Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-09-26 / 219. szám

1937 szeptember 5 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Az ő módszerével gyógyítják roa az egész világon a középfülgyulladási és arnig e módszerre rá np,m iött, addig as emberek ezrei haltak meg ebben a betegségben. Milliók köszönhetik neki az életet. Ő az emb»r fülének legalaposabb ismerője. Emellett : embernyi ember, tökéletes és hibátlan. Korán reggel már a klinikán ve

n és dolgozik késő estig. Nincsen ideje, hogy színházba menjen, vagy moziba. Amikor a szobalány az utolsó páciens ulán is beteszi az ejlól ar. Opp^lzergasse barokk palotájában, héthérsi Neumann Henrik leül az Íróasztaléhoz, hogy tudományos műnkéin dolgozzék . . . * Éhekkel ezelőtt a világ fülorvosai kongresszust tartottak Londonban. A kongresszust az anpol királynak kellett megnyitnia. •Neumann professzor vonalja késett és a megnyitáson nem volt olt. Azt mondta ekkor az angol biroda'om királya : — Neumann professzor vonatja a kongresszus vezetőségéhez érkezeit jelentés szerint nem érkezett még meg Londonba. Ugy vélem, tartozunk ennek a nagv tudósnak azzal, hogy nem kezdjük meg tanácskozásainkat addig, amig ő nincsen közöMünk... ...Es a világ legkiválóbb pro fesszorai némán és türelmesen várlak, amig kö7Őttük a legelső meg-nem érkezik . . . ...E«az ember gyógyított meg .engem Paál Jób Morfium Zordon Slyx viz sötét fodra. •Odaát a végitélet. Odaátra ment az Élet. Odavitte vad viz sodra. Mór lecsitult szivem vére. Pergő élet, rozzant orsó. A vége egy rossz koporsó. 'Bemázolva feketére. Sóhaj, panasz itt nem hallik. Sikongatva zug n szélvész. Ködköpenyben Charon révész. Bőre borzong, megvonaglik. Hej vén Charon, Hermes áldjon I Nincs egy árva obulusom. Eressz ét, hagyj átalusznom. Mert Pihenni régen vágyom. Nem szól Charon, csak int némán. Elevezünk odaátra. Nem tekintek többé hátra. Hol gyászolnak könnyel, mélán. Sejtem még a tünő partot. Ide hallom jajongástok. Ah idétlen zajongások 1 Hagyjatok már I Mit akartok. Az alvilág el van zárva. Pihennek a régi ősök. Megdicsőült antik hősök. Itt a könnynek nincs több ára. Csak sötéten zug a nagy viz. Csend enyész a néma tájon. Elbújok, hogy ne találjon, Ha a hivó harsona hiv. Jó itt lenni. Lent a hüsön. Áhítatos, halk zene szól. Andalító altató moll. Orpheus a hegedűsöm. Kis üvegcse hüs nedűje. Kókadt fejem rábólingat. Már örökre most elringat Jó Orpheus hegedűje. B»uer Illés Ttáf ez meg ki tenne? Tarka képek a békéscsabai TTlfíU altom ás indóházából (A B. K. tudósítója jelenti) A mai világban o'csó pincért nem igen lehet jól szórakozni és máIvea bele kell nyúlni a zsebekbe, ha az ember meg akarja váltani ez élei kellemesebb lészét. Mindennapi bolyongásainkban rend kivül olcsó sorakozó halvet fedeztünk fel. Ez p !"*üvÖ8 helv a békéscsabai MÁV nályaudvar. ahol kitűnően lehet idői tölieni teljesen ingyen, csak épanséggel bele kell vegyülni az utazó közönség közé és megkívántatik, hogy az ember jó érzékkel ki tudj" hámozni a derűt a nagv lendülettel sodródó emberóradalból. Nyitóit nzemek kellenek. Lássunk tehát. A kupolacsarnok vilI

lanyórájának mulatója két perces ugrásokkal fogyasztja a távolságot —— tizenegy óra és tieensetlő között. Két suhanc azzal szórakozik, hogy lalálge'ja a mutató ugrásait. — Most I ... — kiáltja az egyik, da a mutató mozdulatlan marad és csak néhány pillanat múlva u«ik tovább. Barátunk 10 fillért fizet a másiknak. A másik nem ügyesebb és a „legfiatalabb" nikkel pénz visszavándorol, már ki tudja hanyadszor előbbi gaedájához. mert nem könvnvü eltalálni a szökés pillanatát. A két suhanc, ősiinte bevallásuk szerint, mér egy órája gyakorolja. Bent a ciarnokban több utas várakozik. A balold-1, a harmadik osztály népesebb. E<y fiatalember harmadosztályú jegyei vélt, de a jobh oldalra megy. Önkéntelenül is a po!itiku»ok jutnak eseünkba. A helyzel hasonló : róluk sok esetben nem lehet tudni, milyen oldalhoz tartoznak, ahogy a vizet prédikálják és a bort isszák . . . Ebben a pillanatban 2

robog be a budapssti személyvonat és az utazóközönség elönli a pá——— lyaudvart. Mindennaoi kép, felületesen nézve nincien benne semmi különös, de c.akhamar fallünik egv lobogó hajú, csokornyakkendős férfi, kezében fehér kartonpapirt lobogtat. Megáll az egyik pad s célén és szemügyre vesz egy harcsabajuszú magyarl. Pillanatok alalt leülteti és felvázolja a vidéki atyafii s azután hozzálép, mosolyogva nyújtja feléje a „képel". — Hát ez meg ki lenne?... — kérdi megütközve — a „modell". — Csak 20 fillért le'ssik fizetni ért" — igy a „művész". Egész csoportosulás támad a „mester" körül. A képet nézik. Van, aki szakasztott olyannak találj" a lerajzolt atyafit, de mi nem. Mindenesetre röglön akad egy-két ember, aki a várakozás unalmát azzal tölli, hogy oda tartja képét a raj zolónak. Odakint ujabb vonat érkezik, egyre löbb közönség reked itt meg néhány órára s a lobogó hajú szakadatlanul rajzol. A pályaudvar ©lőtt 3

egymással versenyednek az alkalmi hordárok. Feltűnik egy kopott ruháju, de értelmes arcú mezítlábas fiu. Meglátszik rajta, ki inhogy nem rég maradt ki az elemi iskola hatodik o*ztálvábó>. A fiu erősen f gvel egv fiatal párt, akik tanácstalanul állnak az állomás épiiMe elölt. Feléjük indu'. Határozott mozdulattal megbic canti f fejit. Köszön. — Ha teccik akarni, elvezetem magukat bárhová . . . Ránéznek, látszik rajtuk, hogy az ajánlal kedve*". — Mennyit kér? — szólal meg a férfi.. — Harminc fillér eay órára. — Az Aradi-uccába akarunk manni. — Az egy félóra — mondja ar. utolsó szót a fiu és már du'-iak is. Őszintén elcsodálkoztunk a fiu leleményességén ét magvártuk, mie visszajött. Hadd beszéljen valamit kereseti forrásáról. A kényszerszünetben uira az órát figyelő nuhancoknál kötünk K Kiderült, ho?y az egyik már 20 fillért nyert, de nem sokéig örülhetett a szerencsének, mart a következő mutatóugrásnál 10 fillért bukott. Ugylátszolt azonban, nem akart nyereményéből leadni, meri hirtelen eliramodotfa raktárak falé. A másik kiabálva utána viharzott. Az AEGV állomás felől lihegve szalad mezítlábas „idsgenvezetőnk." Mi is „tanácstalanok" vagyunk és hozzánk jön. VILLANYSZERELŐJE ELLENŐRZI 4 — Nem tetszik tudni eligazodni? — kérdi. — Hit bizony nehazen. — Kérem, én elvezelem az urat. Felfogadtuk. UKiSBERGIDEZES olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel is KOPSTEIN BUTORHÁZBAN Békéscsaba, Andrássy-ut 25 s Kedvező fizetési feltételek!