Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-07-25 / 167. szám

1937 Julius 17 3EKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Julius 26 tói augu«zt. 7 ig anyvegi vasár Julius 26 tói 8ueu*»t. 7 is Az ö összes tropikál-, vászon- és nyáriszövetöltönyök árét husz százalékkal (20% kai) 1 eszáll itottuk Minden darabon látható a régi és a mérsél elt idényvégi ár is Kulpin Divatház férfi készruhaosztálya — Békéscsaba Külpolitikai szemle írja: Lustig Géza Julius 17 én az Egyesült Á'Ia­mok valamennyi diplomatájához sürgöny érkezett a Fehér Házból, Roosevelttől, ilyen tartalommal: 1. Az Egyesült Államok a vilőg­béke föltétlen megóvását kövele­lik. Helytelenítjük tehát, ha bőr­melyik állam erőszakot alkalmaz politikájának megvalósítása érde­kében. Kormőnyunk politikájának alapelve, hogy nem avatkozunk idegen államok belső ügyeibe. 2. A nemzetközi szerződések megtartősa, lovőbbi nemzetközi szerződések lélrehozősa a béke megszilárdilősa érdekében. 3. A nemzetközi szerződések csakis békéi uton és kölcsönös megegyezéssel változtathatók meg. 4 A nemzetközi jog uj életre keltése és megerősítése. 5. A külkereskedelem akadályai­nak lebontása. 6. A fegyverkezések c.ökken tése. Hajlandók vagyunk az Egye­sült Államok fegyverkezését olyan mértékben korlátozni, aminőben megállapodás esetén a többi ál­lamok. 7. Az Egyesült Államok nem lépnek szövetségre semmilyen más állammal, nem kötnek olyan szer ződéseket, amelyek veszélyt rej­lenek magukban a világbékére, de igenis támogatnak minden olyan becsületes és őszinte törekvést, amelynek a célja, hogy az egyes államok között felmerüli vitás ügyeket békés s gyakorlati eszkö­zökkel intézzék el. Ez a szózat, amely lényegében nem mős, mint ez angyali üdvöz­let parafrőzisa, amiként emiitettük, julius 17-én repült vilőgnak. És julius 18 án Kenji Dohihara, akit az életszemü angolok mint Japán igazi urát félnek és tisztelnek, KONDOROSON prima minőségű szántó eladó 6%-os nettó bérjövedelem, tőkebefektetésre kiválóan alkalmas Felvilágosítást nyújt : THURY LAJOS BÉKÉSCSABA, BÉKÉSI UT 6. hadüzenet nélkül, elindította a csapatokat. Mert Kenji Dohihara és senki más az a fickó, aki 1931 óla egy célnak hajszolja Japánt. Ez a cél: Iga alá törni Észak Kinát, fittyel hányva annak, mi lesz a csonka Dél Kínával. 1931-ben sikerült is a ferde szemű Napoleonnak Mand zsűriét elszakítani az anyaország­tól, amelynek ölében évszázadok óta pihen. Csakhogy már 1934 ban nyilvánvaló lett és szembetűnő, hogy a zsákmány nem elegendő. és Tíencsintől ötven mérföldnyi sugárkörzetben szabad gazdálko­dást, azaz garőzdőlkodást bizto­silott a japán siserahadnak. Dohihara nyomban munkához: látott. El 5ször felkutatta az összes ásványi kincseket, amik a rabolt terület méhében lappangtak, majd azután átgyúrta Hopei-Chacher egész poli'ikai szervezetét. Nem indított el holmi „autonom moz­galmakat", beérte azzal, hogy sze­líd nyomőst gyakorolt az egyes tartományi vezetőkre. Főként Suog Cseh Yuan tábornokra vetette ki a hőlójőt, bizton bízva abban, hogy az ilyen zsebrókot rövidesen le­kenyerezheti. Számvetésébe nem csúszott hi­ba. Kellő borravaló fejében a drá­galátos Sung Cseh Yusn hűsége eltántorodotf a nankingi kormány­tól és a zsoldosainak az uralma alatt álló provinciák, egyik a má­»ik után, Hopei, Sahar, Santung, Sueguan, Sansi. mind valamen­nyien behódoltak. 86 millió ember, — egész északi Kína japán fenn­hatóság alá került. Ami keveseb­bet jelentett, minthogy egész Kína gazdasági épülete összeomlott. Ugyanis az elcsatolt provinciák olyan gazdagok szénben, hogy e tekintetben Angliát is, az Uiiót is megszégyenítik. 348 milliárd ton­nára becsülik a legóvatosabb szekértők Kina szénkészletét és ennek 54 százaléka az elsorolt terlomőnvokban bujkál. Hogy Japánt, illetve Dohiharát nem vezeti más, mint a kapzsisé?, azt játszva illusztrálhatjuk az aláb­bi adatokkal: 1936 ban a j^pán A psrcellázás alatt á :ló dobozi uradalom 20^0 kat. hold földjéből jófekvésü és kitűnő szántóföld jutányos áron eladó Bővebbet Békéscsabán, a Békésmegyei Altalános Takarékpénztárnál Mert Nippon továbbra is, akárcsak Pu Ji beh dolása e'őlt, a gyűlölt idegenektől függött, az átkos, a pi masz yenkiktől, akik akkor zár halták el a patrolfumtó', nmikor akarták. Mit volt, mit tenni? Do­hihara hamar készen vo't a fale­lettel: meg kell szállani Jeholt és birtokba kell venni Észak-Kínát, ahol ez a nélkülözhetetlen anyag dögivei terem. És 1934 tavaszán a hetyke japánok meg is szőüjék Jeholt a rohanősukban nem állít­ja meg őket senki és semmi, ha­nemha csak az ősi nagy fal. Es mit csinált Kunfacse agyba főbe vert birodalma? Jóidéig ha­bozott, mint ahosy a gyengék szokták, a fegyveres ellenállás és a sunyi meealkuvás közölt. Vé­gezetül is Wang Sing Wei taná­csára az utóbbi, a kényelmesebb csapásra lépett. Meri Kine, a jeles államférfiú szerint, akkorontájt igencsak nem tehetett mást, mint azt, hogy látszatra meghunyászko dott és súlyomban bosszúra ké szült. Falhoz lapulni és erőt gyűj­teni : ez volt az egyetlen, amit a józan ész sugallhatott. Persze a Kuomintang tüzes hívei fortyoglak, lázongtak a megaláztatás e'len. Ám akárhogy heveskedtek, akár­hogy rúgkapállak, 1934 ben a nan kingi kormány, bár fogcsikorgatva, de mégis csak aláirta a tan^kui fegyverszünetet, amely Pdking'.ői fo­széxfogyasztás meghaladta 42 840.000 tonnái, vagyis ilyen gyasztás mellett husz esztendőn belül az összes szénbányák, ameiyek Nipponban kiaknázhatók, az utolsó porszemig ki lesznek zsarolva. Ezután már csak as üres semmi tátong az iparra. I/s hát nem szükséges lelkendezni azon, hogy Japán északi Kínára vicso rog. Mint ahogy azon sem kell felháborodni, hogy a mennyei bi­Gyakorlott rövid esti elfoglalt­ságra keresünk Cím a kiadóhivatalban. rodalom se veszi tréfára a dolgot. A'ig váltak Nankingban ismere­tessé azok ez üzelmek, amelyeket fönnebb vázoltunk, nyakra-főre alakulni kezdtek az „önkéntes bandák", amelyek, ahol érték, ra­kásra gyilkolták japán fajtestvé­reikel. És Konfacse orszőgóban, ott ahol ides-tova négyezer éve hó­hérnak nézi a valiősi dogma a ka­tonát. négyezer év óta először el­üvöltötték a mandarinok leszőr­mazottjai a nagy szót: „Fegyverbe"! Fegyverbe szállottak az összes in­teliektuellek, akiknek a véron­iőst nem csak Konfucae, de Lao­cse is szigorúan tiltja, fegyverbe szállottak a kézművesek, akik. amióta a mennyei birodalom áll, slédába nem sorakoztak. Hoppei­Charban Li Tin Tán vezetése alatt megtámadták a kvantungi hadse­reget és c&odák-csodája,ez a gyüle­vész, amely puskaport soha nem szagul!, amúgy istenesen elagya­bugyőlt olyan csapatokat, ame­lyek gyakorta vettek mőr vérfür­dőt. Mégis orrolt érte Tokió! A szé­Rvenletes hir vétele ütőn, julius 12 én a japán katonai attasé be­rontott Wang Sung Huihoz, a nankingi külügyi miniszterhez s amúgy melegében elégtételt köve­telt — a lukusiaoi incidens miatt. Sajna, nem az következelt be, amire az attasé ur számított. Wang Sung Hui nem roppant derékon, nem esett kétségbe, de egysze­rűen kihúzta Csang Kai Csek pa­rancsét, amely igy szólott: „A hu­szonkilencedik hadsereg divízió jőnak ezennel meghagyom, hogy tapodtat ne hátráljon és szigorúan ulaaitom Feng Hju Sziang tőbor­nokot, hogy ütést ütéssel viszo nozzon; Utasítom Szunk Cseh Jüan tábornokot, hogy abban az esetben, ha a japőn előőrsök csak egyetlen puskalövést ejtenek, nyomban őgyuval feleljen." Ami­ből az attasé ur megérlelte, hogy Japán ezúttal nem fogja meg úszni olyan potyán és olyan szá­razon az ügyet, mint 1934-ben. Da megértette Anglia, sőt Ame­rika is, hogy Kina elunta a tréfát, Lakásberendezés olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel is kapható KOPSTEIN BÚTORÁRUHÁZBAN Békéscsaba, Andrássy-ut 25 sz« Kedvező fizetési feltételek!

Next

/
Thumbnails
Contents