Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-07-15 / 158. szám

1937 julius 9 Í3EKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Julius 14 ikét nagy dísszel ünnepelte Páris, összetűzés Marseille-ben (A B. K. tudósítója jelenti.) Julius 14-ét, a francia nemzeti tör­ténelmi ünnepet a hagyományos ünnepi külsőséggel ünnepelték meg. Páriaban ka'onai díszszemle volt Lebrun köztársasági elnök és a kormány valamennyi tagja rész­vételével s a szemlét végignézték a Péiaban tartózkodó külföldi elő­kelőségek is. A felvonulás alatt 600 repülőgép keringett a város felett. Marseilleben súlyos összetűzésre •került sor. A nemzeti érzelműek és a más pártok között verekedés támadt. A felvonuló tömeg közé revoíverlövéseket adtak le és a golyók 5 embert megsebesítettek. A rendcraég a gyanúba vett ház­ban azonnal házkutatást tartott és 10 embert letartóztatott. A francia szocialisták a spanyol köztársaság megsegítését követelik (A B. K. tudósítója jelenti.) A francia szocialista demokrata párt meraeiliesi gyűlésén határo­zatot hozott a spanyol köztársa ságnak fegyver és lőszerrel való ellátásáról. A német külügyminisz­térium hivatalos lapja megállapítja, hogy a francia szociáldemokrata párt határozata teljesen ellentétben áll a francia kormány kijelentésével. A francia kormány a frencia—spa­nyol határon megszüntette az ide­genek ellenőrzési jogát azzal, hogy ők maguk is ellenőrzik a határo­kat. A határozatnak annál nagyobb a jelentősége, mert annak hoza­talánál résztvett Blum tárcanél­küli miniszter és a kor­mány több tagja és nem tiltakoztak a határozat ellen. Az alispán jelenti: A mu!t hó folyamán a személy­biztonság 96 esetben, a vagyon­biztonság 225 esstben tőmadtatolt meg. A balesetek száma 44 volt, öngyilkosság 10 esetben történt. Államellenes, defaitista cselek­ményeket illetőleg az orosházi já­rás főszolgabirája jelentette, hogy Orosháza községben kommunista szervezkedést leplessett le a csend őrség. Az üzelmek felderítésére a vizsgálat folyik. A tettesek legna­gyobb része Orosháza községből való, de Gádoros és Szentetornya községekre is kiterjed 8 szövetke­zés. Eddig több mint 20 egyént helyeztek vizsgálati fogságba. Az ipar és kereskedelem hely­zete a mult hóban lényeges vál­tozást nem mutatott. A helyzet vi­szonylag kielégítőnek mondható, bór a megindult aratási munkák következtében jelenleg bizonyos pangás észlelhető. A mezőgazdasági helyzet hozta magával, hogy a mezőgazdasági és földmunkások ezidőszerint bő­ven jutnak munkaalkalomhoz, in­dokolt munkanélküliség nincs, sőt a folyamatban lévő közmunkáknál és helyenként az aratásnál is mun­káshiányt jelentettek. Az adott helyzet arra enged kö­vetkeztetést, hogy az ínséges évek­; ben és talán az inségmunkák kap­! csőn sok esetben megállapitha­| tőan leromlott munka morál kezd örvendetesen erősödni, a munkás­ság mindig szélesebb körben meg­becsüli a munkát, mint a tisztes­séges megélhetés becsületes alap­ját. Annál sajnálatosabb, hogy a gyulei munkások 58 aláírással el­látott kérvényt adtak be küldött­ségileg a főispánhoz, melyben 200—300 munkanélküli részére munkát kértek & amikor a főispán a munkásokat a polgármester utján a halásztelki földmunkánál leendő alkalmazás védett a folyammérnöki hivatalnál jelentkezésre utasította, ott köiülük csak egy jelentkezett, de a munkőra senki sem volt haj­landó elmenni. A munka-rnorál hiányára valla­nak azok az esetek is, — ame­lyekről pedig a gyomai járás fő­szolgabírója tett jelentést, — hogy feltűnően nagy azoknak a gazda­ságicselédeknek és mezőgaidaBÓgi munkásoknak a száma, akik szol­gálati helyeiket minden jogos ok nélkül elhagyják. A közlekedés rendjének foko­zottabb ellenőrzése és biztosítása végett a szarvasi járás területén a kihágási rendőri büntetőbiróval próbaképpen ulbejárást (raz iát) tartattam, amelynek eredménye szerint a szarvas-kor.dorosi útvo­nalon tettenéréssel kb. 20 közle­kedéerendészelbo ütköző kihágási cselekményt állapított meg a rend­őri büntetőbiró. Az ilyen, részben helyszini bí­ráskodással is összekötött utraz­ziókat a forgalmasabb utvonalakon a vármegye minden részében ese­tenként rendszeresíteni szándé­kozom. A belügyminúzterium által en­gedélyezett 2 várm agyéi közig, gya­kornoki állás betöltése folyamatban van. A vármegyei segéd- és ke­zelői létszám felemelésére vonat­koíólag a törvényhatóság legkö­zelebbi közgyűléséhez előterjasz­tést szándékozom tenni. Fi szoujet légiflotta támogatni fogja Kínát (A B. K. tudósilója jelenti.) Peking kapui előtt egész éjszaka tartottak a hsrcok. A japánok há­romszor kíséreltek meg támadást az ősi császárváros kapui ellen, a kinai védőrség azonban mind­három támadást visszaverte. A pekingi polgármester telefonon kö­zölie a nankingi kormánnyal, hogy a város helyzete kétaégbeej'ő, mert a japánok letssan mindsn oldalról körülzárjék. A lakosság körében mindjobban terjed a pánik. A leg­újabb hirek szerint száz japán re­pülőgép a keddi nap folyamán át­repült a Kinsi Fal fölött és útban van Peking felé. Az első japán légitámadás kedden este már meg is történt a Pekingtől tizenkét ki­lóméterre délre fekvő nanyuani repülőtér ellen, ahol a Pfkinget | védelmező kinai haderő főhadi­1 szőllősa van. A bombák nagy pusztítást vittek végbe a repülőtér épületeiben és hangárjaiban. Tokiói jelentések szerint a ja­pán kormány is ozómol azzal, ho?y az újjászervezett kinai repü­lőflotta, amelyet esetleg orosz gé­pek is támogatni fognak, légitáma­dást hejt majd végre a fontosabb mandzsúriai és koreai japán erő­dök ellen. Port-Artúr erődítményét, amely a japán hadsereg koreai támpontja, védelmi állapotba he­lyezték. A Nishi-Ni»hi cirnü tokiói lap jelentése szerint a nankingi kormány már napok óla tárgyal a szovjetkormánnyal, amely haj­landónak mutatkozik a kinai had­sereg, különösen pedig a kinai légiflotta támogatáséra. THsókékedi levél a „Kanizsai Dorottya" cserkész* lányok táborából Egy hete élünk itt a madárdal­tól, vadgalam-bugóstól, tölgyfa su­sogéstól hangos erdőben igazi cuer­készéletet. Igazi cserkészélet ez, mert erdőben, sátrakban lakunk s éjjel felváltva ketten-ketten őrkö dünk a többi, napi munkától ki­fáradt cserkésztestvéreink ólma fe­lett, akiknek legnagyobb szomorú ságuk, hogy — le kellett feküd­niök és nem lehetnek éjjeli őrök. A beosztást alig lehat helyesen in­tézni, mert mindenki attól fél, hogy esetleg nem jut rá a sor és haza kell mennie anélkül, hogy eldicse­kedhetne otthon : bizony ő is éjjeli őr volt. Schilhán Pampus, aki még tündérke jelölt és kilenc éves, min­denáron velem szeretne őr lenni. Azt mondja, nagyon szeretné látni, mit csinálnék, ha éjjel valaki meg­zavarná a tábor csendjét. Állandó a jókedv, ragyognak az arcok, pedig nagyon sok a dol­gunk, mert hiszen „munkatábor­ban" vagyunk. Naponta kilencven gyermek figyelmét kell állandóan lekötnünk játékkal, mesével, tanító előadásokkal, hogy ne kívánkoz­zanak el tőlünk. Nagyon sok rossz szokásuktól szeretnénk megszaba­dítani őket s bőr ez még most telj és mértékben nem sikerült, mőr látszik, hogy milyen nagy hatás­sál van reájuk a mi figyelmeztető oktatásunk. Egyre kevesebb a nyű­gös, síró gyermek ölben cipelés nélkül ia, mór a pici is érzi, hogy neki sirni nem szabad, ha alig na­evobb nővérkéje nem veszi fel... Egyre kevesebb a szájba tömött zsebkendő, a kis vadócok is egész simulékony fiucskókká váltak. Táborvezető testvérünk látoga­tásokat tesz a faluban, elbeszélget a néppel és tapasztalatai alapjőn ad nekünk útbaigazítást a további munkára. Vendéaláló nagy-asszonyunk, Melczer Lilla országgyűlési képvi­selőnő őméltósága is megelége­déssel és örömmel figyeli sikeres munkőnkat és elismerésének oly módon adott kifejezést, hogy csa­patunkat a tervezett két héten tul még további egy hétig vendégül látja s kenyérrel, zsírral, hússal, zöldségfélével lőt el bennünket és mi boldogan maradunk, mert há­rom hét alatt még több eredményt érhetünk el. A tábor tartalmát a gyermekek­kel való foglalkozás adja, de na­gyon sokat dolgozunk «átortábo­runk szépítésén is. Mindennap ujabb és ujabb ötletek születnek a cserkészagyakban. már oly szép a táborunk, hogy „Tündérország­nak" kereszteltük, de mé? mindig, mindennap több és több prakti­kummal tesszük kényelmesebbé és gyönyörűbbé. Eddig az időjárás is kitűnő volt, mindennap fürödtünk, csak mikor e sorokat irom. kaptunk sürü, de csendes esőt és éppen ezért ter­vezett műsoros délutánunk elma­rad. Do'gozunk, korén, fél 6. sőt 5 órakor is kelünk, hat-hét testvérünk kivételével már 6 órakor vonulunk le a gyermekekért a faluba, ahol szükség van rá. kitakeritunk, a gyermekeket felöltöztetjük, mosunk, stb. Este valamennyit rendbeszed­jük, megmosdatjuk, megfésüljük s indulnak a „csapat kismamák" a nekik beosztott gyermekeket haza­kísérni. Visszatérve tábortűz köré ülünk és a jól végzett munka bol­dog érzésével daloljuk: Elfáradt munkában a sok dolgos kéz. De szivünk boldogan az egekbe néz, Fénylik az égboltján ezüst holdsugár. Ima szárnyán lelkünk hazafelé száll. Rakovszky Emmi HIREK Az Idő fi budapesti meteorológiai intézet esti prognózisa Mérsékelt északnyugati szél, n S­hány helyan főként íuakon délu­tán záporeső, esetleg zivatar, a hő­mérséklet lassan emelkedik. fi! békéscsabai meteo*oto$ia! rnesfigyeióáilomásesti jelentése 1937 julius 14 én Hőmérséklet este 9 órakor +15.8 C Hőminimum 4-12 8 C' Hőmaximum +25.2 C* Napi átlag +19.0 C' A föld felszínén +12.1 C" Légnyomás 761.4 M Csapadék 13.4 flin" Talajhőmérséklet (5 cm) +20.0 C" Ezen a héten a Lőrinczy és Abonyi gyógyszertárak tartanak é||eli szol­gálatot. A gyógytárak szolgálata vasár­nap délután fél 1 órakor kezdődik és a következő héten reggel 8 órakor végződik. — Petik Kálmán Békéscsabán. Petik Kálmán, a székesfővárosi gyermeknyaraltatás egyik fontos irányifója tegnap délben Békés­csabára érkezett, majd Tamássy Károly dr. városi aljegyzővel Sar­kadra ment, hogy az olt elhelye­zett budapesti gyerekek ellátásá­nak milyenségét megvizsgálja. — Értekezlet. A kézműipari ki­állításon résztvevő békéscsabai iparosok csütörtökön este 8 óra­kor a székház tanácstermében ér­tekezletet tartanak. fMlrörnyék Orosháza. Hattól tizenegy mázsáig termett az orosházi föld. — Dolgoztak a betörők az uj­kigyósi határban. Tegnap hajnal­ban Vidovenyecz Mihály gazdál­kodó tanyája előtt egy kocsi állt meg. A kocsin egy nő és egv férfi ült, akik behatoltak a tanyába és megfenyegették Vidovenyeczék magukra hagyott gyermekeit, úgy­hogy azok meg sem mertek muk­kanni, mig a betörők teljesen ki­fosztották a tanyát. A kár több­száz pengő.

Next

/
Thumbnails
Contents