Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-09-30 / 222. szám

Ára Ö fillér I KÖZLÖNY Sékéscsaba

f 1937 szeptember 30. csütörtök 65. évfolyam 222. sz. Dévaványa és a többi... irta. Tildy Zoltán (A szegbeimi papképviselő ragyogó irésa jelent meg a Magyarország tegnapi számóban azzal az atcióval kapcsolatban, amelyet a független kisgazdapárt vezére Dévaványa érdekében kezdeményezett. A cikkből az alábbiakat közöljük :) Eckhardt hatalmas erejű irását ágyban, lázasbetegen olvastam. Gyötiődve éa felujjongva. Öt esztendeje élek a legszenvedőbb magyar földdarabon, gócában annak B vidéknek, ahol Dévaványa 16.000 magyarja is vivja a maga iszonyú harcait. A „veszedelmes nép" lefolylott tűzű, szinte szelíd mondatai nyomán elvonultak előttem a sötét és nehéz esztendők, rettentő telek, ezernyi megrázó kép, amikor magam jártam fűtetlen kicsi házak százaiban, hallgattam asszonyok panaszát, gyermekek sírásót és néztem a szótlen, komor férfiarcokat. Jártam házban, ahol az asszony az utolsó őgyat vágta fel, hogy befüthessen, egy másikban a padlót és a mosóteknőt. Benyitottam egybe, ahol verték a nagyobb gyerekeket, akik nem akarlak belenyugodni abba, hogy az utolsó darabka kenyeret a legkisebbik kapja. Micsoda szent türelmű nép ezl Egyébként is az ország legkeményebb földdarabján dolgozik. Nehéz talaj, a legkevesebb csapadék. a leghidegebb telek s a legnagyobb nyári forróság. Az utolsó hét esztendő közül csak keltő volt valamennyire tűrhető. Az 1933 jó búzatermést adott, de akkor 6 pengő volt a buza óra. 1936 hozott valami kevés enyhülést, a többi esztendőkben fagy, aszály, rozsda vitték el a termést — s vele az élet minden lehetőségét. Ruha, ágynemű régen luxusszámba megy földmunkásházak ezreiben. A harc már csak a kenyérért, a mindennapi belevőfalatért megy esztendők óla. A „jó" 1936-os évben Szeghalom-Újtelepen (a igy volt ez minden móa hasonló földmunkás telepen) egy főre 2—3 pengő jutott ruházatpótlós céljaira, ebben az évben — családonkint 2"5—3 kilogram cukrot fogyasztottak. De az 1934—35 ös gazdasági esztendő még ennyi fényűzést sem engeded. Eckhardt Tibor mondotta el akkor a parlamentben számára gyűjtött adataimat s azok summáját ; az egyik munkástelepen fejenkint éa naponként 5 fillér jutott egy caalédlag — felnőit éa gyermek — eltartására. Erre a népre vetette rá magát mindenféle szélsőséges bujtogatás. Nyugodtan állítom: bérmilyen más rétege az országnak — ilyen sorsban — régen olt masírozna égő, lalán fékevesztett szenvedélyek országútján; ez a szenvedő, színmagyar embersereg még mindig józan tudott maradni. NEP-képviselők bükkszék! olajforrásoknál és Parádfiirdőn A NEP szerdán Bükkszékre és Parádra rendezett társas kirándu dulást Darányi minisclerelnök, a kormány tagja', a fői«páni kar számos tagja, összesen 125 poli likus részvételével. Bükkszéken megtekintették az olajkutakal. A miniszterelnököt és a résztvevőket Bornemisza iparügyi miniszter fogadta, majd Telegdy Róbert ismertelte ez olajforróíokat. Itt négy a források szórna és igen eredményesnek találják a termelést. Az olajforrás kb. fél négyzetkilométernyi kiterjedésű. Az olajfor rásokból 5 hónap alatt 80 vagon olajat termeltek mintegy 60 ezer pengő értékben. A napi termelés fél és egy vagon közölt váltakozik. A termelt olajból befo'yó összegei a további fúrásokra használják fel. Ezekulán a paródi-recski ércbőnyól tekintenék mep, melynek termelése évi 13 kg arany. 120 kg ezüst, 25 tonna réz és 160 tonna kén. A recski ércbánya megtekintése utón Parédfürdőre mentek. Itt Térffy Béla bemutatta az uj, modern gyógyszállót, a fürdől, az uj étlermi épületet és a kastélyt. A ha'almas méretű étterem teraszán ebéden vetlek részt, majd autón és a délutáni gyorssal visszatértek a képviselők Budapestre. A tábla is életfogytiglani fegyházra itélteafeleségyilkos Molnár Pált (A B. K. tudósítója jelenít.) Molnár Pál békéscsabai illetőségű kocsikísérő, kit részegeskedése miatt az őt alkalmazó Grigoloncég elbocsólott, mult év november 4-én Budapestre meni, hogy a tőle különváltan élő feleségét, a békéscsabai Csülök Terézt viszszatérésre bírja. A Budapesten cselédsorban szolgáló asszony hallani sem akart a brutális emberrel való együttélésről és kétségbeesetlen tiltakozott férje kívánsága ellen. Az asszony ellenszegülésén dühbe gurult Molnár a nála levő konyhakéssel két szúrással megölte a szerencsétlen aszszonyt, majd a telihelyről elmenekült. A budapesti főkapitányság nyomozása mér másnap kézrekeritetle a gyilkost, kit eliőfokon a törvényszék életfogytiglani fegyházra ítélt. A fellebezések folytán a királyi ítélőtábla Kállay-tanácsa tárgyalta tegnap a bűnügyet éa a törvényszék ítéletét annak indokai helyességénél fo?va helybenhagyta. Molnár ügyvédje a táblai ítélet ellen felfolyamodott ugy, hogy végső fokon a királyi kúria fog ítélni az elvetemült gyilkos felelt. Tolatás közben szerencsés baleset történt a békéscsabai pályaudvaron (A B. K. tudósitója jelenti.) Szerdán este szerencsés baleset történt a békéscsabai pályaudvaron. Kiss Imre 16 éves tiszasiöllősi fiatal legény több társával a sarkadi cukorgyárba igyekezett, ahol előzetes megállapodás értelmében dolgozhatlak volna. A kora esti órákban érkeztek meg a békéscsabai pályaudvarra s mig vonatuk — jóval később — lovább indult Gyula felé, leszállt a társaság és körülnézett a látványos és forgalmas pályaudvaron. Hogy, hogy nem, a sínek közé is elmerészkedtek és eközben tőrtént a szerencsétlenség. Kiss Imre keresztülhaladt az egyik vágányon, ahol javában lolallak. Két teherkocsit készültek egymás' hoz kapcsolni s az egyik éppen akkor ért a másikhoz, amikor Kiss Imre középen volt. A szórakozott fiatal legény csak az utolsó pillanatban vette észre, milyen veszedelem fenyegeti, nagyot lépett, de a két ütköző közzé igy is odakerült balkeze könyöke, amely a nagy nyomás következtében eltört. Kiaa Imre az aránylag szerenesésen végződött, könnyen végzetessé válható baleset ulán eszméleténél meredt, sőt saját lábán ment be a kóiházba. A vizsgálat megindul, hogv tisztázódjék a felelősség kérdése. Túljegyzés a dobozi parcellázásnál (A B. K. tudósitója jelenti.) Megemlékeztünk már arról, hogy a dobozi parcellázással kapcsolatban a kormány 1000 kat. hold erejéig élt elővásárlási jogával, hogy ezt a területet kisbirtokok, vagy kisbérletek formájában a dobozi földműves kisemberek között szétoszthassa. A jelentkezések már megtörténlek, sől ugy az öröktulajdonul vásárolni szándékozók, valamint a bérletformájéban földhöz jutni akarók messze luljegyezték a rendelkezésre álló földet. Ugy, hogy szükségesnek látszik bizonyos selejtezés, amelyet a körülmények gondos mérlegelésével fognak megejteni. A kiselejtezettek elsősorban a notorius fizetni nem akarók közül fognak kikerülni. A magyarázat az u. i., hogy attól, aki közlarlozóaainak, vagy OFB-tartozésának mór négy öt éve nem tesz eleget, nem várható, hogy moat vállalandó kötelezetlaégének lelkiismeretesen iparkodnék eleget tenni. A gazdának jogában áll fegyelmezni fiatalkorú cselédjét (A B. K. tudósitója jelenti.) Szabó Tivadarné és Cseri Lászlóné mezőberényi asszonyok feljelentenék a békési kir. járásbíróságon Kirschner László uradalmi intézői, mert lizenötéves fiaikat minden ok nélkül arcul vágta. A megtartott tárgyaláson az intéző beismerte, hogy fegyelmezés céljából verte arcul a két fiut. A bíróság becsületsértés vétsége miatt 16 pengő pénzbüntetésre ítélte el Kirschner Lászlót. Fellebbezés folytán került az ügy a gyulai törvényszék Szakolczay büntető tanácsa elé, mely a megtartott tárgyalás után az elsőbiróság ítéletét megsemmisítette s az intézőt a vád és következményei alól felmentette. Tényállásként állapította meg a bíróság, hogy a két fiatalkorú 2 hónapra volt az uradalomhoz elszerződve s mivel tizennyolc éven aluliak voltak, az első hónap utáni munkamegtagadásukkal azemben az intézőnek jogában volt a házi fegyelmet gyakorolni