Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-07-17 / 160. szám

6 Ara O filíér BÉKÉSIÉ I KÖZLÖNY Békéscsaba, 1937 julius 17. szombat 64. évfolyam 160. szám N APIREND ELŐTT Ma reggelre megkondul a a halálharang egy asszony felett. Tíz napja talán, hogy a bátor amerikai oceénrepülő-nőnek, Earhard Amáliának nyoma veszett a Csendes óceán végtelen felszínén. Az amerikai hatóságok emberséges elhatározásából hatvannál több repülőgép és egy középhatalom flottájával felérő hajóhad kutatta napokon keresztül a tenger végtelen síkját, naponként negyedmillió dollárt költöttek az Egyesült Államok erre a kutatásra, s ma a repülőgépek visszatérnek az anyahajóra, a hajók kikötőikbe, mert valószínű, hogy akit keresnek, már nincs az élők közölt. Nem tudjuk, volt-e akőr tudományos, akár más közhasznú szempontból jelentősége a bátor amerikai asszony repülésének. Európa az utóbbi időben el van foglalva azzal, hogy békéjét a lehetőséghez képest bizonyítsa, vagy inkább meghosszabbítsa, még a nyár sem iudja meghozni ezúttal a szokott eseménytelenséget, torlódnak a nemzetközi és belföldi események egyarént nem csoda hát, ha ez a gondjaiba merült földrész előzetesen nem vett tudomást Eathard Amália repüléséről. A női cceánrepülő eltűnésének első napjaiban gúnyos hangú cikkeket olvastunk arról, hogy — sajnos — nincs időnk sajnálkozni a nagy vállalkozás balsikerén, és a vállalkozásra sem anyagi gondok, sem más kényszerítő kötülinények nem erőszakolták a pilótanőt, akinek otthon a családjánál lenne most a helye. Azután lassan elhomályosodtak a hangok, a megtalálás reménye egyre csökkent s az öt világrész újságolvasó tábora érezte, hogy most már életre-halálra megy a dolog. Igaz, ugyanekkor a spanyol félszigeten már egy teljes esztendeje életre-halálra — többnyire bizony halálra — megy a küzdelem. Igaz az is, hogy az európai államok ia áldozlak ugy napi negyedmillió dollár körül erre a küzdelemre. Csak épen nem azért áldozták pénzüket — és gyakran embereiket is — hogy ezt ez élet halál küzdelmet megrövidítsék, hogy a halállal küzködőket megmentsék, hanem inkább tágították és elmélyítették a spanyol háborús sebet. Bajosan lehet így eligazodni. Az egyik oldalon hatalmas áldozatokat hoznak egyetlen ember életéért, — a másikon pedig tömérdek áldozattal segítik elő ezer és ezer ember pusztulásét. Bár az európai nagyhatalmak Spanyolország területére korlátozzék — egyelőre — hadviselésüket és ezt a tevékenységüket a „be-nemavatkozás" maszlagéval leplezik. meg kellene kérdeznünk : mi lesz, ha „beavatkoznak". S ha Amerika minden erejével sietett egyetlen ember megmentésére, nem ienne mér ideje segítségére sietni egy egész nemzetnek ? japán katona utrakelt Kina felé (A B. K. tadósitója jelenti.) A japán—kinai háború most már elkerülhetetetlennek látszik. Tokióban pénteken reggel hivatalos jelentést adtak ki, amely közli, hogy a japán és kinai hatóságok közölt folyó egyezkedő tárgyaiésok meg hiusultak és nem sikerült békésen rendezni a Peking körül kitört vi szélykodást. Japán politikai körökben ezekulán mér csak egy megoldást lótnak : a háborút, annál is inkább, minthogy a kinai kormény, a jelek szerint, minden körülmények között ki akarja robbantani a háborút, amint est a napok óta fo lyó nagyarányú kinai csapatszál litások is mutatják. A fenyegető japén—kinei háború Oroszországban is háborús lázt idézett elő. Moszkvában és több vidéki városban tüntetések voltak, amelyek sorén azt követelték, hogy siessen a szovjetkormány a szorongatott kinai kormány segítségére és ne engedje, hogy a japánok mfgszéllják Eszakkinát. A szibériai vasútvonalon óriási arányokban folynak a csepatszállitások a kinai határ felé. A japán kormánynak adatok kerültek birtokába, amelyekből kiderült, hogy a nankingi kormány teljes nyíltsággal készülődik a háborúra. A Domei-iroda további hire arról számol be, hogy a japán lakosság a kinai hatóságok ellenséges magatartása miatt elhagyta Kalgánét és Tajüenfut. Sanghai-i jelentés szerint az ötödik, hatodik, tizedik, tizenkettedik, tizenhatodik hadosztály, összesen százezer katona elhagyta Japánt. Egyrészük ÉszakKínéba,másrésük Koreaiba megy. A katonák szállítását harmincegy kereskedelmi hajó végzi. Megdöbbentő szerelmi dráma Szegeden: a fiatal vőlegény meggyilkolta menyasszonyát, azután saját magával végzett , (A B. K. tudósítója jelenti.) Ág László huszonhárom éves szegedi járá8birÓ8ági tisztvise'ő péntek délután kétszer rálőtt menyasszonyára, Tschökel Liviára, majd halántékon lőtte magát és azonnal meghalt. A leányt életveszélyes állapotban a szegedi városi kórházba vitték, ahol műtétet hajtanak végre rajta. Tschökel Livia, a „Délmagyarorszőg" című szegedi li?p tisztviselőnője, jegyben járt Ág Lászlóval, de az utóbbi időben elhidegültek egymástól és a lány viszszaküldts ,az eljegyzési tárgyakat. Délután Ág László felkereste voU menyasszonyát Tavasz-ucca 15. sz. alatti lakásén, ahol a leányt édesanyjával együtt otthon találta. A fiatalember sértegette volt menyasszonyát, aki figyelmeztette, hogy kiutasítja a házból. Ág László kérte Tschökel Líviát, hogy tegye lehetővé négyszemkösti beszélgetésüket, de ezt a kérést a leány megtagadta. A fiatalember ekkor revolvert rántott elő, kétszer rálőtt menyaszDarányi miniszterelnök a történelmi muzeumban (A B. K. tudósítója jelenti.) Darányi Kálmán miniszterelnök, Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter és Tasnádi Nagy Andtás államtitkár kíséretében pénteken délulén megnézte a történelmi muzeumot. A bejáratnál Zichy István főigazgató fogadta és kalauzolta. A muzeum megtekintése utén a miniszterelnök a legnagyobb elismerését fejezte ki a lótottak felett. szonyára, aki véresen esett össze. A következő pillanatban Ág László maga ellen forditotta a fegyvert s mielőtt bárki megakadályozhatta volna, agyába golyót eresztett és azonnal meghalt. Záloglevelek és kötvények k amatszolgáltatás ellátása (A B. K. tudósítója jelenti.) A külföldi hitelek pénztéra a Budapesti Közlöny szombati számában hirdetményt tett közzé a magyar záloglevelek, nem állami kibocsájtásu kötvények kamatszolgáltatés-ellétásáról. A hirdetmény szerint a szelvényesedékesség napjától kezdve teljesít fizetést az állam, feltéve ha a kibocsájtó adós letéti kötelezettségét hiánytalanul teljesiti. Az 1937. augusztus 1 én járó összeg kifizetése szelvénybevonós ellenében történik. Megállapították, hogy a Dobozon parcellázásra kerülő földekből mit vesz át az állam telepítési célokra (A B. K. tudósítója jelenti.) E hét elején értekezlet volt a főispánnál, amelyen résztvettek az elnöklő főispánon kivül Pongrácz Jenő gróf orszőggyüiési képviselő, Wenckheim Lajos gróf földbirtokos, Vangyel Endre dr., járási főszolgabíró, Doboz község főjegyzője, bírája és két dobozi gazda, valamint a bankérdekeltség részéről Bohnert József bankigazgató. A megjelentek a kérdés alapos megviiatása után pontosan megállapodtak abban, hogy a parcellőzandó 2000 knt. holdból mely területeket vesz meg az állam, hogy azt telepítési célokra örökáron való eladás vagy kisbériét formájában juttassa első sorban a dobozi kisembereknek. A megőllapodés eredményeit irásba foglalva a főispán felterjeszti a földmiv&lésűgyi miniszterhez. Ezek utón remélhető, hogy a dobozi földet yáró magyarok hamarosan, valószínűleg már az ősz folyamán saját barázdájukba szórhatják a magot. Hetven éves a dalosszövetség (A B. K tudósítója jelenti.) A magyar dalos egyesületek országos szövetsége fennállásának 70 éves jubileuma alkalmából nemzetközi dalosversenyt rendez. Eddig hat külföldi országból nyolc dalosegylet jelentette be részvételét. Az ünnepségen 80 magyar dalosegyesület vesz részt. Gyulai légvédelem (A B. K. tudósítója jelenti.) Gyula városa élénk tempóban készül a légvédelemre. A jövő évben, a tervek szerint, a költségvetésben biztosított fedezet terhére megkezdik a nyilvános óvóhelyek építését s most is épül a Mátyáskirály-ulon egy ház, amely légvédelmi célokra könnyedén álalakitható pincével fog rendelkezni.