Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-08-27 / 194. szám

Békéscsaba, 8937 augusztus 27. péntek S5. évfolyam 194. szám Árvíz a Dunántulon (A B. K. tudósitója jelenti.) A szokatlan nagy esőzések követ­keztében Murakeresziurnái a Mura folyó annyira megduzzad*, hogy kilépett medréből és as egész kör nyéket elönlötte az ér, mely óriási kórokat okozott. Halálos ítélet és kivégzés Leningrádban (A B. K. tudósilója jelenti) Leningrádban moit tartotta meg a legfőbb szovjet törvényszék tár­gyalásét a irockijista ellenforrada­lom 8 lapja ügyében. Mindany­nyiójukai halálra ítélték és mér ki ia végezték őket Megölte két gyerme­két egy osztrák anya (A B. K, tudósitója jelenti.) Mint Kíegenfurtbói jelentik, egy osztrák igazgató özvegye csütörtö­kön Beliech községben három al­vó gyermeke közül kettőnek el­vágta a nyaké', a harmadik gyer­mek felébredt és elmenekült. Az enya akit letartóztattak, azt val­lotta, hogy gyermekei iránti szere­tetből követte ei tettét. A hatóság rögtönitélő bíróság elé uta'ta. Franko tábornok meg­bízottai katalán kiküldöt­tekkel tárgyalnak (A B. K. tudósitója jelenti.) A „Liberte" cimU párisi lep azt a hirl közíi, hogy Biarritzban Franko tábornok tárgyalásokat folytat a keletén kormány kiküldötteivel. Franko tábornok azt az utasítást adta megbizotteinak, hogy utasít­sanak vissza minden alkudozást, esek feltétel nélküli behódolást fo­gadjanak el. Lemondott a közoktatásügyi tanács elnöke (A B. K. tudósitója jelenti.) A kormányzó a vallás- és köz­oktatásügyi miniszter előterjesz­tésére dr. gróf Teleky Pál titkos tanácsost, volt magyer miniszter­elnököt, a felsőház tagját, egye temi tanárt, az Országos Köz­oktatásügyi Tanácsban viselt el­nöki tisztségétől se ját kérelmére felmertette. A kormányzó meleg­hangú kéziratot intézett gróf Te­lekihez s egyben a m. kir, köz­oktatásügyi miniszter előterjesz­tésére az Országos Közoktatásügyi Tanács elnöki teendőinek ellátá­sával, az elnöki tisztség ujabb betöltéséig Hóman Bálint m. kir. kultuszminisztert, állandó helyet­tesítésével Tasnády Nagy András dr. államtitkárt bizta meg. Vasvillával agyonütöttek egy mezőberényi béreslegényt A gyilkos beismerte tettét, de öntudatlan részegségével védekezik (A B. K. tudósítója jelenti.) Borzalmas gyilkosság történi szer­dán késő este Rau Mihály mező­berényi jómódú gazdálkodó ta­nyáján, ahol Szarvaszky Jőnos 23 évfs mezőberényi béres volt az áldozat. Rövid idő alatt csendőr­kézre került került a gyilkos is Toldi László 19 éves békési ille­tőségű béres személyében, aki együtt szolgált as áldozattal. A véres dráma egyes részleteit még homőly fedi és még nem tudni, hogy Toldi hirtelen felindu lésből, vagy szándékosan gyilkol'a meg bérestársét. Egyesek ugy tud ják, hogy a két béres egy leány­nak udvarolt, de egyik sem akart lemondani szerelméről a másik javára és emiatt gyakori volt az ellenségeskedés közöttük, azonban még egyszer sem vett komolyabS fordulatot az ügy, úgyhogy senki sem gondolt arra, hogy még gyil­kosság ÍB lehet az ellentét vége. Borozgatás után halál Szerdán este a két fiatalember borben akarta levezetni bánatát és ilyen borgőzös állapotban ta lálkozlak az isiállóban, aholmind a ketten aludni szok'ak. A két fiatalember i't veszekedni kezdett, majd a vitából verekedés lelt, úgyhogy a végén Toldi annyira felbőszüli, hogy felkapott egy közelben levő vasvillát és azzal óriási ütést mért Szarvaszky János ft jére. A szerencsétlen béresnek nyom ban kiloccsant az agyveleje és vérbeborulva, holtan terült el a földön. To'di ekkor felkapta a holttestet és lefektette az ágyra, majd nyugodtan aludni tért. A gyilkos nem akar tudni semmiről Tegnep hajnalban Toldi László azzal állitoit be gazdájához, hogy valamitől véres a viliója, de nem tudja, hogy mi ől. A gazdéll odó gyanút fogolt és ugy, hogy Toldi ne tudjon róla, elküldött a csendőrökért és ő Tol­dival uténenézett, hogy lulpjdon­képpen mi is történt. Az istállóba érve, a gazdálkodó dermedten látta, hogy bérese vé­res fi-jjel hoítan f»k*?ik az ágyon. Toldi hideg nyugalommal nézte bérestársa holttesét és a gazdál­kodó kérdéseire kijelentette, hogy ő nem tud semmiről. Ekkorra mór a csendőrök is megérkeztek, akiktől Toldi meg­szeppent egy kicsit és meglátszott rejta, hogy nem tiszta a lelkiisme­rete. A csendőrök kérdéseire a fialal béres zavaros válaszokat edolt, majd az eeyre súlyosbodó bizo­nyítékok súlya alatt beismerte, hogy 5 gyil­kolta meg Szarvaszky t, de hanfottatta, hogy italosok vol­tak mind a kelten. A viliét dule­kodés közben ragadta meg, a többire nem emlékszik . . . Beismerő vallomása után a csendőrség őrizetbe vetle Toldi Lászlót. Délután Vályi Nagy István dr., a gyulai törvényszék vizsgáló* bírája kiszállt Mezőberénybe és megtartotta a helyszini vizsgálatot és elrendelfe a hulla felboncolé­sát. UgyaniB nem tartják kizárt­nak, hogy Toldi őlmőban ölte meg Szarveszky Jánost. Anglia nankingi nagykövetét súlyosan megsebesítette egy japán repülőgép gépfegyvere (A B. K. tudósitója jelenti.) Hughes Cnetchbull-Hugesson nan­kingi angol nagykövet ellen, mikor Nankingbói autón uton volt Sang­haj felé, egy japán hadirepülőgép támadást követelt el. A japán repülő e'őbb bombái vetett a nagykövet kocsijára, az­ulőn gépfegyverrel lőtte és egy golyó a gyomrán súlyosan megsebesítitte a diplomatét. A nagykövellel együtt utazott a kocsin Lovett Fraser nagykövet­ségi katonai attasé és Hall Pafch, a kinai pénzügyminisztérium angol tanácsadója. Őket nem érte a golyó. Pa'ch és Fraser a nagy­követet a legnagyobb sietséggel bevitte Sanghéjba, a nemzetközi kórházba. A nagykövet állapota súlyos. A brit nagykövet azért akart Sanghájba utazni, hogy az ottani brit hatóságokkel a nemzetközi negyed védelméről tanácskozzék. Nanking u'án mintegy 80 km tá­volságra történt a repülőtámadás. A japán repülő csak egy bombát h fjitott az eutó-a, azután meg­nyitotta e gépfegyvertüzít, de hamar albfchsgyla, mert nyilvén észrevette az ru'ó hűtőjén ez angol zősElót. A r.enkingi angol nagykövet tl­len elkövetett jspén repülőtémadást Londonban a legsulyo sebb esfménynek tart­ják, amelynek következ­ményei beláthatatlanok. Mie'ő I a brit kormőny bármi­féle intétkfdésre határozná el ma­gát, be focja várni a hivatalos je­lentést Sang hájból. Feltételezik ugyan, hogy az eset tévedés mü­ve, de ezért nem lehet megtorlős nélkül hagyni. Az amerikai kormény körében kijelentik, hoiíy Amerika hadüze­netnek tekintené, ha a japán ha­jók a kinai hajókon kivül egyéb fegyver ée lőszerszállító hajókat is megállítanának. Mindeddig, mig a japán h jók nem háborítják az amerikai hejókat, Washington nem vesz tudomást a hadüzenet nél­kül folyó háborúról. A japán caspatok a Nanksu— Nankauazon vonalon óriási ará­nyú támadásba kezdtek és eddigi jelentések szerint a kínaiak visz­szavonulóban vannak. A kínaiak Lolien kiürítésére kényszeritették a japán csapato­kat. A kiürítést közelharc előzte meg, mely egész éjszakán ót tartott. Párisban nem sok hitelt adnak annak a kijelentésnek, mely sze­rint a japánok feltartóztathatnék külföldi hajókat, hogy igy győződ­hessenek meg nemzeti hova­tertozandÓF águkról. Hangsúlyozzák francia körök­ben, hogy az ilyen elinlézés nemzetközi nehézségeket vonhat maga ütőn. Nem vonják kétségbe, hogy a japánok kinai hajókat ellenőrizhetnek, nem ismerik el azonban a japán hajóknak ezt a jogát más külföldi hajóval szem­ben. A nemzetközi jog szerint ez harmadik hatalmakkal szemben csak aKkor érvényesíthető, ha a hadüzenetről a harmadik államot is hivatalosan értesítették. Miután azonban hivatalos hadüzenet nem történt, Japánnak nincs joga ah­hoz, hogy harmadik hatalom hajóit ellenőrizhesse.

Next

/
Thumbnails
Contents