Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-09-19 / 213. szám

1937 szeptember 19 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 5 támogatja a vármegye a jövő évben. „A gyümölcstermelők szövetkezetében eddig semmi semmi történt

1' A pótlárgysorozat során tárgyalják a békélcsRba—kétegyházi ut ügyét. A törvényhatóság korábbi határozatát a belügyminisztérium már jóváhagyta. Jánossy Gyula polgármester bejelentette, hogy utólag értesült arról: a vármegyének a kereskedelmi miniszter beigért kölcsöne nem áll rendelkezésre s már a szeptemberi békéscsabai városi közgyűlés tárgysorozatára felvétette a fedezetről való gondoskodást. Ily módon az ut épitése nem szenvedhet halasztást. Márky Barna dr. alispán : Ha Békéscsaba gondoskodik a fedezetről, én megteszem az előkészületeket az útépítés megkezdésére. Bocskóy András a vármegyei gyümölcstermelők szövetkezete üzletrészei lejegyzésének tárgyalásánál a gyürnö'cstermelésről beszélt, •majd az alispáni jelentés helyett Htt tette szóvá, hogy az ötödik buzakiállitást, ha nem most, a jövő évben meg kell rendezni, mert az az ötéves ciklus befejezése lenne és agrárszempontból döntő fontossággal birna. Márky Bar in dr. alispán bár as ügyrend szerint szabálytalan alkalommal történt a felszólalás, mégis válaszol, mert Bocskóy András „szívügyeket" érintett. Kijelentette, hogy a gyümölcstermelési szövetkezetben eddig nem történt semmi, a bejegyzett összegek a takarékban gyümölcsöznek. Azért akart bekerülni az igazgatóságba, mert ezen változtatni keil s ha itt nem, átviszi a szövetkezetet Csabára, ahol — meggyőződése ez — örömmel fogadnék és készséggel támogatnák. A buzakiállitással kapcsolatban rámutatott arra, hogy a minisztérium nem akarja jóváhagyni a nélkülözhetetlen kiadásokat. Ha ennek ellenére folyósítaná az öszszegeket, rajta hajtanák be. Az ülés 11 óra után ért véget. Csak a tavasszal épülhet meg a kétegyházi-ut Az ülés végeztével megkérdeztük Ritter Sándor műszaki tanácsost, az államépitészeti hivatal vezetőjét, hogy a fedezet biztosiTelefon i 91. NYITOTT TETŐ ! Szeptember 19—20-án, vasárnap 3—5—7—9, hétfőn fél 7, fél 9 órakor Vasárnap 3 órakor zóna ! Emberek sorsa a spanyol forradalomban Dorothy Lamour, Korén Morley, Lionel Atwil 6 Popeye trükkfilm Buksi és a rókakoma Magyar híradó tása esetén sor kerülhet e még az ősszel a kétegyházi ut szóbanlévő szakaszának megépítése. Ritter Sándor kijelentette, hoay az épités csak tavasszal kezdődhetik meg, mert azok a bányák, amelyak Békésmegyének szállítanak, annvira túlterheltek, hogy leghamarabb a télen tudják c<ak vasútra t«nni a megyébe irányítani a szükséges kőnjannyiséget. A duaántuli bányákhoz nem célszerű fordu'ni, mert jóval több lenne az amúgy is nehezen elviselhető szállítási költség. Remélhetőleg azonbaa a földmunkálatok elvégzése a szigorú tél beállta előtt jó kereseti lehetősbe lesK a munkásságnak. Bakó József verseiből Kánikulában Kastély ablakában állok. Szemben a cselédek háza : gyermeksirás, szitok, verés. Fönt egy felhő bokrétája. A bokréta szirmaképen hull végre egy fonnyadt árnyék. Érte szalad száz tikkadt szem, de üres kéz minden szándék. Egyik asszony szoptatón ül Telt melléből néhány csöppet kifröcsköl a forró földre. Megnyálazta aztán csönd lett. Látni lehet a kortyoka!: most öntik át az életet egyik korsóból másikba. Tanú is van, vagy tiz gyerek. Odamegyek, rájuk hajlok, A szopósat megsimítom. A tört asszony csodaként néz, nem tudja, hogy mint szólítson. De kár lenne megszólalni: s elárulni, hogy ki vagyok : nem nézhetnék egy könnycseppben két gyermeket és két napot. (Kurtamajor) Tökszár „Puszták népe" írójának. Zöld a tülköm, furcsa hangszer, se nem szaru se nem réz, ifiu, buja tökszárból nőtt s kürtös kedvem a zenész. Búgatom a bújó lelkem bólnyugtatn hangulatban. Vén cselédek merednek rám, ahogy hangom szárnyra pattan. Hallaatják a nótázásom, mindnyájunké a panasz: Gyér a virág, sok a nincsen, életünk is szamaras. Nem táltosok húzzák vérünk, bukott lány a mosolyunk. Sátortépő dalok helyett oubbasztunk csak s kuncogunk. Tarisznyánk is sirnivalós, ronggyá rágta az idő, nuakasságunk is megtérült: malasztleső, agg hivő, kuporog a tornyok alatt, mindent, mindent süvegel . . . Néha villan ciak a szemünk, ha a jövő ránkperel. Sajátmivü iátszi tülköm, grófok földjén növekedtél, s találkozás örömének köszönheted, hogy kürt lettél. Zengesd csak el a kastélynak, már a tökszár sem hűséges, mert tövénél béres jaj ült, konok, lázadt, ezeréves! iai Westsik Vilmos gazd. tanár irja: „A rozsnál az alábbi eredményeink vannak: Tráeyázatlan rozs adott • kat. holdanként 5.24 q szem és 9.54 q szalmatermést. A mellette lévő zöldtrágyázott és szupsrfoszfát kálisőval mütrágvázott rozs ado't kat. holdanként 12.28 q «»8m és 27.20 q szalmatermést. I ;en tanulságos az alábbi kísérletünk : szalmatrágyázott és szuperfoszfát meg kálisóval mütráev**ott rozs adott kat. holdanként 10 70q «zem és 23.46 q 8zalmatermé«t. Eszel szemben a mellette lévő szalmatrágyázott, de nem mütrágváwott rozs adott kat. holdanként 6 82 q szem és 22.78 q azalmatermést. Feltűnő volt az is, hogy a szalmatrágyázatott és mütrágyáza'ott, de nem mülrágyázott rozsban igen sok volt az üres fehér kalász. Mindez nagyon szembetűnő volt az 1937. május és junius havában itt járt 1020 szabolcsi gazdának. — Mindezen eredmények rendkívül tanulságosak, mert 1937 évben a tiszántúli laza homoktalajokon a magángazdáknál a nem mütrágyázott rozsok kat. holdanként csupán 2—3 q szemterméssel fizettek." Különösen a második kísérletről tűnik ki, hogy a műtrágyázásnak alig volt hatása a szalmára, mindössze néhány kilogrammal növelte azt 22.78 q.-ról 23 46 q.-ra, a szemtermés azonban 682q.ról 10.70 q. Tá ugrott a foszforsav és káli hatására, majdnem 4 q. val, „hatvan százalékkal" haladva meg a mütrágyázatlan szemtermést. Busóval termé»ze'e«en hasonló eredményi ért el Westsik, még kevésbé kimondott buzatalajokon is. Lavonva a tanúságot, mondhatjuk. hogv az oszág nagy részén ssalmát csépeltek ott, ahol nem jártak el kellő körültekintéssel a kalászosok termesztésénél, nevezetesen ahol nem ad.ák meR a magképzéshez oly fontos foszforsavat. Eredményes • hirdetés a „Békésmegyei KözKöny"-ben VILLANYSZERELŐJE ELLENŐRZI A felvidéki világhírű Apponyi-könyvtár sorsa Nyitra és Tapolcsány közt fekszik Appony, az Apponyi-család örök bérlete, mely a régi Magyarországban oly nagy szerepet játszót'. Az Apponyi generációk már a 15-ik században gyűjtötték nagybirtokaikon a legértékesebb könyveket, relikviákat, műkincseket és könyvtáraik idővel világhírnévre tettek szert. Az Apponyi gyűjtemények nagyságáról csak akkor nyerhetünk fogalmat, ha megtudjuk, hogy a mult század végefelé a könyvtár céljaira egy teljesen különálló épületet emeltek. Mint ismeretes, Appony grófja szenvedélyes oroszlán vadász is volt és ezirányu gyűjteménye fogalommá vélt. Appony birtok mai tulajdonosa elhatározta, hogy a birtokot likvidálja és a kincseket érő könyvtárt eladja. IcL-s\lai*iv1*ck fiuk részére tartós, jó szövetből D H'Ofl l^hUldrUnd számonként 70 fillér emelkedés I 11 OJ EsŐkabátférfiméretekben „ 17 Átmeneti kabát „ 2580 Felöltő-és átmeneti kabát,, 33 — KULPIN DIVATHÁZ FÉRFI KÉSZRUHAOSZTÁLYA BÉKÉSCSABA