Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-07-18 / 161. szám

6 BEKESraEGYEI KÖZLÖNY 1937 julius 18 APhönix-botránymegdöbbentöfináléja Két nagy biztosító társaság óriási hasznokat húz a Phönix teteméből, de közben elvérzik 33.000 kliens és a biztosítási eszme Több, mint egy esztendeje di­dereg a Phönix 33.000 szerencsét­len kliense, hogy mi történik ve­lük, mi lesz kötvényeikkel, hiszen keservesen megtakarított pengőkért vásárolt kötvenyükbe volt bele­építve jelenük, jövőjük, életük és reményük. Mostanig a legteljesebb bizonytalanságban éltek a közben fizetniök kellett tovább is a dija­kat, holott előre tudták, hogy sok öröm nem vér rájuk. Végre megtörtént a Phönix-ügy „rendezése", még pedig olyan for­mában, amely nemcsak a 33.000 kliensre hat megdöbbentően, de alkalmas arra is, hogy igen bosszú évekre min­den reálisan gondolko­zó polgár kedvét elvegye a biztosítástól. Ilyenformán a biztosítási eszme is egy ujabb rettenetes CBapást szenved el s mindez azért, hogy két nagy biztositó társaság óriási hasznokat facsarjon ki a saját száméra a Phönix leieméből. A helyzet jelenleg ugy áll, hogy a Pénzintézeti Központ, mint a Phönix gondnoka, éíruházta ae egész Phönix biztosítási éllományt az Unitas részvénytársaságra. Az Unitas uj kötvényre cseréli ki a Phönix-kliensek régi kötvényeit s az uj kötvények arról a csökken­tett összegről, felemelt díjról és meghosszabbított időtartamról szól­nak, amelyet az Unitas minden egyes kötvénynél meg fog állapí­tani. Eredetileg arról volt szó, hogy az Unitasban a magyar biztosítók összessége vesz részt. Közben a kulisszák mögött sokminden tör­tént s végül kiderült, hogy a fináléban az Első magvar Altalános és a Generáli maradtak az urak, ők vezérkednek majd az Unitasban, te­hát igen olcsó pénzért ők kaparintották meg a Phönix kb. 80 millió pengőt érő tetemét, amely horribilis profitot nyújt számukra. Melletlük még kél biztositó, az Anker és a Duna szerepelnek az Unitasban, de csak egeszen cse­kély részesedéssel. A Phönix-állomány pontos ki­vizsgálása után kiderült, hogy mes­terségei en igyekeztek homályt kel­teni azok, akik annakidején célzatosan átvitték a köztudatba azt a valót­lanságct, hogy a Phö­nix 25-30%-kai olcsóbb dijtéteiekkcl dolgozott, mint a többi biztositók és ez okozta az össze­omlást. Ma már nem vitás, hogy a Phö­nix dijai átlagban csak 4%-kel voltak alacsonyabbak a többi biz­tosító díjtételeinél. Szétfoszlott te­hát a legenda, hogy a Phönix­biztositottak olcsón voltak bizto­sítva. B Pbonix magyarorszá­gi üzletének az össze­omlása tehát egy felfujt mesterkedés volt, amely azt célozta, hogy a nagy biztositóvállalaíok meg­szabaduljanak legmoz­gékonyabb, leggyutöl­tebb versenytársuktól és a Phönix kincseket érő holttestét minél ol­csóbban szétmarcan. golbassák. Mi következik most? Az átvevő két nagy társaság fel fogja eján lani a Phönix klienseknek ez Uni­las-kötvényeket a legmagasabb di­jakkal, meghosszabbított időtar­tammal és csökkenteit tőkeérték­kel. Persze, ilyen körülmények kö­zött a biztosítottak tömegei el fog nak állni a biztosítástól. Már pe­dig ez a legnagyobb üzlet az át­vevő társaságok számára, hiszen még normális körülmények között is rossz üzlet a visszavásárlás és tőkésítés, hiszen a befizetelt dijak 40%-ét a társaság az addig viselt rizikó fejében megtartja magának. H szerencsétlen Phonix­bíztositottak tőkésítés és viss?avásárlás ese­tén a befizetett összeg­nek legalább 60-70% át fogják elveszíteni. Sok-sok ezer család számára ez egyenesen katasztrófát jelent. Az átvevő társaságok másik hatalmas üzlete az, hogy a biztosítástól el­állt Phönix-klienseket igyekeznek gyorsan megakvirálni saját szá­mukra a lehelő legkisebb költség­gel. Kétségbeejtő éllapot ez min­denképen s nem csoda, ha a ma­gyar közönség egyre nagyobb el­lenszenvvel és tarlózkodással fi gyeli a biztosítási piac szomorú eseményeit. Ősszel megnyílik a Rudolf-reálgimnázium internátusa Pataki Sámuel igazgató nyilatkozata — Husz férőhellyel, bérelt épületben kezdődik meg az internáfusi élet (A B. K. tudósítója jelenti.) Régi óhaja azoknak a vidéki szü löknek, akik gyermekeiket Békés­csabán, a Rudolf-reálgimnázium­ben iskoláztatják, hogy valamiben formában történjék gondotkodés fiaiktól ne csak addig, mig a ta­nítás tart, hanem déli egy órától másnap reggelig is. Egyszóval in­ternó'us létesítésének szükséges­ségél hangoztatják, ahol gyerme­keiket nem csak elhelyezhetik, hanem róluk gondoskodás is tör­ténik ugy tanulmányi, mint fel­ügyeleii szempontból. A fejlődés útja kétségtelenül ez, az aíumneum, az az in'ézmény, amely pár éve még jól prosperált, elvesztette népszerűségét s a most befejeződött iskolai évben mér nem is volt üzemben. A szülők többet kivénnak, mintanepi két­szeri étkeztetés, ez a helyzet. A gimnázium korményzóbizottséga régebben átlátta ezt s megpróbált lépéseket tenni ecélból, hogy va­lamilyen módon olyan összegű állami segélyhez jusson, amiből az internátust felépítheti, de az akció egyenlőte nem sikerült. Most a koimanyzőbizottság olyan hatá­rozatot hozott — amint erről mér beszámoltunk —, hogy ennek el­lenére a következő tanév megkez­désével egyidejűleg megvalósul az internátus is. A szeghalmi példa A réíaletekre vonatkozólag kér­dett ir.téettnk Pataki Sámuelhez, a gimnázium igazgatójához, aki «!t!,t!R TRISAPP-JliMStti! Adler Autók Körz el képviselete Avtf, Traktor és Miiizebi Ke­rtskeoeínti Vállalat, Békéscsaba, Ardréssy-ut 18. — leUfon 346. a következőkben ismertette a hely­zetet : — Hosszú évek óta nélkülözte az iskola a niM felelő internátust. Etekintelben Békéscsaba megle­hetősen elmaradt a környékbeli községektől, városoktól, ahol mér régebben áttértek az ifjúság ne­velésének ily módon való tökéle­tesítésére. Szarvason, Mezőtúron, Gyu'án, Békésen, Szeghalmon min­denütt internátus áll a tanulók ren delkezésére s különösen kifejlő­dött ez a rendszer, meglepő rövid idő alatt, Szeghalmon, ahol az idén mór a negyedik épületet nyit jók meg a tanulók bennlakésénak elősegítésére. Ötletesen ugy oldot­ták meg a kérdési, hogy mind a négy épületben különböző az el­látási dij s igy minden rendű és rangú szülőt ki tudnak elégíteni. Jellemző adat, hogy a szeghalmi Péter András gimnáziumnak a mult évben tisztén tízezer pengő maradt az inlernátusokból. Béké­ién is fialal még ez az intézmény, íavely nyilt meg, de az idén mér fejlesztenek, ami kétségtelenül mu­latja hasznos voltét. — Békéscsabán a növendékek száma a húszas évek végén még 470 vo!l, de azután a gazdasági helyzet fokozatos rosszabbodása s a környékbeli internétusok egy­másután i kiépülése változtatott a helyzeten s most csak mintegy 410 beiratkozott diákunk volt évek óta. Bór az elmúlt évben tizenhat­tal csökkent a naponta bejáró nö­vendékek száma, még igy is 17 százalékét tették ki a létszámnak. Ha figyelembevesszük, hogy a be­járásnak egészségi, magaviselet!, tanulmányi szempontból romboló hatása ven s hogy a bejáró első osztályosok közül — általános ta­pasztalatok szerint — csak min­den ötödik-hatodik tudja elvégezni a nyolcadika!, azl kell mondanom, hogy úgyszólván létérdeke az is­kolának az internátus mielőbbi megvalósulása. Megvették a berendezést — A kormányzóbizottság hatá­rozata alapján az iskola-épüiet kö­zelében veszünk bérbe egy meg­felelő épületet, ahol egyelőre huss növendék nyerhet majd elhelye­zést. Mér berendezési vettünk, ágya­kat, szekrényeket, asztalokat s a bérleti szerződés megkötése is ha­marosan megtörténik. Négy nagy teremben nyernek majd elhelye­zést a növendékek, a négy közüí keltő hálószoba lesz. — Megállapítottuk már az el­látási dijat is, a tiz-tizennégy éve­sek tiz hónapon ót ötszáz pengőt, a felsőbb osztályosok ötszázötven pengőt fognak fizetni. Azért volt azüksépes két fokozatot megálla­pítanunk, mert egyrészt az időseb­bek többet fogyasztanak, másrész? az a cél, hogy az alsóbbéveseket gyűjtsük egybe, akiknél el lehet kezdeni a nevelést, biztosabb e siker, mint a félig-meddig már ki­fejlődött, egyéniségekké vélt tizen­négy- tizennyolcéveseknél. — A növendékek minden dol­gát egy segédtanár fogja irányí­tani, aki ellenőrizni fogja tanulmá­nyaikat naponkénti kikérdezéssel s hetenként egyszer a szülőket is ér­tesiti a felügyelete alá tartozók ta­n ulmény i előrehaladásáról és egész­ségi állapotéról, az ellenőrzési pe­dig a tanári testület egyik tagja gyakorolja majd, mint vezető ta­nár. Helybeliek is! — Számit az iskola arra is, hogy az internálusba helybeli növendé­kek is be fognak járni. Ma, ami­kor a családi élet a múlthoz ké­pest sok tekintetben más mini volt s nemcsak az apa, hanem az anya is családfenntartó, vagy más körülmény akadályozza a szülőt abban, hogy gyermekét megfele­lően ellenőrizze, nagy könnyebb­ségnek létszik, hogy lesz egy hely : ahol ezt a feladatot hiánytalanul el fogják látni kora délutántól az esti órákig. — Az internélus a bérelt épü­letben mintegy háromezer pengő kiadést jelent részünkre, de remél" hetőleg be fog bizonyulni, hogy érdemes volt meghoznunk ezt az áldozatot. Annál is inkább remél­hetjük, hogy elgondolásunk bevá­lik, mert máris történtek jelentke­zések, pedig a propaganda niég meg sem kezdődött. Végül arról érdeklődtünk Pataki­Sámuel igazgatónál, hogy a most megvalósulás előtt álló orosházi gimnázium nem vesz-e el növen­dékeket. A helyzet itt az, hogy pár évvel ezelőtt volt az iskolá­nak 15—20 orosházi növendéke, de mióta a magángimnázium meg­nyílt, ezek teljesen elvesztek, minthogy a tanév befejezésekor Szarvasra mentek vizsgázni. Ha a magángimnázium megkapja a nyilvánossági jogot, ez csak Szarvasnak jelenthet vesztességet, a Rudolf reálgimnázium mindezen már tuljulott. Az ősszel tehát megindul az internátusi élet Békéscsabán s remélhetőleg mihamar oly lendü­letet fog venni, hogy az állam be­látja az önálló épület szükséges voltát s megadja a szükséges segélyt, ami nélkül a váro3 által felajánlott ingyen telken a tervezett 300,000 pengős objektum fel nem építhető.

Next

/
Thumbnails
Contents