Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-09-21 / 214. szám

Ára 0 fillér SiSSBI »ékés©saii% 1337 szeptember 21. kedd 65. évfolyam 214. szám IkfwmiMt Lassan mindenhez hozzászokik ez ember. Ahhoz is például, hogy a „Virradat" cimü hélfői újságban, a sürün lelenyomtatott tizenkét oldalon jóformán egyéb sincs, mint a zsidóságról szóló válogatott kedvességek. Bámulatos dolog, hogy jóformán akármelyik cikket kezdi olvasni az ember, né hány mondat után az irós óhatatlanul elkanyarodik a zsidók felé, hogy ékesszólóan bizonyítsa idegenségüket, valamilyen inferiorilásukef, vagy más gazságukat. Azért mindenkit érhet meglepetés. Még a legszélsőjobboldali sejtó-irodalom termékein edzett olvasót is. Számunkra ezzel a meglepetéssel a „Virradat" tegnapi száma szolgált. Azzal a színi kritikával, amelyet Molnár Ferenc Delila cimü darabjőnak Pesti Színház beli bemutatójáról, jobban szólva a darabról irt. „Mi Molnár Ferenc darabjának kiinduló pontja ? Mi lehet ? A pénz. A színpadon összesen négy szereplő. Szinte hihetetlen, hogy ilyen kevés emberrel hogyan lehet annyi piszkot, annyi mocsárlázat, beteg erotikát s nyálcsorgotó pénzimádatot megszemélyesíteni. Ugyan ki látta már életben ezeket a típusokat? Élnek egyáltalán ilyenek ? Élnek. De hol ? Budapestnek s a nagyvilágnak ugyan mely részeiben ? Csak és egyedül ott, ahol az emberi élet a pénznél kezdődik. Azokban a körökben és abban a társadalomban, amelyben o szerző valóban bravúrosan kiismeri önmagát, hiszen hozzájuk tartozik. Molnár Ferenc vígjátékot akart írni s az erkölcsi kloaka inferioris vádiraiát irta meg arról a társadalomról, arról a faitárói, hol minden és mindenki, becsület, jóság, tisztesség, emberiesség, nő és vőlegény, férj és feleség egyaránt megvásárolható." Ez a kis ízelítő, ez a néhány sornyi idézet ékesen példázza a hangot, amely a „Virradat" „kritikőjót" kiemeli a színházi kritikák megszokott köréből. Merőben uj dolog, ahogy ez a mübirólat esztétikai és dramaturgiai szempontok helyett a ködös fajelmélet tudományos nézőszögéből és mindenki fölött álló etikai magaslatból néhány odavetett mondattai „kikészíti" Molnőr Ferencet és „hovatartozandÓBágét". Nem akerhatjuk itt a „Virradat"tal szemben megvédeni Molnár Ferencet és művészetét. Nemcsak azért, mert erre nincsen szükségei hanem azért sem, mert azt amit ő nyújt, mi sem tartjuk többre a szórakoztató ipar efemer életű aranykoszorus mestermunkájánál. Tiltakozni sem akarunk a hétfői műbíráló fajvédelmi kirohanésa ellen. Ilyesmi ellen felesleges dolog tiltakozni. Csak megmutatni akartuk az olvasónak, hogy igy is lehet kritikát irni. A magyar a megpróbáltatások nemzete — mondotta Bud János dr. a NEP vasárnapi nagygyűlésén — Hétfőn panaszosokat fogadott és a tanyákat látogatta városunk országgyűlési képviselője (A B. K. tudósítója jelenti.) Vasárnap délután 3 órai kezdettel tartotta propaganda gyűlését a NEP helyi szervezete a kisgazda székházban. A nagygyűlésen megjelent Bud Jőnes dr. ny. mi niszter, titkos tanácsos, országgyűlési képviselő, valamint Papp Sándor, a NEP országos titkára, Molnár Sándor dr., a Nemzeti Munkaközpont főtitkára, Kienitz Vilmos ármentesitőtársulaii igazgató. Jánossy Gyula polgármesterrel élén ott láttuk nagy számmal a város közéleti vezető személyiségeit és Rell Lajos dr. tanügyi főtanácsos, körzeti NEP elnök, valamint Gally Károly dr. helyi elnökkel élén a NEP tisztikarét. A közönség különben zsúfolásig megtöltötte a székház emeleti nagytermét. A gyűlés a Hiszekegy elmondásával vette kezdetét, majd utána Gally Kóroly dr. elnök mondott nagy megnyitó beszédet. Hangoztatta, hogy a Darányi-kormány lelkiismeretesen dolgozik az ország boldogulásáért. Ezután üdvözölte Bud János dr. ny. miniszter országgyűlési képviselőt és a többi megjelent politikusokat s a nagy számú hallgatóságot, egyben bejelentette, hogy a gyűlésre ér kezik Ricsóy- Uhlarik Béla dr. főispán is. A jelentést a közönség nagy lelkesedéssel fogadta. Papp Sándor, a NEP országos titkára beszélt ezután. Erőteljes szavakkal vázolta a magyarság helyzetét. Kijelentette, hogy csak nemzeti egységgel lehat megoldani a problémákat. Kifogásolta, hogy a gazdák nem tudnak megbarátkozni az újításokkal, tul konzervatívak. Faji szervezkedéssel kell felvenni a harcot a magyar jövőért. A közönség nagy érdeklődése közepette emelkedett szólásra Bud János dr. — A Duce a történelemhez tért viasza — mondotta — az uj római birodalom megalapitásőnól. A szegény nép erőforrásait duzzasztotta fel. Ez intő példa arra, hogy a múlttól nem szabad elszakadni. Ki keli harcolni az uj ezredévet. Európa földjén csak az a nép tud megmaradni, amelyik szaporodik. — Örömmel lőtom, hogy a kormőny újra útnak indította a telepítés politikáját. Szociálisan kell azoknak hóna alá nyúlni, akik tényleg termelni tudnak, akik a nemzettel szemben is eleget tud nak tenni kötelességüknek. — Nagy bej, hogy a történelemben csak a hibákat keressük, amelyek szétválasszák az erőket, holott egységre kell törekednünk. Aprólékos részlet műnkéből kell kialakítani egy egységes szervezetet. Én ezt a gondolatot képviselem. Itt megszakadt Bud János dr. beszéde mert a terembe lépett Ricsóy-Uhlarik Béla főispán, akit a nagygyűlés közönsége lelkes éljenzéssel fogadott és csak amikor elült a lelkesedés zaja, folytathatta szavait Bud János dr. — Láttam, hogy a tanyavilág H van kapcsolva a várostól és szorgalmaztam a tanyai utak építését. Erre a célra Békéscsaba 20.000 pengőt kap az államtól. A falu és a tanya utja a nemzet utja. Vissza kell adni az életkedvet a társadalom minden rétegének, mert a nyomor katonáival nem lehet országot építeni. A munkás réteget nemzeti eszmével keli átitatni és el kell vonni a marxizmustól. Ennek főfeltétele, hogy elsősorban a kisegzisztenciákat erősítsük meg. mert a munkából születik a tőke és a tőkéből a munka. A szociális gondolat gyorsasága lépést kell. hogy tartson a technika száguldásával. — Azokat a nagyszerű gondolatokat, melyeketa kormőny megvalósítani igyekszik, csak egy mindent őtfogó nemzeti pénz és hitelpolitikával lehet végrehajtani. Mi a megpróbáltatások nemzete vagyunk, de ne ijesszen meg csonkaságunk és szegénységünk, mert a szegénységünkben is van alkotó erő, ha remélni tudunk. Ne tekingessünk ide-oda, nem kell máshonnan származó eszme, és semmilyen idegen kereszt, mert van e szebb kereszt mint Szent István keresztiel Ennek a keresztnek kell ragyognia a Kárpátokon belül, Pozsonyban. Kassán, Aldunén. Erre a keresztre esküdjünk fel és akkor elkövetkezik Nagymagyarórszág feltámadása. Bud János dr.-t beszéde végén percekig ünnepelte a közönség. Molnár Sándor dr., a Nemzeti Munkaközpont országos titkára szólalt fel ezután, aki élesen bírálta a liberális korszak bűneit, majd arra tért ki, hogy Magyarországon egy félmilliónyi kisebbségben levő lömeg irányítja a 8 milliónyi magyarság sorsát. Á munkásságot a nemzeti eszme jegyében kell szervezni és elszakítani a marxizmustól. Végül Kienitz Vilmos ármentesitőtórsulati igazgató tartott értékes előadási az öntözés problémáiról, kiemelve azt, hogy RicsóyUhlarik Béla főispán minden erejével támogatja az öntözést, amely országos érdek. A propaganda nagygyűlés Rell Lajos dr. tanügyi főtanácsos, körzeti elnök zárószavaival ért véget. Bud János dr. fogadta választóit Bud János dr. hétfőn délelőtt harminchét választóját fogadta a városházán, de megjelentek eiőtte az iparosok, a kisgazdák és a népegylet küldöttségei is. Délben a város országgyűlési képviselője az ev. egyház szüreti ebédjén vett