Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-07-06 / 150. szám

1937 julius 9 Í3EKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 HÍRADÓ Miltach német városka felé tar­tott egy mozdonyvezető és egy fütő az üres vonatszerelvénnyel, amikor váratlanul hatalmas kese­lyű röpült be a vezető fülkéjébe. A regüdozórnadár a fütő arcához C3apödoSt és körmeit mélyen be­levfigta a vasutas húsába. A ve­zető é« a fütő mikor első megle­pődésükből felocsúdtak, rövid küz­delem után lefogták a szárnyaival csapkodó és csőrével elszántan védekező keselyűt és minthogy másként nem tudták ártalmatlanná tenni, agyonütötték. Délafrika kormánya a muze­umok szövetségének kéiésére ren­deletileg tiltotta be a teknősbékák kivitelét. A tilalom oka az, hogy a leguiabb amerikai divathóbort, a teknősbékák gyűjtése, annyira megtizedelte Délafriba teknősbéka állományát, hogy a ritkább tek­nősbékafajokat kihalás veszélye fenyegeti. Az achillesi (USA) Comell egye­temen kísérleteket végeztek eay disznóval idegrendszerének ellen­állóképességére vonatkozólag. Hosszas kísérletezés utón sikerült a disznónál teljes idegösszeroppa­nást elérni. A disznó imádta az almát, mire közvetlenül az orra előtt, de számára elérhetetlenül elhelyeztek egy almát. A disznó addig bámulta sóvárogva és igye­kezett elkapni az almát, amíg sza­bályszerű idegösszeroppanás tüne­tei között összeesett. Megállapítot­ták, hogy az idegösszemlás a disz­nónál második esetben mér sok­kal hamarabb következett be. Az amerikai Manhattanben Do­minicli Roba kereskedő megjelent a rendőrségen e's panaszt tett, hogy két álarcos ember behatolt boltidba, revolvert fogott rá és ki­rabolta. Igaz, hogy erre az esetre vásárolt egy rendőrkutyát. De emikor a rablók ráfogták a revol­vert, a kutya is a gangsz'erekhez pártolt én beleharapott a lábikrá jába. A rablók munkáját viszont farkcsóválással szemlélte. Kitűnően sikerült a vasárnapi gyopárosi csillagtúra A mérleg: 57 autó, 24 motorkerékpár Göting miniszterelnök a népjó­léti hivatal vezetőjét, Hllgenfeldt főhivatalvezetőt kinevezte a kony­ha- és élelmiszerhulladék értéke­sítésének birodalmi biztosává. Meg­állapították ugyanis, hogy az or­szágban a konyhahulladékot nem használják tel kellő mértékben: 1000 sertést lehelne hizlalni azon a hulladékon, amelyet kihaszná­latlanul hagynék. Hilgenfeldt fog gondoskodni róla, hogy a hulla­dékot ezentúl megfelelően kihae? nálják. Tobinsport Indiána állambeli amerikai városka távbeszélő szol gálata megszűnt, miután az egyet­len kezelőnő, Mae Liaf 34 évi szol­gálat után beszüntette a munkát. A szörnyű aszály katasztrófák és a farmerek elszegényedése miatt a helybeli telefonelőfizetők száma 8 ra csökkent és mivel a forgalom a vezetőnő fizetését sem fedezte, a vállalat eladta a telefonállomás kapcsolótábláját, hogy a kezelőnő hátralevő fizetését kiegyenlíthesse. (A B. K. tudósítója jelenti.) Mint már előző híradásainkban jelentettük, a Hungária Autós Klub karöltve a Körösvidéki Motor Sport Klubbal vasárnap rendezte csil lagturáját Budapestről Gyopárosra. Már a kora délelőtti órákban el vont kordonon keresztül sűrű egy­másutánban érkeztek a szebbnél szebb környékbeli autók. Legelő­ször Beliczey Miklós érkezett be, majd a megye képviseletében Ri csóy-Uhlarik Béla dr. főispán és neje, Utánuk sürü tömegben a motorkerékoáro^ok. A célnál a sá­torban a Körösvidéki Motor Sport Klub részéről az érkezők menet­levelét Ungár Pálné vizsgálta fe­lül nagy buzgalommal. A színes és tarka tömegben hatalmas szám­ban voltak képviselve a hölgyek, akik szebbnél-s*ebb nyári toalett­ben tették élénkebbé a kppat. A főhercegi pár szentesi telefonhir adása szerint 12 órakor haladt át Csongrád székhelyén és érkezése 12.20 kor nagy töme» fogadtatása mellett ment vésbe. Elsőnek a vér megye részéről Ricsóy Uklarik Bé­la dr. fogadia. majd Oro»háza ré­szérő! egy küldöttség. A főhercegi pár megérkezése u!án rövid időre visszavonult lakosztályába. A fo gadtatás után a megjelent előke­lőségek bemutatása következett. Majd megindult a hatalmas és sürü eutós menet. Legelői sürü puffogássa! és nagy elánnal a részt­vevő 24 motorkerékpár, majd hs­üalmK8 8u'ótábor57 saebbnél-Bzebb modern kocsival. A menetet a fő­herceg gyönyörű Mercedes Supper Gabtiollelt, majd a nyitott fnher ceg-BBszonyi kocsi és gróf Feste­tlch Pál, a Hungária Autós Klub elnökének koc*ija zár'a b<». Feled­hetetlen színes képet nyújtott a menet, a táborozás és az ünnepi ebéd. Az ebéd alkalmával Beli­czey Miklós üdvözölte a főherce­get és Anna kir. hercagasszonyt, majd a főherceg köszönte meg az ünneplést. Tartalmas és igazi autós temp^ramentuTíu beszéddal kö­ssönie meg gróf Festetich Pál a szives és kedves fogadtatást és kifejtette, hogy a magyar autós­tömegael hazánk szépségeit kell elsősorban megismertetni. A főher­cegi pár ebéd ufón sétát tett a gyopárosi fürdő sétányain és el­ragadhatva nyilatkozott annak szép­ségéről. A hatalmas és eseményszámba menő ünnepély sikeres megrende­zése elsősorban a Körösvidék Mo­tor Sport Klub főtitkárának. Bá­rány Aladér dr. érdeme, aki a munkát fáradhatatlan buzgalom­mal vécrezle. A többi vezetőségi tagok áldozatkészsége is hozzájá­rult as ünnepély sikerei és ered­ményes előmozdításához. A sok szép áramvonalas autók között fíltünést okozott Szini Bála, a Mercedes-gyár képviselője ha­talmas 6 hengeres rádiós autójá­va\ mely a fasori ref. istentiszte­letet közvetitelle. Autós szempont­ból örvendetes, hogy alig lehetett régi tipuau autókat létni. Az egész ünnep ilyt a dijak kiosztása zária be. Ennek során gyönyörű fajenco szobrot kapott Anna kir. főherceg­aaszonv, majd a K. M. C. vádor­diját Beliczey Miklós vette ót. Horn Gibor mérnök a legnagyobb ut serlegéi, Letovszki Istvánné pe­dig a nővezetők serleget kapta ós még sok más értékes dijat osz­tottak ki. Csabaiak vikendje a magyar tengeren (A B. K. tudósítója jelenti.) Ha csak azt nészük, hogy Sken­négy órát kellett ulasni, így jutot­tunk fél n.apos élveaethez, tárgyi­lagosan meg kell állepilani: nem volt érdemei. Sokan gondolkoztak így, aminek látható jeleként mind össze nyolc harmadosztályú faoa­dos vagon vitte a társaságot Sió­fokra. Viszont azokat is meu kell érteni, akik a kocsikban helyet foglaltak : aránylag fillérekért jutot­tak egy szép délutánhoz. Mert az volt. A Balaton teljes pompájában tündöklött, az ezer színben játszó, nyugod(8ágában is imponáló víz tükör szinte felkínálta magát: itt vagyok, élvezzetek ki, amíg lehet. Nos, a vikendező társaság élt as alkalommal és a délután folyamán csaknem mindenki a csodálatosan tiszta, üdítő vízben hüaült. Az utazás nem azért volt fillé­res kirándulás, hogy ne hozmon magéval ezernyi érdekességet. Ap­ró banalitások, he'.yzetadta komi­kus jelenetek koszorúja tette szí­nessé a sokszor mégis végtelen hosszúnak tetsző zötyögést. A leg­jobb eset az volt, amikor éjfél után, Kelenföldön egy mezőtúri fiatal­ember ssélea jókedvében elcsente a péiyaudveri peron egyik muskátli cserepét s mély meghajlással nyúj­totta át azt saive hölgyének. Mo­solyogva hunytak szemet as uta­sok a BTK-ba ütköző cselekmény­nek, csak messziről közeledett véasetjóslóan egy rendőr, de mire odaérhetett volna, a vonat már ro­bogott az összekötő hid felé a a kelenföldi állomáson a virágtartó­ba uj cserepdt kell venni. A hejó pár perc múlva indult Almődiba, miután Siófokra megér­keztünk, így meleg ebédről szó sem lehetett. Nem volt baj, előke­rült a hazai tarisznyából a csabai kolbász zöldpaprikával s a hűs fedélzeten pótoltuk az elmulasz­tottakat. Mellettünk nagy témság ült, több idegen, mint magyar. An­gol, olasz, német társalgást hallot­tunk erről is, arról is s még arra is volt ideje a hét német időeabb urnák, hogy csodálkozásukat han­goztassák a kolbász és a zöld­paprika miatt. Amikor mosolyogva megkínáltuk őket, hogy kóstolják meg, ha az számukra egzotikum, elhárító mozdulatot tettek s beval­lották, hogy az erős fűszereiéi miatt nem mernek vállalkozni az evésre. * A balatonalmádii strandfürdő nemcsak jó vizével, hanem azon­kívül is kiépítettségével dicseked­het. Itt is rengetegen fordulnak meg s az igazgatóság, hogy az esetleges szélhámosok ellen eleve védekezhessék, a kabinajtók belső falára kis táblákat helyeztetett el, amelyekre minden vendég krétá­val valamilyen jelet ír s az ajtót később csak akkor nyitják ki, ha a strandoló közli, miféle jelet al­kalmazott. A legnagyobb attrakció a „csuzda". Állandóan foglalt. Fel­szerelése nem kerülhet sokba és teljesen veszélytelen. Nem tudjuk, nem volna-e érdemes megcsinálni ez Árpád fürdőben is. * Távirati stílusban be tudunk szá­molni arról is, hogy az Almádiban nyaraló 50 csabai gyermek jól érzi inadét, nincs semmi baj velük s csak az lenne a kívánságuk, hogy vagy két hónapig ott maradhas­sanak. Ugyanez a helyzet a Fáy András cserkészeknél is, akik Al­máditól három kilóméternyire, Vö­rösbarény mellett élvezik a nyár örömeit. Sokat fürödnek, minden­kit üdvözölnek s szerették volna, he mindnyájan személyesen mond­hatták volna el hozzátartozóiknak, hogy milyen jól megy a soruk. A víz ugy vonzotta a strando­lokat mint a mágnes, mindenki „csak még egy kicsit" akart ma­radni. így történt, hogy mire ab­bahagytuk a fürdést, megvásárol­tuk az obligát képeslapokat, vé­gigmentünk a korzón s megcso­dáltuk a két fővárosi nívójú ká­véházat, valamint a pompás pos­tás otthont, az idő erősen előre­haladt s pár perc maradt csak a hajóindulásig. Nonsa rendeztünk is olyan versenyfutást a népes sétányon keresztül mint annak a rendje s csak azt csodáltuk, ho^y a csendőrök nem állítottak meg bennünket, pedig egymást követva szaladtunk. így is csak egy gon­dolattal érkeztünk előbb, mint ahogy a Boglár elindult, szeren­csénkre, mert különben a filléres nem tudott volna hazahosni ben­nünket. A Balaton mellett nagy divat a kendő lobogtatás. Boldog és bol­dogtalan integetett a távozó hajó után Istenhozzádot. Amikor pedig kiértünk a tótükör kellős közepére, lassan hanyatlani kezdett a nap s szintén búcsúzót küldött felénk: villogó arany sugárkévéja keskeny sávban ott tündöklött a vizén s a hajó utasainak érdeklődését tel­jesen lekötötte. Felejthetetlenül szép volt, de azért az sem volt csúnya, amikor partközeiben meg­pillantottuk a Jacht Club kápráza­tos üvegpalotáját. Az est Siófokon egész nagyvá­rosias. Suhanó, elegáns autók százai, óriási tömeg, minden ká­véház terasz teli, zenesző, tánc, — kár, hogy hamar ott kellett hagy­ni. Visszafelé az ut rövidebb volt — nem kellett a szembejövő vo­natokra várakozni —, mégis hosz­szabbnak tünt fel, mert alvásról egy jókedvű társaság közepette azután szó sem lehet. De így leg­alább szemtanúi voltunk a mus­kátliügynek s ez minden pénzt megért . . .

Next

/
Thumbnails
Contents