Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-09-28 / 220. szám

I3EKESMEGVE1 KOZLONV 1937 szeptember 28 Iskolaruhák legolcsóbban, nagy választékban Váradi Bála férfiruha üzletében Békéscsaba, Andrássy-úl 2. sz. tania a városnak. Vettek már ed dig gázálarcokat, látcsöveket, fi­zették a főtisztviselők tanfolyamai­nak költségei', a szakkönyveket, a kartotékokat, fedezték az össze­írok fizetését, a légoltalmi szolgá­latra készült türoltósulóra fordított összegeket, térképeket; vesznek még gézvédő gumiruhákat, moto­ros fecskendői, szirénákat, ujabb Sipusu gázálarcokat stb. Ádám Gusztáv hangoztatia, hogy a polgármesternek a tervek elő­készítésében közreműködtek se­gítőtársai. de a munkálatok lelke ő volt. Mondjon hálás köszönetet a képviselőtestület a polgármes­ternek. (Nagy taps, éljenzés.) Medovarszky Métyés dr. őjegy­ző ismertette ezután a kétegyházi ut ügyét. A helybeli pénzintéze­tektől vegyen fal a város hét p r­centes kamattal, hat évi törlesztés­sel birtokon kivüli failebbezés mel­lett 31.000 pengőt — ezt javasolta az állandó választmány. Aradszky György : Milyen hosz­szu utat lehet igy megépíteni ? Különálló gazdaszempont • • Jánossy Gyula polgármester : Nehéz küzdelem ulán tudták el­érni a csabai tagok a törvényha­tósági bizottságban, hogy a kétegy­házi utót megyei uttá nyilvánítsák, bármennyire is ellenezték ezt az érdekellentétben levő községek. Most pedig, amikor végre mód nyílik i yen határozathozatalra,a vá­ros érdekeivel ellentétesnek tartom, hogy h-a a képviselőtestület nem szavazza meg az ut építését. Aradszky GyörRy leszögezte, hogy a kétegyházi ut kiépítése gazdaszempontból nem szükséges. (Szükséges — közbeszólások.) A csabai halár kiépítését kell ekő sorban szorgalmazni. Jánossy Gyula polgármester : Félreértés történt, én csak az ut fontosságét hangoztattam. Október 4-én miniszteri bizottság tárgyalja Békéscsabán annak a 36.000 psn­gőnek a felhasználását, amit a minisztérium ajánl fel tanyai be­kötőutak építésére és amihez ne künk is hozzá kell járulnunk. Gyöngyösi János dr.: A gazdasági éleiben te kintsünk eí végre az osz­tályérdekek mindenek felett való figyelembe­vételétől. Fordítva is áll a tétel: az iparos és kereskedő lakosság megerősö­dése jelenti a mezőgazda lakos­ság megerősödését is. Békéscsaba itt a déli végeken hivatott pótolni Arad és Nagyvárad szerepét. Mér mondottam egyszer, hogy az ér­dekelt községek itt vannak eladó­sodva s ugy hiszem, mint adós ember, ez a legszorosabb kapocs. (Derültség.) Névszerinti szavazás utén — melynél Aradszky György se igent, se nemet nem mondott — 51 szóval elfogadták a javaslatot. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara békésmegyei kirendeltségé­nek felállításéval kapcsolatban Já­nossy Gyula polgármester közölte, hogy a kirendeltség munkéjének megkezdéséhez évi 1500 pengős keret erejéig három szobás iroda­helyiséggel, fűtéssel és világítással járul hozzá a város egyelőre há­rom éven keresztül. Pár perces szünet után Donnei László dr. tisztifőorvos ismertette az EVI ügyét. A szerződésterve­zetet elfogadásra ajánlotta a pol­gármesternek, aki azonban hivat­kozott erre, hogy a vároa jogai­ban korlátozva lenne s ezért az állandó választmány a tervezetet r.eTi lette.magáévá. Aradszki György kérte, hogy mondják ki: máris felálli ja a vá­ros az EVI-t. Donner László dr.: Az OTI mereven ragasz­kodik álláspontjához, az orvosok kinevezéséhez és fegyelmi felelősségre vonáséhoz, nem hiszem, hogy megegyezés jöhet létre. Darida Károly a tüdőgondozés (ekintetében tartja elsősorban fon­tosnak az EVI működését annál is inkább, mert a tüdőbeteggon­dozó már nem működik. Mi lesz a ligeti vendéglőből? Jánossy Gyula polgármester : Ha egy-kétezer pengő­vel többe is kerül az in­tézet megteremtése, a magunk urai leszünk. A javaslatot elfogadták. A Csaba- és Apolló-mozgók vi­galmi adóját öt százalékban álla­pították meg egy évi időtartamra. Az Ev. Nőegylet havi 50 pengő segélyt kért, az állandó választ­mány rendszeres időközönkénti 30 pengőt javasolt, a Szociális Misz­szid egyszeri 300 pengős kérelmét viszont fedezet hiányában eluta­sítani javasolták. Szobek András a 300 pengő megadása mellett foglalt állást. Ez a városnak erkölcsi kötelessége. Jánossy Gyula polgármester : Semmi kifogásom ellene. — Megadjuk, megadjuk l — kÖ2be8EÓlások. Kós Sándor: Nem tudjuk ezt az összeget előlegezni az idén. Szobek András javaslatát el­fogadták. A MOVE részére évenkénti 500 pengő megszavazását határozták el 1938-tól kezdve. Hrabovszki Mihály a MOVE részére a muzeum helyiségeinek átengedését kérte. Ezt mint kép viselőtestületi óhajt közlik a mu zeumbizotleéggal. Fehérvári L<sz!ó Széchenyi ligeti vendéglős kérte, hogy 800 pengő évi bérét szállítsák le 600-ra, egy­ben hátralékénak, 1200 pengőnek elengedéséért is folyamodott. Az állandó választmány javasolta a bérleszálliiést, a hátralékra havi 30 pengő részlettörlesztést indít­ványozott. Szobek András : Miért kell en­gedni, hogy ily nagvössssegü hát­ralék felszaporodjon ? Linder Károly dr. főügyész: Amikor a bér'ő kezdett elmera­dozni a fizetéssel, lefoglaltuk ingó ságait. Jánossy Gyula polgármester: Hónapok óta gondolko­zom azon, hogy azokat a kerti helyiségeket va lami másra használjuk fel. Pesti Béla : Építsük meg ott a csabai házat. A Fehérvárira vonatkozó javas­latot elfogták. Baukó Andrés főmérnök saját kérelmére indított fsgyelmi ügyé­ben éljenzés mellett mondották ki, hogy az alispán, mint fegyelmi hatóság határozata ellen a köz­gyűlés nem kiván jogorvoslattal élni. U.yanez a határozat Áchim Andrés dr. irnok fegyelmi ügyében is, aki belügyminiszteri döntés értelmében továbbra ÍJ hivatalá­ban marad. Pesti Béla fizetésemelő indítvá­nyával kapcsolatban az állandó választmány javasolta, hogy ezzel érdemben ne foglalkozzanak, mert fídezet nincs rá. Pesti Bála szóval is meg­indokolta indítványát, majd Já­nossy Gvula polgármester han­goztatta. hogy a KANSz memo­randumban kérte a fi«etések fal­emelését. Békéscsaba város nincs abban a helyzetben, hogy a fize­tésemelés terhét viselni! tudja. kell szögeznie ugyanekkor, hogy az indítvány teljes mértékben in­dokolt. Hrabovszki Mihály a segédvég­rehajtó'í illetményeinek rendezését sürgette. Jánossy Gyula polgármester : Ezek a segédvégrehajlók egyelőre teljesen fölöslegesek a városnál, mint inségmunkésok dolgoznak iít, mert más megélhetésük nincs. Szobek András felszólalása utén a javaslatot elfogadták. Megtagadták Winterstein DÍZSS lakosilási kérelmét, mert többek között tugirászatért. kormányzó­sértésért elítélték s a rendőrség jogerősen kitiltotta három évre Bé­késcsabáról. Gerendás vaiu'i állomás uj ne­véül a képviselőtestület Békéscsa­bai-tanyák at ajánlotta, d<* egyben javaiolla azt is, hogy Csorvás t kereszteljék el Csorvás Gerendás­nak. A városi bognármunkékat Vlcskó Lajosnak, a kovőcsmun'íáket pe­dig Vlcskó Jánosnak ad!a kila pol­gármester. Ez ellen az ipartestület kovécsszakosztálya fellebbezés tel élt, amit a képviselőtestület Fili­p :nui János hozzászólása u'án 23:10 arányban elutasított. Ezzel ért véget az ülés negyed nyo'c órakor. A megvadult ló elragadta a postakocsit és elütött egy kerékpárost A kocsis még a színház előtt leesett a bakról — A száguldó lovat csak a vasút­nál tudták megfékezni (A B. K tudósitója jelenti.) Tegnap este hat órakor óriási ria­dalmat okozott az Andrésay-uton egy szélvészként vágtató egylovas postakocsi. A rémületet fokozta még az a körülmény, hogy a ko­csi bakján nem ült senki. Minden pillanatban bekövetkezhető vég­zetes szerencsétlenségtől tartott a korzó megdöbbent közönsége, s a szerencsétlenség meg is történt. Az egyik ciomaggyüjlő szürke­lovas postakocsi lassú tempóban haladt az Andréssy ut és Szent István- tér sarkáról az Irányi ucca felé, amikor a ló a Városi Szín­ház előtt valami'ő! megijedi és vad vágtába kezdett. Az erős len­dülettől a kocsis Iazuhant a bak­ról és jajgatva terült el a földön, majd amikor látta, hogy a ló to­vább vágtat, feltápászkodott a föld­ről és 8ántitva futott a kocsi után, de nem bírta beérni. A Hirsch-rádiószaküzlet előtt megtörtént a szerencsétlenség. Az úttest baloldalán szabályosan ha­ladt kerékpárján Drienszky Már­ton békéscsabai timármester, aki már nem tudott kitérni a szágul­dó kocsi elől és a ló valósággal ráugrott a szerencsétlen kerékpá­rosra. Aránylag mégis szerencsés volt D/ienszky: a lendületlől balra elvágódott és a kocsi igy csak a kerékpáron ment keresztül, amelyet teljesen összetört. A megvadult ló pillanat­nyi megtorpanás nélkül rohant tovább, úgyhogy mindenki igyekezett el­menekülni. A földön fekvő Drienszky Már­tonhoz a másik oldalon standdal rendelkező Szilágyi cukorka árus futott elsőnsk és több fiatalember segítségével a közeli padra fek­tette. Majd az eszméletnél lévő D/ienszky kívánságára e^v konflist hívtak, amelvre feltetlék Deienszkyt és a kocsis háziorvosához hajtott. A szerencsétlenül járt timármes­te:en külsérelmi nyomok nem lát­szottak, de nem tudott lábra áll­ni, ezenkívül valószínűleg belső sérüléseket szenvedett. Lakásán ápolják. (Tudvalevőleg Drienszky Mádon timármester azonos azzal a D/ienszkyvel, aki tavaly ősszel egyik tragikus hőse volt az AEGV előtti halálos aufó-motorkerékpár karambolnak, amelynek következ­ményeit máig is sinylette.) Később értesültünk arról, hogy a megvadult lovat a vasúti szál­loda környékén a katonák megfé­kezték. A szerencsétlenség ügyében a vizsgálat megindult. AP0LL0 FILMSZÍNHÁZ Telefon s 239. Szeptember 28—29 én • r Előadások hétköznap 5, 7, 9, vasár­és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor Az első előadás naponta zóna

Next

/
Thumbnails
Contents