Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-09-14 / 208. szám

BEKESMEGVEI KÖZLÖNY 1937 szeptember 14 Iskolaruhík legolcsóbban, nagy választékban Váradi Béla férfiruha üzletében Békéscsaba, Andrássy-űt2. sz. Háziipari értekezlet a főispánnál (A B. K. tudóéitója jelenti.) Csütörtök délelőtt 10 órára nagy­fontosságú értekezletet hívott össze Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főispán a főispáni hivatalba. Ezen az érte­kezleten résztvesznek a járások­ban aj. háziipari ügyét intéző ha­tósági és társadalmi vezetőténye­zők. Az értekezlet célja, hogy a vármegye területén egyes járások­ban már eddig is nagyon szép eredményeket elért háziipari ügy fejlesztésének elveit egyöntetűen állapítsák meg. Egyöntetűen akar­ják leszögezni a téli munkaprogram alapelveit is. Meg akarják tárgyalni a termelt háziipari cikkek értéke­sítésének módozatait és lehetősé­gét, valamint az esetleg szüksé­gesnek mutatkozó közületi támo­gatás mérvét és kereteit. Az ügy­höz fűződő nagyfontosságú érde­kekre tekintettel az értekezleten Welebny Vince szegedi kerületi kir. háziipari felügyelő is részt vesz. Szombat délben érkezik Bud János (A B. K. tudósitója jelentt.) Bud János dr. országgyűlési kép­viselő szombat délben érkezik Bé­késcsabára. Aznap este és vasár­nap résztvesz a Körös cserkészek ünnepségén, valamint a NEP va­sárnap délutáni gyűlésén, hétfőn délelőtt választópolgárokat fogad s kedd reggel utazik vissza a fő­városba. A részletes program meg' állapítására még nem került sor. Megkezdődtek a nagygyakorlatok (A B. K. tudósitója jelenti.) A honvédség hadgyakorlatai meg­kezdődtek. Á küzdő felek hétfőn szemben állottak egymással. A piros fél a tiszai átkeléshez cso­portosult. A kék fél megfigyelői a piros fél szándékáról jelentése­ket adtak le, melynek alapján vi­téz Nagy Vilmos akként határo­zott, hogy az északi piros felet a Tiszába veti vissza. Leesett a diófáról egy öregember (A B. K. tudósitója jelenti.) Tegnap délután súlyos szerencsét­lenség érte Kesjár András hatvan éves, Győri ucca 48. szám alatti erzsébethelyi lakost. Kesjár mind­járt ebéd után egy létrán felka­paszkodott a házának udvarán levő diófára és egy doronggal verni kezdte a diót a fáról. Az egyik ütésnél olyan hatalmas lendülettel ütött ró az ágakra, hogy elveszí­tette egyensúlyát és mintegy hé­rom méter magasból lezuhant és jajgatva terült el a földön. Az esés következtében Kesjár András olyan erősen megütötte magét, hogy nem tudott talpra ál­lani. A szerencsétlenül járt öreg­ember hozzátartozói a mentőket hivták segítségül, akik Kesjárt be­szállították a csabai kórházba, ahol megállapították, hogv Kesjár András lába eltörött. Nyomban ápolás alá vették. Gyanús körülmények között meghalt egy újszülött csecsemő — valószínűleg megfojtották (A B. K. tudósitója jelenti.) Különös körülmények között hozta világra újszülött gyermekét egy 19 éves békéscsabai leányanya. A legérdekesebb az, hogy a leány hozzátartozói nem is sejtették, hogy a jól megtermett hajadon anyai örömök előtt áll. A leány családja körében még szombaton délután arról panasz­kodott, hogy fáj a feje és lefe­küdt, de vasárnap is ágyban ma­radt és mig hozzátartozói a kony­hában foglalatoskodtak, reggel tiz óra tájban megszülte gyermekét, majd mintha semmi sem történt volna, nyugodtan feküdt tovább. A leány hozzátartozói csak dél­után fedezték fel a gyermeket, de akkor mér halott volt. A hozzátartozók faggatására a leány elmondotta, hogy attól félt, hogy a gyermek sírni fog és ész­reveszik, ezért kissé megnyomta a a nyakát, ugy, hogv ez újszülött egy hangot sem hallatott. A leóny szülei nyomban orvost hívtak, aki elrendelte, hogy a hul­lát szállítsák a kórház hullaházá­ba. Az orvos ezután közölte az esetet a csendőrséggel, mert ala­pos gyanú merült fel, hogy a csecsemő halálét erőszakos ful­ladás okozta. Erélyes nyomozás folyik a rej­télyes haláleset ügyében s érte­sülésünk szerint a mai napon fel­boncoljék a kisgyermek holttestét, hogy megállapítsák halálának az okát. Az eleki zászlógyalázás egy német folyóirat megvilágításában (A B. K. tudósitója jelenti.) A német sajtó nem mindig tartja magát a hoz a baráti szellemhez, amely Magyarország és Németor­szág között fennáll és különösen a magyarországi németség hely* zetével kapcsolatban gyakran in­téz heves támadásokat a magyar viszonyok ellen. Az egyik német horogkeresztes folyóirat most az eleki országzászló meggyalézésával foglalkozik s töb­bek közölt a következőket irja : „Egy elmebeteg, aki már több gyógyintézetben volt, letépte a félárbócra eresztett országzász­lót. Erre ezzel teljesen érthetet­len összefüggésben 150 nérnet­faju parasztot kihallgattak és oly durván bántalmazták őket, hogy egyesek közülük napokig az ágyat nyomták." Mindenesetre különös, hogy olyan ügyben, amelyben már el­hangzott a magyar bíróság ítélete, ilyen hangon foglalkozzanak a tör­téntekkel. De igen érdekes és jel­lemző a következő kirohanás is : „Megtörténhetett, hogy a kisebb­ségi alapból a magyar kormány 700.000 pengőt folyósított ki nem mutatott célokra. Megismertük Magyarország másik arcát, amely az elsőtől abban különbözik, hogy a mad jarisch társadalom és nem a pillanatnyilag opportunista reál­politika képét mutatja. A német ifjúság igen ponto­san emlékszik a magyarok ag­resszív arculatára. Ez az emlé kezel nem kevésbé erős, mint az a sziklaszilérd meggyőződés, hogy a magyar belügyminiszter szavai történelmi fordulópontot je^ntenek Magyarországon. — Hogy milyen nagynak kell a fordulatnak lenni, mér meg­mutattuk. Reméljük, hogy Dará­nyi erősebb lesz, mint a falu hala'masségai, mint a birodalom elleni uszítás, hogv eltűnik a kihívás egy olyan nagy nép ellen, mint a német." fílárkázni kell a csabai kolbászt (A B. K. tudósitója jelenti.) Egy fővárosi közgazdasági irányú lap, a Munkaügyi Szemle szer­kesztősége, levelet illetőleg bead­ványt intézett Jánossy Gyula pol­gármesterhez. A beadvány rámu­tat arra, hoqy országszerte és kül­földön is elismerést vivott ki ma­gának a csabai hentesipar, mely a tiszta és finom anyagok alkalmazásával dolgo­zik 8 ilyen téren utol­érhetetlen. Nem csoda tehát, ha a konkuren­sek irigykedésükben visszaélések elkövetésétől aem riadtak meg. Súlyos visszaélés például, amikor ilyen feliratot látni a kolbászru­don: CSABAI M. Ez annyit jelen­tene: csabai módra, de az áru sem izében, sem jóság­ban nem emlékeztet az igazi csabaira. Előfordul olyan eset is, hogy a hentesüzletek mint eredeti csabait hozzák forgalomba készítményü­ket a ezzel valósággal diszkredi­tálják a váiost. Mindezt a Munkaügyi Szemle szerkesztőségének bsadvénya ál­lítja a egyben megfontolásra mél­tónak tartja, nem tanne e érdemes a polgármesternek illetékes helyen előterjesztést tenni, hogy rendel­tessék el a csabai koibász már­kázása. Tudvalevőleg a város egyizben mér saját hatáskörében márkóz­tatta a csabai hentesiparosok készítményeit. Ez a rendszer azonban nem vált be, mert bün­tető szankciókat a városnak nem állt módjéban életbeléptetni s igy a kijátszás és megkerülés nem okozott gondot. Ezért tehát, ha az érdekes beadvány nyomén uj ból előtérbe kerül a márkázás gondolata, inkább arról lehet szó, hogy az állami ellenőrzés mellett végeztessék el. Mindenesetre jel­lemző, hogy erre a fontos kér­désre egy budapesti szaklapnak kell felhívni a figvelmet s nem a békéscsabai érdekeltek sürgetik nap-nap után árujuk komoly meg­becsülésének hivatalos elismerte­tését. , A japánok elfoglalták a sanghaii városházát (A B. K. tudósítója jelenti.) Sanghaji hir szerint a kinai csa­patok megkezdték visszavonulásu­kat előkészített védelmi állásaikba. A japán ciapatok csak lassan ha­ladnak előre. A nagy sanghaji városházi negyedét megszállták. A kínai cssDatok uj védelmi vo­nalukon erősen tartják magukat. A japán csapatok elfoglalták a sangháji városházát is. Egy akna váratlanul felrobbant, ami japán csapatokban igen nagy kárt tett. Rossz a Gyulai-uti ártézi kut (A B. K. tudósitója jelenti.) T. Papp Zsigmond dr. rendőr­fogalmazó Berthóty-téri lakos és több társa kérelmet nyújtottak be a városhoz, amelyben a Gyulai­utvégi ártézi kut csaknem hasz­nálhatatlanságét panaszolják el. Kívánták, hogy a város a kut megjavítása érdekében tegye meg a szükséges lépéseket, mert nagy környéknek jelent komoly gondot a kut használhatatlansága. Addig pedig, amig a javítás nem készül el, járjanak körül a Gyulai-uti kutat környező uccákon a vizes lajtok. Hány gyulai középiskolás jár be naponta Csabára? (A B. K. tudósitója jelenti.) Gyuláról Békéscsabára — a gyu­lai állomásfőnökség adatai szerint — összesen 89 tanuló jőr át éspe­dig gimnáziumba jár 41 lány és 2 fiu, egy éves kereskedelmi tan­folyamra 4 lány, polgári iskolába 2 leány, felsőkereskedelmi isko­lába 25 fiu, fdsőmezőgazdasági iskolába 15 fiu A felnőttek közül 40-en járnak át naponta Békéscsabára. Benes Mlassarik beteg­ágyánál (A B. K. tudósitóia jelenti.) Benes cseh köztérsasági elnök és felesége folyvást a lanai kastély­ban. a nagybeteg MBsserik mellett tartózkodnak. Itt volt eddig Hod' zsa miniszterelnök is, aki hétfőn délelőtt fontos államügyek miatt a fővárosba sietett, de az esti órákban ismét visszatér! Lanaba.

Next

/
Thumbnails
Contents