Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-07-03 / 148. szám

lékéscsabi, 1937 július 3. szombat 64. évfolyam 148. szám 1U APIREND ELŐTT Régen vallom s ezen a he­lyen is az unalomig ismételgettem mér, hogy csak a tettek, az ese* mények 8 az ezekről szóló, rend­•zerint jelentéktelenül megbújva jelentkező híradások használha­tók fel értékes kútfők, komoly ala­pul szolgáló értesülések gyanánt. Mindaz, ami nagy hűhóval, szem­kápráztató „körítés" és fülhaso­gató viléggóharsogás közepette történik, számomra már rég nem bir jelentőséggel és egyre nő azok­nak a száma, aki hasonló állás­pontra helyezkednek korunk ese­ményeivel, a politika fordulataival és vezetőembereivel szemben. Az eseményeknek, apró jellem­ző tüneteknek ilyen szemszögből való figyelése erősít meg egyre jobban ama meggyőződésemben is, hogy mi — ezalatt a „mi" alatt értve mindenkit postaaltiszttől nagy­iparosig és kubikostól könyvkiadó­vállalat lektoréig — magyarok olyan messze vagyunk attól a de­mokráciától, amelynek tudatos lé­nyeggé vált értelme az angol, fran­cia vagy belge, szóval njugat­európai polgárt minden életmeg­nyiivénulésában jellemzi, hogy ezt a távolságot a csak agyonkopta­tott Makó—Jeruzsálem viszonylat­tal lehet érzékeltetni. S most következik a miért I — Hót többek között ezért is például: Az egyik számottevően komoly „baloldali" fővárosi lapban tegnap megjelent egy kis cikk, amely éra* dozva számol be arról, hogy Bu­dapest népszerű polgármestere fe­leségével együtt belépett az egyik mozi előcsarnokába s miután a pénztár előtt sokan várakoztak, egyszerűen — miként a löbbi ha­landó — beállott a sorba s jó pár perces álldogálás után megváltotta a maga és felesége jegyét. Hát itt a távolság. A lemérhe­tetlen, felbecsülhetetlen távolság. El tudják képzelni, hogy ilyesmit leírjanak bárhol a világon, ahol ez a szó, hogy „demokrácia" fo­galmat is takar? Ugye, hogy még elképzelni sem lehet I És ez nem „véletlenül" bentmaradt hiba. Nem elírás. Mert azt a cikket legalább hárman olvasták, amíg a rotációs­ba került. S senki meg nem ütő­dött rajta. Mert —természetesnek vette. Holott éppen nem természetes. Mert csak az a természetes, hogy a polgármester, aki hivatala után elmegy a moziba, ép ugy beáll a •orba a jegyéért, mint bármelyik más polgár, aki megengedheti ma­gának munkája után ezt a fény­űzést. És, hogy ezt nálunk „ész­reveszik", hogy ebből külön érde­met lehet felakasztani egy polgár­mester részére, ezer kötetnyi tör­ténelmi tanulmánynál ékesebben jellemzi a kort és emberét. Lázadás egy távolkeleti szovjet helyörségben (A B, K. tudósítója jelenti.) Az orosz-mandzsu határban levő Tapingkcwban fellázadt a szovjet­orosz helyőrség. A városkában, mely éppen a kritikus Amur-terü­leten ven, sulyoe uccai harcok folytak, amelyeknek sok emberál­dozata van. A kaszárnya és több épület lángokban élit. Jólinformált japán körökben annak tulajdonít­ják a lázadást, hogy Tuchacsev­szkij tábornagy kivégzése óta a szovjetkormány nem tartja többé olyan erősen kezében a tévolke­leti csapatok feletti hatalmát, mint azelőtt. Az Amur-folyón történt szovjet­japán összetűzés következtében előállott helyzet még mindig na­gyon zavaros. Sigemicu moszkvai japán nagy­követ csütörtök este három óra hosszat tárgyalt Litvinov külügyi szovjelnépbiztossal. A tanácskozás után a szovjetnépbiztoss g hiva­talos közleményt adott ki. Eszerint a szovjet hajlandó volna a szige­tek közelében állomásozó parti ka­tonaságot és a folyón tartózkodó hajóhadat visszavonni, ha Japán is hasonlóan cselekszik, azután tárgyalások kezdődnének a határ pontos megállapítása végett. A iapán nagykövet újra megje­lent Litvinov szovjet külügyi nép­biztosnál és közölte vele, hogy kormánya hajlandó az Amur fo­lyóról visszarendelni az égyuna­szádokat, ha Moszkva is ilyen értelmű utasítást ad ki az orosz hajók részére.Litvinov ezt a meg­oldást elfogadta. Hatósági szemle az erzsébethelyi szabadfürdőnél A bizottság a követelményeknek megfelelőnek találta a Suk-gyári tó elkerített részét (A B. K. tudósítója jelenti) Tegnap délben a közigazgatási ha­tóságok részéről egy bizottság je lent meg az erzsébethelyi szabad­fürdőnél és beható vizsgálat alá vette a Suk-gyári tavat. A bizott­ságot Francziszky Lajos dr. városi aljegyző vezette és jelen volt Don­ner László dr. tiszti főorvos, Molnár Ferenc dr. rendőrfogalmasó, Áchim Mihály városi mérnök. A helyszíni szemlén a bizottság megállapította, hogy a tó hatósá­gilag elkerített része alkalmas a fürdőzésre. A viz mélységére figyel­meztető tőblák hívják fel a figyel­met, de a legmélyebb viz is alig másfél méter. A bizottság javasolni fogja, hogy a város szerezzen be egy lápot, csáklyát és több életmentő felsze­relést. Megjegyezzük, hogy a város a szabadfürdőhöz két őrt fogadolt fel, akik ott felügyelnek a rendre és a strandolók testi épségére, úgyhogy a fürdés teljesen veszély­telen. A két városi szabadfürdőnél ma délben tart a bizottság helyszíni szemlél. fneghiüsult a megegyezés a spanyol kérőésben Aggasztó ellentét az ellenőrző nagyhatalmak között hogy nem járulhat hoszá a had­viselő jogok megadásához, de az elhangzottakat a kormány elé ter­jeszti. A szovjet megbízott bírálta a javaslatot, de kijelentette, hogy azt ő is kormánya elé terjeszti. A többi állam képviselőivel el­határozták, hogy a jövő hélre ösz­szehivják a teljes ülést. A Press Assotiation szerint ma nem hoz­tak lényegbe vágó döntést. Remé­(A B. K. tudósítója jelenti.) Londonban a semlegességi bizott­ság elnöki albizottsága péntek dél­utáni ülésén Ribbentrop német nagykövet részletesen ismertette a német javaslatot. Az angol kormány a ja­vaslatot elfogadhatatlan­nak minősítette, a francia nagykövet kijelentelte, lik, hogy sikerül olyan tervezetei készíteni, amelyet valamennyi ha­talom elfogad. A semlegességi bizottság elnöki albizottságának délutáni ülését 2 és negyed órás tanácskozás utón elnapolták. Ugy az albizottság, mint a teljes bizottság jövő héten tartja ülését, az elnök által kitű­zendő napokon. Az angol kormány tagjai "szomba­ton minisztertanácsot tartanak, hogy foglalkozzanak a be nem avatko­zősi bizottság ülése után elő­állott helyzettel. Jelentős bevételi többlet az ország májusi mérlegében (A B. K. tudósítója jelenti.) Magyarország pénzügyi helyzetére vonatkozó 1937. május havi pénz­ügyminiszteri közlemény szerint a közigazgatás kiadása 60.1 millió pengő, bevétele 79.4 millió pengő volt, a bevétel tebát 19.3 mii. liő penflővel baladta meg a kiadásokat. Az állami üzemek kiadásai 44.1, bevételei 31.2 millió pengőt tesz­nek ki, igy az üzemeknél 12.9 millió pengő kiadási többié' je­lentkezik. A forgalom az előző évivel szemben az államvasutak­nál emelkedett, a posta egyes osztályainői emelkedés, többnél csökkenés állott be. A Vatikán hirei (A B. K. tudósítója jelenti.) Pacelli bíboros államtitkár julius 8-án Párisba utazik, hogy felszen­telje Szent Teréz templomét. — Julius 11-én a pópa nyaralójában beszédet mond, melyet a vatikáni rádióállomás is közvetít. Felavatták a szegedi repülő­teret (A B. K. tudósítója jelenti.) Péntek délután hat órakor felavat­ták Szegeden a volt lóversenypá­lya területén létesült repülőteret. Az ünnepélyes alkalomból Kalo­csáról nyolc gép érkezett Szeged­re. Az első gép a népszerű Gerle 13 volt. Az előkelőségek között megjelent Zichy Nándor gróf, az idegenforgalmi hivatal képviselője* a légügyi hivatal részéről pedig Szenlirmay László őrnagy. Szeged vároa képviseletében Katona Ist­ván dr. tanácsnok üdvözölte a megjelenteket, majd a leszőllóhe­lyet a tovőbbi szolgálat lebonyo­lítása végett a Délvidéki Aero Klub képviselőjének, Kogutovicz Károly dr. ügyv. elnöknek őtadta. A hi­vatalos ünnepség végeztével a re­pülőgépek rajrepülést végeztek.

Next

/
Thumbnails
Contents