Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-09-26 / 219. szám

6 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 szeptember 19 Az uton megkérdezzük, hogy hivjék. — Sanyi vágyok én kérem, lökdide, lökdoda. — Nem is olyan rossz foglalkozás ez a vezetés — nyujtjuk tovább a beszélgetés fonalát. Vállatvon. — Hát van ugy, hogy egyötvenet is megkeresek neponta. Sok szor előfordul, hogy egy közeli uccába kell menni. Etek fizetnek a legjobban, rrert több fordu'ót is meg tudok lenni. Szoktam én u • beigazítani is, de azt nagyon ol csón csinálom. — Hát az meg hogyan törlénik? — érdeklődünk. — Megmondom, ha nem tetszik elküldeni — feleli. Megígérjük neki. — Az urakat is útbaigazít hatnám, mert el sem lehelne tévedni. Itt egyenesen tetszene ... de kérem most van idő a következő vonatig, hál mért ne keressek többel ? Igazat adunk neki, — Csomagot is szokott vinni ? — En rem vagyok olyen önső, heg>ok mást is élni ... — s rávess ut mosolyog. Amikor a célhoz érünk, megeked a szeme a szerkesztőség téb 'áián.i Fe csillanó szemekkel kérdi: — Most ezt mind meg tetszik irni ? Bólintunk. — De ezt ne tessék elfelejteni, hoay ez ez én találmányom. Illedelmesen megköszöni a 30 fillért és futásnak ered, mert a gyorsvonat érkezéséig ki akar érni az állomásra. Miklya János Mér kora reggel kezdett gyülekezni a térseség. Apraje, nagyja, assronya, léuva, férfija, mind, mind sietett a D.ina közepén tar tandó majálisra. Az asszonyok leginkább azért, hogy a bőséges menny'8?gben magukkal vitt különféle aeját aülénü ennivalót mennél előbb berru'a hassák, dicséretet és bókokat remé've a pompás készítményekért. Az apraja azért sietett felkelni az ágyból, mert kocsikézésra és szabad lórmézáara volt kilátás. A nagyjának a férfirésze azért igyekezett a talélko/óhe yre, hogy mie'őbb otthagyhassa a förtelmes várost, amelyet csak 12 órára is otthagyni bizony vajmi ritkén volt alkalma ugy a boszniai, mint a szer biti hivatalnokoknak vagy katonatiszteknek. Bosznia részéről kevesebb ér tékü és alecaonyebb rangú intel ligercia verődött össze, mint szerbiai részi ő, Ez már rendesen igy szokott lörlénni minden hasonló alkalomkor. Tagja vo't a boszniai intelligenciának a csendőrségi járásőrmester is, aki öt—hat évvel ezelőtt még a csehországi sötét hegyek aljában névtelenkedő szülőfaluja zenekepecüátaként fuj'a a bomberdont — és ime Boazniáben vidéki közbiztonsági főnökségig vitte fel. Es intelligens egyén számba ment a jérési hivatal katonai se gédrrunkása is. aki mielőtt sze rencaectillaga katonáékhoz vezette volna őt bukovinai házalóként lisztéit szüleinek zaellfri lakából, efy vén talmudista társaságéban ösmerkedett meg vuklinek nevezeit pejesaze göndörgetéae közben az ábécé elemeivel és atk éhezés kőiben magánszorgalomból tarulia meg a német nyelvet, mígnem beíorozlák katonának, ahol cs. és kir. képlárré, később pedig őrmesterre lőn kinevezve. Hogy ez a segédmunkás mekkora „ur" volt, legjobban bizonyította az a gyakran hangoztatott mondása, hogy „a képlérság az uraaó nélkül csak annyit ér, mint egy pos tára telt minta érték nélküli küldemény." Es helyet foglalt az uri tőrsaaagban „Peró" is, aki volt matróz létére keliő elszántsággal és nagy szerencsével ugrott Pc lóból egyenesen a 16-od osztályú tiszteletbeli cimzetesaéggel ésfizetéslelenséggel egybekötött pótminőségü számfeletti vámhivatali gyakorlójelölt-helyettesi magas tisztségre egy drinaparli bosnyák mellékvámhivatalba. A bosnyák intelligenciának ezúttal kétségkívül legintelligensebb alakja egy Szrebrericán vendégeskedő magyar ügyvédbojtár volt. Bámulták is sokan. Mert nem volt közönséges dolog Boszniában eleven magyar ügyvédbojtért látni. Ez pedig igazán eleven (pajzán) volt. Es elevenedett általa más is. küönösen mikor az „irodalomban" produkálta magát. E tekintetben jó bácskai iskolára és több évi gyakorlatra leheteti nála követi eztetni. Ezenkívül arról is nevezetes volt es az ur, hogy a társaságnak minden féifitagját lebácsizta, amiért őt is bécsinak nevezte mindenki. És magyar sovinitmuaa is caak javára volt irható, mert aoha se szerbül, se bosnyákul nem beszéli, kitűnően mulattatta az egész társaságot, az arab és török szavakkal kevert bosnyák nyelvbe magyar szókat is elegyítve. Szerb részről valóban vólogaAz ön szállodája BUDAPESTEN a CORVIN-SZÁLLODA Budapest szivében, a Nemzeti Szii ház mellett: VIII.. Csokonay ucca 14. Tökéletes modern komfort. Folyóvíz és központi fűtés minden szóbában — Budapest valamennyi villamos vasuta és autóbusza a hotel közvetlen közelében. — Egyágyas szobák már 3 pengőtől, kétágyas szobák 6 pengőtől, teljes penzió 6.50 P tott társaság jelent meg a majálison. A kerületi ea járási fónök 5-6 tisztviselőjevel, a katonaság részéről egy őrnagy több tiszttel, egy gimnáziumi igazgató 3—4 tanárral, stb. stb. ly kalibctü urai Boszniának a Drina vidéken nem voltak. Szerbia hotmi őrmesterekkel, kaptárokkal e» címzetes vámhivatali gyakornokjelöltekkel soha nem képviseltette magái, noha az is bővelkedett ilyenekben. Az érkező vendégek a Drina partjairól, ahová kocsikon vagy lóháton érkeztek, tutajok ét létrák segítségével jutottak a majális színhelyére; a hajóra. Reggel hét órakor már nagyobb resze együtt volt a díszes társaságnak s úgyszólván kivétel nélkül mindenki itta a „mekka rakijé'-nak nevezett házifőzetü, puhának, enyhének nevezett szilvapálinkát. Később társasjátékokat játszottak, táncoltak és ettek-ittak, amint az más közönlégesebb kirándulásokon is törtenni szokott. A rendes muiatási módtól mindössze abban voit ezúttal eltérés, hogy ugy éjféltájban, amikor mőr sokan sürgették a hazamenést és minden jel arra mutatott, hogy már-mer vége lesz a cecónak, egy pityókos szerbiai adótarnok kikunyerálta az engedelyt erra, hogy ő köszönihessen búcsúpoharat az egybegyűlt társaságra. És amikor az engedeiyt óriási „zsivió'-zás után megkapta, művészi pózba helyezkedett. F^i 1 ott t. i. a fáklyákkal kivilágított hajók egyikének orrára s onnan „zsivili azvi" (éljetek mind) szavakban kiés befejezett diszbeazédje után poharat ürítve ugy belevegta magát a hömpölygő Drinábe, hogy abból aoha többé fei nem bukkant. Oit veszett örökre. Hogy e megrázó jelenet alatt a legittaaabbak ia kijózanodtak s az egéaz társaság leverten széledt el, az csak természetes. A majális utáni napon az egész környék arról beszélt, hogy a mulatság összes költségeit az öngyilkosáé lett adótárnok fedezle, mégpedig a szerbiai kincstár kárára, elsikkasztott többezer dinárból. Állítólag azért sikkasztott, mert huszonnégy évi államszolgálaía alatt gyakran megtörtént, hogy hónapokon át nem kapott fizetést. Est a vizsgálat adatai is megerősítették később. Ez összejövetel után vált tilossá a boszniai és szerbiai hivatalnokoknak és katonatiszteknek felsőbbség! engedély nélkül közös találkozót rendezni s es esett óla nem volt a szerbiai és bosnyákországi intelligenciának több együttesen tartott majálisa sem a Drina partján, sem annak közepén, sem másutt. Zsilinszky Lajos dr. HANGSZEREK, alkatrészek és javitások STEIGERWALD hangszerkészítőnél Q Luther-ucca Os Majális a Drina közepén (Boszniai kuliurkép 1898-ból) Boszniát Szerbiától a gyoravizü Drina válaazlja e'. Jobb pariján ez utóbbi terül el, baljón az előbbi, A Drina vizén ét látogatta egymást a bosnyák meg a szerb, ez a két rokon délszláv nép, emikor még Bosznia a monarchiához tartozott és én a Drinától 15-20 km-nyire fekvő Szrebrehicín szolgabiráskodtam. A folyó tavasztól ny6r derekáig hajózható volt. Egy magyar gőzhajótási társaság uszá lyni és propellerei, néhai jó Kállay miniszter kísérletezni szerelő politikójónak eme füstölgő bizonyítékéi, meg a faricskélni szerető bosnyák kezek készítette ladikok mozdították elő a szeméi} forgalmat a két part lakói között, a Drina déltájénál fekvő Rácsától a hajdani nagy hitéhez ma mér nem méltó Zvonikig, sőt néha a még ennél is delibb fekvésű jérásorrbeli Drinacsáig. Legiöbbnyire azonban csak közönséges tutajokat szöktek nyaldosni a Drina kékes hullámai, mivel a viz rendesen oly csekély volt, hogy nem hajózhatták, inkább átlábolhatték. De azért sohasem fagyott be. Ép oly természetű volt, mint a Vág. A bosnyákok, akik között a Drina partvidékén igen sok volt abban az időben, amikor én ott laktam, ez ács és a kőmivee, otthon nem jutván elegendő keresethi z, Szerbiába jártak el munkát keresni és rendesen laláliak is. Öt het dinért is megkeresett egy-e^y ügyeskezü bosnyák a nyár hosszú munkanapjaiban a szerb szomszédoknál. A dinár akkor 40 fillért ért. Bosnyákok építették — és pedig a azó legszorosabb értelmében fel — az 1896 iki nsgy ár viz állal a Drina pfarljéról végkép elsöpört Lyubovia nevü szerbiai já rá»i iszekvírost is, enely ma No voszelo tUjfelu) név olaü pompá zik fenn a hegytetőn. Mintegy négy ötszáz uj, nogyobbéra bősnyék kezek altal kőből (es bankkölcsönből) épített uj héz lehint le ma büszkén a Díina kopár pattjaira, amelyen egy kavicsot sem lehet találni ezok kozüi, amelyek a régi Lyubovia főpiecán görögtek. Néha egy két szerb testvér is átjárt a bosnyák szomszédokhoz, ha másért, nem, hét azért, ho^y ezek utján tudja meg, vejjon igaz-e, hogy Belgrádban felemelték az adóját. Mert a hírlap ép oly ritka voit Szerbia provinciáin, mint az egymás iránti bizalom az egész királyságban. A nép, mint a fentiekből is látjuk, elég gyakran érintkezett egymással. Nem igy azonban az intelligencia,amely név elalte bosnyákok részéről kilencven százalékig az Auízlria-Magyarországból odekerüll tisztviselők értendők. Nem pedig azért, mert ennek összejőve tele ugy szerbiai, mint boszniai részről egyidejűleg kormányrendeletlel tiltatott el, amint alább látni fogjuk egy, e Diinán tartott közös majália következményeként. Pedig mily festői látvány volt, midőn 30—40 délszláv nemzeti di8zbe Öltözött fess asszony és szép lény, meg vagy ugyanannyi egyenruhás tiszt és hivatalnok (mert ez is mind egyenruhát viselt ott nagyobb tekintély okébci) járta tűzzel a „gyurgyevka", „redikálla", „boszanka" éa más szláv kó'ót. Micsoda lelkesedéssel kurjantották közben a táncoló férfiak: „Ja izem mali radikal, szkinem sesir, pa igram!" (Én kia radikális vagyok, levett föveggei táncolok.) Az intelligencia ősmerkedését cekó összejöveteleknek rendes színhelye a Drina két partja volt egyenlő számban és váltakozva: a jobb is, a bal is. Egyszer aztán abban történt megállapodás, hogy változatosság kedveért egy májusi kirándulás, azaz majális, a Drina közepén ünnepeltessék. A rendezéssel megbízottak két egyenlő megás oldalfallal biró ga bonaszálliló hejót szigony ózlak le szoroaan egymáa mellé a Drina közepén és ezenkívül kötüicövekelték a hatalmas alkotmányt 2-3 öles fenyőpilotákkal. Aztán trös deszkákat raktak n ket hajón keresztül éa egy azinvonatra egyenlítettek azokból a talapzatot. Erre tá'ort ütöttek, illetve nagy punyvfckat feszítettek ki, 3—4 meternyi megasságig befödtek a hajónats mintegy háron.negyed réazet, felduar.ettek azt belülről füzfagelyakkc.i cs mezei virágokkal, belehe.ycaiek egynehány padot, több hotdó itelnemüt (vizet peraze nem) es kesz volt a majális színhelye. Tamburások Bejnabástárói, Szerbiának ezen kedélyes drinaparli városkájából kerültek. Cigányzenészt ritkaság volt olt találni.