Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-09-26 / 219. szám

1937 szeptember 23 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle írja s Lustig Géza Nem ez első, ém nem is az u'osó esft, hogy Périzs uccéin gyill.cs bombék robbantak. Szinte nepírenden volt, amikor a kom kei ivrdekok bitoroifék a csósiéri Irón!. Sö (, a harmedik közlénaság eleit is gyakorta szerepeltek a po­koli psk es Rcvachol, Henry, Van/cní emieke rra sem fakult el teljesen. Csakhowy ezeknek a hej­dan vai'ó anarchistáknak semmi közük nircsrn esokhoz, akik a nyorr dokaikba leplek. A maiak, az ujak, ellenlelten a régiekkel, ez eia\u'takkal, nem a saját sza­kállukra dolgoznak. Puszta eszkö­tok — idegen hatalmak kezében. Mik ezek az id'gen hatalmak — ezen tötle a fejéi a périzsi rend­őriig hetek óle, de mindezideig hasztalan. Vonnak ugyan nyomok és szé­lek, emelyek egyénesen Spanyol­ciszéiiba vezetnek, ott is egyene­sen Frencóékhoz. Igy külnnöskép­p:n gondolkodóba ejtett*a vizsgála­tokét a C 2 esete. A C. 2 vei je­lölt spenyoi tengeralatljeróé, ame­lyet Fiencó leger yei ez eg} ik fran­cia kikötőből állítólag el akartak volna rebolni. A kalend nem si­került, m» r; a vakmfrőkön ideje­korán rejit ülőitek. Közülük töb beket fülön csipet! a rendőrség és az egyik lelarIC z'alollnak a zsebé­ben megtalaiíaK Trcmcoso őrnagy­rck, Irun parar csnokénak levelét, amelyben megbízást ad a C. 2 el­öntésére. Ez önmagáben is erde­kes t erdemes Wallace loliére. Ámde tmi eszei kapcsolatban a perissi rerdőifőnök agyóban fel­merült, est. mór nem is érdekes, hanem egyenesen hátborzongató. A derék chef de police ugyanis össze f jegest lát a rablósi kísérlet es ez É'oile on elkövetett merény­let között. Ami annál döbbenete sebb, mert a jobboldali sajló Európa e^yik végétől a másikig öklömnyi belükkel ordítozta ennek ép a fordítottjai. „Vörös merénylet Párizsban" 1 „Moszkva judáskeze e frar cia polgárság lorkér, 1 " „Az internacionálé bomba robbantósuk­kbi jelt adóit az általános feífor du'ásre 1 " E< hoc genus omne 1 Mosi azulán kiderült, hogy nem is a baloldalon, de igenis a job­bon rejtőznek a ludasok. De kiderült óm az is, hogy a provoketőrök nemcsak arus Press­bourg ben és b tu? Boissiereben 26 FILLÉR HELYETT 14 FILLÉR AZ UJ ALAKÚ 64 OLDALAS RADIÓÉLET RÁD'Ó, IRODALOM, SZÍNHÁZ, FILM ! A MAGYAR CSALÁD HETILAPJA MEGJELENIK OKTÓBER EL SEJÉTÖL MINDEN PÉNTEKEN akartak csintalankodni. Egyebütt is készültek szörnyűbbnél ször­nyűbb menyietek, amelyeket csakis a rendőrség ébersége há­rított el az utolsó pillanatban. A szorgosan megejtett házkutatások során Périzs ősi városának nmn egy sarokzugában akadlak a für­készők bomba raktárakra, ehol érdekes zsákmányra leltek. A zsák ményolt készülékek egytől egyig azonos szerkezetet mutatlak azok­kal a drága csecsebecsékkel, ame lyek a munkaadók palotáját a le­vegőbe röpítették és Kling, a che miai intézet direktora azon nyom­ban megállapította azt is felőlük, hogy — spanyolországi labora'ó­riumokben látták először a napvi lágot. Kipattant hát a titok, amit sokan régóta pedzettek és ami velejében nem mós, mint az, hogy idegen földön j lentős organizációk szi'jók a tüzet, amely, ha idejé ben el nem oltják, egész Galliát végig perzseli. Mi, akik a messze távolból szem léijük az eseményeket, nehezen érijük a franciák darvadozósát s még kevésbbé osztjuk a franciák gyanúját. Mindaionáltal, az igaz­ság teljességének a kedvéért, nem srabad elhallgatnunk és elmellőz­nünk olyan részleteket, amelyek az irtózatos hipotézist erősen a'ó támasztják. Igy például szembeöt'ő valami, hogy az ominozus bom bék éppen akkor szaggatták fel a párizsi kövezetet, amikor e C. G. T. és a C. G. P. F. vagyis a munka­vállalók és a munkaadók szak­szervezetei kézen közön megegye­zésre jutottak etyméseal, de nem­csak egymással, de a kormény­nyal is. A józan ész világánál sem a C. G. T. nak, de a kommunista pártnak sem állhatott 8z érdeké­ben, hogy a'ig három héttel a köz ségi vélarztások e'őtt összeakasz­sza a tengelyt a munkaadókkal és fe'robbanisa azok palotáit. Ugyanusy, mint ahogy a C. G. P. F.­nak sem ál'hatott érdekében, hogy azt a szamárságot elkövesse, amit egyesek nem átallot'ak föltételezni róla, azt a bődületes szamárságot, hogy a saját épületét elpusztítsa. Ekként minden plauzibilitás elve amellett szólott, hogy a felbuj'ók idegenben ólálkodnak és ravaszul meglapu'nak. Persze, a vélemé­nyek megoszlottak, pártállás sze­rint. Eg> esek Németországot okol­ták, elég balgatagul, mások ugyan­olyan balgatagul Olaszországban próbállak kereskedni. A leglöb ben a Szovjetuniót vették gyanú­perbe. Csakhogy elfelejtették az ipsék, hogy ezeknek a hatalmak­nak sokkal több az eszük, jóvalta több a sütni valójuk, mini sem hogy ilyen fajta, ostoba céltalan­ságokra pazarolják az erejüket, meg az idejüket. Való igaz, a su­nyi Szovjetuniónak csakugyan az a rejtett célja, hogy a kommunista pírt segítségével a népi arcélben többségben vergődjék és uralmat gyakoroljon Franciaországban. Da nem lehet a célja Franciaország lezüllesztése és meggyengítése. Ami viszont Németországot és Olasz­országot iíleti, ezek ugyan mint Franciaország ellenfelei, korántsem bónnák, sőt egyenesen óhajtják an­nak süllyedését és hanyatlásét. Ámde ugyanakkor nagyon is jól tudják, hogy merényletekkel ép a fordítottját érik el annak, amire vágyakoznak. Külső beavatkozás csak megszilárdítaná a baloldali isztviselő kulturigényeinek kielé­gítését kezdje jó rádió­val. Jó rádiót sohasem lehet megunni. Vásárlás előtt feltétlenül próbálja ki az ORION 66-os tipust. Csodálkozni fog, hogy különösen rövid­hullámon mily kiváló! MINDEN ORION-RAD1ŰKERESKEDÓNÉL KAPHATÓ Wradio Fenti készülék kapható s Hirsch Jánosnál :i készülék kapható: Rosen baiimnál koalíció uralmát, amennyiben fel­rázná tunyaságukból a nemtörő döm gallokat és elősegítené azt a bironyos szent egységet, amely Frarcieországot történelme serán mindenha kirántotta a csávából, akér Br iiür'nendl.akér Fontenoynál, akér Valminál, akér a Máménál perdült a kocka. És igy a Tromcoso őrnagy ur levele nélkül is ludhaló volt, kik leheltek a merénylet spi­ritus rectorai. Csakis olyanok, akik az egész társadalom gyökeres pusztulásét éhitezzák, vagyis az anarchisták, avagy olyanok, akik a permanens revolucióról álmo­doznak, vagyfs a trcckhisták, akik — ezek is, azok is — valameny­ryien Spanyolországbar fészkelnek és fészkelődnek ez időtéjt. Mi ebből a tanúság? Az, hogy a demokrácia, akár­mennyi fogyatékosságban marasz­talják az ellenségei, képtelen ilyen cselekményekre. Lehel, hogy a de­mokrácia ryenge, lehet, hogy agva­lőgyult, lehet, hogy rothadt. Ám soha nem vetemedik olyasmire, ami csak a rémregényekbe illik. A de­mokrácia gondolatvilógában nincs helye bombavelésnek, nincs orgyil­kosségnak, sem pedig terrornak. Nincs szüksége véres eszközökre. És kiveti magéból, lassan de bizto­san, a politikai elaljasodás mérgező anyagéit, a fanalizmust, a vendel­tét,azelótaságo*. És akárhogy csűrik csavarják némelyek az igazságot, a spanyol falanjisték terror cselek­ményei ijesztő züllöttségre valla­nak, olyan züllöttségre, amelynek a mélységeiben emberi szem soha nem hatolt, hacsak nem a Dante alighierié, aki megszokta a pokol gugyoreiban is világosan látni. Európa népei borzadva, hőkölve néznek ezekbe a tátongó üregekbe, amelyeknek a rzörnyei, ha sike­rül előmószniok a láva iszapból, elnyeléssel fenyegetik mindazt, amiért élni, s halni valamennyire érdemes. Éa különösen irtózik fö­lük Anglia s Franciaország nípe, amelyrek vérébe régóla á'ment a demokrácia. Irózhalik i>. I Mert ugyan mi lehetett, mi volt a céljuk a falanjistóknak, helyesebben azok­nak, akik a bombákat a kezükbe nyomték ? Nem egyéb, mint a demokrésia felrobbantása. Nem azért emésztették el a frar cia rrun­kaadók palotáját, hogy a francia kapitalistáknak értsanak vele. A front populsiret vetlék célba a selymék és azt akarták bepiszko'rL Árra számítottak, hogy a dinamit robaj nyomán megkergül a fran­cia nép és pillanatnyi dühében elkergeti jelenlegi urait. A vári föld­indulás közben megjelenhetik a szinen — igy fundálták ki a tervet — a rend álorc'jóban Terdieu. mrg a hozzá hasonlók csapata. Ez.k a fiók diktátorok végeznek a renitensekkel, a? után testvéri jobbot nyújtanak Francénak s győ­zelemre segítik. Sajna, a szémvelés balul ütött ki. És Chautempsék erősebben ül­nek a nyeregben, mint valaha. APOLLO FILMSZÍNHÁZ Telefon : 239 . Szeptember 26-27-28-29 én • f Előadások hétköznap 5. 7, 9, vasér­és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor Az első előadás naponta zóna

Next

/
Thumbnails
Contents