankot kifizette az elhunyt piktor háziurának, aki biatosan azt hitte, hogy a két vásárló elvesztette az eszét .. ... É i aztán ? Gondoin képeit kiállították . .. A lapok oldalakat irtak róla. Könyvek jelentek mag és azt írták, hogy a nvomorban elhunyt piktor legnagyobb tehetsége volt a francia piktúrának. Berger és Kellermann a Clemenceau-portrét negyvenezer frankért adták el . . . A Grand Palais-val szemben a Petit Palais muzeumnak büszkesége ez a kép. Páris városa jelentkezett vásárlónak. Aztán az állam. Százezrek folytak be az aukcióból. MSszjő Barsaé egyik napról a másikra nemcsak dúsgazdag ember lett, hanem valóságos nemzeti hősként ünnepelte őt a francia müvészettörténelam. Hálából aztán Gondoin egyik valóban »zép képét Páris városának ajándékozta. E*ért hamarosan megkapja a becsületrendet . . . Most övé Páris egyik legforgalmasabb aalleriáia. A vagyonát milliókra becsülik. Lecrmegértőbb istápolója a francia fővárosban élő magyar művészeknek. * íme: igy születik me« egy karrier a huszadik század negyedik tizedében ... Paál Jób. Folyik a harc a nemzetközi területért (A B. K. tudósitója jelenti.) A japán haderő további hadműveletei azt a célt szolgálják, hogy minél jobban ki Iehesaen aknázni az eddigi győzelmet. Tegnap rendkívül havas csata folyt a Szucseu folyó balüartján Sanju közság közelében. Tekintélyes japán haderő nagy erővel magtámadta a kinai védelmi vonalat, de mindan erőfeszítése ellenére sem tudta ast áttörni. Sanju falu továbbra is a kínaiak kezén maradt. Angol és francia katonai körökben azit beszélik, hogy a japán haderő be akarja keríteni a nemzetközi engedményes terüle'et, erre va" az, hogy a Keswick Roadtól a Greet Western Roadkr levő területet záró égyutüz alatt tartja. Az egyre fokozódó ágyútűz fedezete mellett akar a japán haderő átkelni a folyó északi partjára, hogy azután a francia koncessziós negyed mentén megtámadja a Sanghájtől délre, Nantau körül levő kinai csapatokat.