Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-10-01 / 223. szám

Ara 6 fillér IESMEGYEIKOZLON iékéscsabai 1937 október I. péntek 65. évfolyam 223. sz. TEBE ülésen tárgyal­ták azuj gazdavédelmi rendelet végrehajtását (A B. K. tudósítója jelenti.) S2erdán tartott igazgatósági és tel­jes ülést Budapesten a TÉBE vi­déki osztóiye Hegedűs Loránd dr. elnökletével. Az üies iranl. amely az 5000-es gazdavédelmi rendelet inlezKedéseinek gyakorlati végre­hajtását tárgyalta, rendkívüli ér­deklődést tanúsítottak az intéze­tek. A békéscsabai bankok részé­ről Tardos Dezső dr., a Békés­csabai Takarékpénztár Egyesület ügyesze, Veress Árpád, a Békés­megyei A talános Takarékpénztár litká'a es Thiesz János, ez inté zet főkönyvelője veitek részt az értekezleten, ame'yen a kormányt Jeszenszky Ferenc dr. pénzügymi­nisst n tilkór, a gazdavédelmi in­léafcedéstk előadója képviselte. Továbbra is bombás lA cs. A. tudósítója 'jelenti.) Japán hivatalos vezetők szerint Japén legihadereje továbbra is bon bázni fogja a kinaj városokat, ha ennek eaüksége felmerül. A Wa.ig-Púban tartózkodó több, mint 20 japán hadihajó, valamint a jepön ütegek három nap óta állandóan lövik a Sanghaj melletti kinai állásokat. Feloszlatták a német hitvalló egyház tan­ügyi intézményeit (A Ó. tí. iudósitója jelenti.) Himmler, a rohamcsapatok biro­dalmi vezetője és a német rend­őrség főnöke a nép és az állam védelméről szóló rendelet alapján elrendelte a hitvalló egyház szer vezetei által létesített pótfőiskolák, munkaközösségek, tanonc , diák­és vizsgahivatalok feloszlatását és betiltotta a hitvaló egyház által rendezett összes hittudományi tan­folyamokat. A rendelet többek kö­zölt a következőket mondja: Az úgynevezett hitvalió egyház szerveinek az a mér régóta tanú­sított magatartása, amellyel az ál­lam által létesített intézmények mellőzésével saját intézményeiben képezi ki és vizsgáztatja a hittu­dományi pályára készülőket, tu­datos rnegszegesét jelenti a német evangélikus egyház biztosításáról szóló törvény végrehajtása tárgyé­ban kiadott rendeletnek. Osztrák—magyar tár­gyalások Badenben (A B. K. tudósítója jelenti.) Ausztria és Magyarország függő­ben levő pénzügyi kérdéseinek döntő bizottsága szept. 24—28-ig Badenben, Bécs mellett ülést tar­tott. A volt közös katonai ingósá­gokat illetően folytak tárgyalások. Az ipartestület állásfoglalása az OTI hátrálékok szigorú behajtása ellen (A B. K. tudósítója jelenti.) A békéscsabai ipartestület elöljá­rósága tegnap este 8 órakor L'p fák János ipartestületi elnök ve­zetésével ülést tartott. Elekes Gyula ipartestületi jegyző többek között a következő jelen­tést telte meg: — A kézműves iparban legutóbbi jelentésem óla lényegesebb vál­tozás nem volt. Az egyes szak­mák az elrrult hónapban általá­ban foglalkoztatva voltak. A csiz­madia iparban más években ilyen­kor már bizonyos fe'lendülés szo­kott jelentkezni. Ez most egészen érthetetlenül elmaradt. A szakmá­ban alig van valami munka an­nak ellenére, hogy a gardaközön ség jelentékenyen jobb helyzetbe került és vásárlóképesebb letl. Panaszkodnak ezenkívül a ková­csok, szíjgyártók, kerékgyártók és a magyar szabók is. — Az uri és női szabó iparban egyformán nehéz a helyzet az anyagárak és a munkabérek emel­kedése miatt. A műhelyekben a munka nehezen indul. — A sütők érdekeik védelmére egy egész sütőipart egyezménybe igyekszenek tömöríteni ami a ke­nyérárakat megdrágítja, de a sü­tőipar tovább süllyesztését meg­akadályozza. — A borbély és fodrásziparban erős harcok dúlnak és a mesterek egymást jelentgetik fel. A szak­osztály ujabban a házaló borbé­lyok ellen foglalt állást, működé­sűk beszüntetését sürgeti. — A vendéglői ipar forgalma egészen minimá'is, ezzel szemben ezt az ipart a mértéken felüli adóz­tatás tönkreteszi. Az ülésen többek között foglal­koztak az OTI rendelők tulzru foll8ágávai, majd ugyancsak az OTI val szemben hangzottak el panaszok. Igen sérelmesnek találja a békéscsabai iparosság azt, hogy a hátrálékos iparosok elzárásra át változtatható fizetési meghagyást kapnak. A törvény szerint ez szabályos, de ezt eddig nem igen alkalmaz­ták és súlyos helyzetükre való te­kintettel kérik az iparosok az OTI helyi kirendeltségét, hogy ezen a szigoron enyhítsen. Ugyarcsak foglalkozott az elöl­járóság a 8 órás napi munkaidő­nek a mészéros és hentes Ipar­ban va'ó bevez ftése tervével. Azonban az elöljáróság ezt a kér­dét t nem véleményezi. A békéscsabai husiparosok szak­osztálya aggályosnak leríja a 8 órás munkaidő bevezetését, mert ez a szakosztály szerint könnyen nehézségeket okozna a húsellátás terén. Végül srővá tették, hogy a bu• dapesti kézmwpari vásár alkalmá­val az illetékesek mellőzésben ré szesitették a csabai iparosokat. A jöuőben jobb bánásmódot követel a maga részére Békéscsaba. Az üléa fél tiz órakor ért véget. December 12-én választják meg a kereskedelmi és iparkamara uj tagjait A teljes ülés elvetette a megyei vásárok tervét (A B. K. tudósítója jelenti.) A szegedi kereskedelmi éa ipar­kamara tegnap tartotta teljes ülé­sét, amelyen fontos Kérdésekben határoztak. Elsősorban is arról döntöttek, hogy a kamarai választáso­kat december 12-én (va­sárnap tartják meg. A szavazásra jogosultak névjegy­zéke október 5-től október 14-ig lesz közszemlén (Békéscsabán a városházi közigazgatási hatóság­nál.) Az ajánlásokat novem­ber 10 ig kell beadni. Az első kategóriánál (kereseti adó 20 pengőig) kereskedőknek 150, iparosoknak 300, a II. kategóriánál (kereseti adó 50 pengőig) keres­kedőknek 100, iparosoknak 200, a III. kategóriánál (kereseti adó 100 pengőig) kereskedőknek 75, iparo­soknak 100, a IV. kategóriánál (kereseti adó 300 pengőig) keres­kedőknek 30, iparosoknsk 25, az V. kategóriánál (kereseti adó 300 pengőn felül) kereskedőknek is, iparosoknak is 5—5 ajánlást kell beadniok. A miniszter állal ellenjegyzett választási szabályzat azerint a szavazás csak járási székhelyen történhetik. A kamara külön fel­terjesztésben kérle, hogy Békés­csaba és Szentes számára is ter­jessze ki ezeket a jogokai — minthogy a ket megyei város nem járási székhely — s a miniszter leiratában közölte, hogy e helye­ken is rendelkezésre bocsát 8zavazóhelyiségekel. Egyébként a teljes ülés álíást foglalt a vasárnapi munkaszünet ujabb kiterjesztése rrellelt s ugy határozott, hogy felterjesztésben kéri i vasárnap se községek­ben, se falukban ne tart­hassanak se hetipiacot, se vásárt. A miniszter véleményt kért atekintetben, hogy szükségesnek lálja-e a kamara az iparos és kereskedő helyiségének védelmét. A kamara igenlő határozatot ho­zott, mintegy kifejezésre juttatva, hogy a helyiség szellemi érték legyen s ezt törvényileg kívánja biztosítani. Éles vita a!.- kult ki a makói ipartestületnek annál a javaslatá­nál, amelyet már ismertettünk • amely korlátozni kívánja a vájá­rokat megyei vásárokká. Akár­milyen furcsának látszik, az indit­ványttevő makóiak közül senki sem volt jelen az ülésen, ugy, hogy a Békéscsabát egyedül képviselő Nyilas András állt fel és védte meg a javaslatot a szegediek állandó közbeazólésai melleit. Nyilas András rámutatott arra, hogy ez a javaslat a kisipa­rosok és kiskereskedők érdekeit védi, akik mint vásározók, tőkeszegény­ségük miatt nem tudnak országrészeket bejárni s igy védtelenek az erős szegedi­ekkel, budapestiekkel szemben. A kamarai elnökség eiulrsiló javas­lata mellett többen felszólaltak Nyilas után és a szavazásnál csak öten álltak fel a makói indítvány mellett, ugy hogy nagyon kiütközött a szegediek túlsúlya. Foglalkoztak még a pincér­érdekeltségnek azzal a kérelmé­vel, hogy a kamara hozzon ha­tározatot a borravaló fe !támasz­Iá8a érdekében, a teljes ülés azonban ezt a kívánságot sem honorálta. Elment a régi, megjött az uj ezred (A B. K. tudósitóia jelenti.) Tegnap korán reggel Békéscsaba távozó héziezredének eltkulatai felsorakoztak a Ferenc József téri 101-es emlékműnél, amelyet rövid ünnepség keretében megkoszorúz­tak, majd megkezdődött az elvo­nulás. A távozó ezred utóda, a gyu­lai alakulatok déli 11 órakor ér­keztek meg. A Széchenyi-uccai hídfőnél a város nevében Medo­varszky Mátyás dr. főjegyző, Kds Sándor főszámvevő, Gally Géza dr. népjóléti tanácsnok, Tamássy Károly dr. I. o. aljegyző fogadták a csapatokat, amelyek bevonulá­suk alkalmával ugyancsak a hősi emlékműnél állapodtak meg és azt as ezred nevében Legeza ez­redes koszorúzta meg.

Next

/
Thumbnails
Contents