Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-08-25 / 192. szám

Békéscsaba, 1937 augusztus 25. szerda 65. évfolyam 192. szám Könnyű prófécia volt megjósolni azt, amit minden logikusan gon dolkodó, fegyelmezett agyú és a tények helyett szavak igazságét el nem fogadó ember amúgy is előre látott. Hogy előbb utóbb a magyar nyilaskeresztes mozgalomnak is el kell jutnia oda, ahova bómulva tisztelt tanilómestere és kritikátlanul csodáit eszményképe, a német horogkereszt mér régen elérkezett: az egyházzal való harchoz. Most hát eljutottunk ennek a harcnak külső megnyilvánulásai hor. Festetics grófnak az öblői nyilasgyülésen elhangzott beszéde, illetve az a sértés, amely ennek a beszédben egyes kitételeivel az Actio Catholica országos titkárán keresztül a katolikus egyházat érte és az egyhézi részről arra adott éleshangu válasz, kóstolót adnak abból, hogy ez a harc nálunk is mi mindent tartogat a jövő számára. Még ha a német úgynevezett „kultúrharcnak", amely a horogkereszt és az egyház között folyik (ott mór nemcsak a katolikus, hanem a protestáns egyház ellen is) méreteit és megnyilvánulási formáit a magyar erőviszonyokhoz tompitjuk, akkor is mérhetetlenül elszomoritó, amit a jövő tartogat. Hacsak . . . Hacsak az ország közvéleményében nem lesz elég erő ahhoz, hogy elejét vegye a „magyar kultúrharcnak." A romániai magyar párt egyik vezetőjének hiteles statisztikája szerint egész Erdélyben, amelynek lakossága többségében magyar, az összes köztisztségeknek mindössze 10.5 százalékát töltik be magyar anyanyelvű tisztviselők. De. a legújabb hirek szerint, a román hadvezetőségnek még ez a semminél kevesebb is sok, mert azt követeli a kormánytól, hogy távolítsa el hivatalukból az összes kisebbségi állami alkalmazottakat, de addig is, amig a nyugdíjazási korhatárt el nem érik, olyan helyekre helyezze át őket, ahol a lakosság szín román. Romániában amúgy is kétségbeejtő a magyar kisebbség helyzete. A numerus valachicus még 9 magánvállalatoknál ia előírja ai alkalmazottaknak azt a csekély hányadát, amely kisebbségi lehet s igy ha most mér az állami alkalmazás eddig fenálloít csekély lehetőségétől is megfosztják őket, csak biztos pusztulásukat siettetik. £s mindezt a faj megvédésének, tisztasága megóvásának jelszava mellett. Ugye szép? fTlegkezőőóött a japán-kinoi háború döntő szakasza R tegnapi ueszteséglista: 300 kinai (A B. K. tudósitóia jelenti.) Tegnep reggel a sangháji harcok uj éa jelek szerint döntő szakasza kezdődölt. Sangháj és Wuaung hadszinterein a hétfőn part raszólliiott csapaterősítések harcbavetésével a japán hadvezetőség meginditotta nagy offenzíváját és már az eddigi jelentések is ugy tudjők, hogy a japán csapatoknak sikerült a kinai csapatokat több helyen visszaszorítani. A japőn gyalogság támadásait kiadós tüzérségi előkészítés ütőn kezdte meg. Ugyenakkor a japán légi haderők ia erősen bombázták a kinai hadállásokét és beavatkoztak a harcokba újból a japán hadihajók is. amely főleg a Wanypo folyó túlsó partjőn fekvő Paiung kinai városnegyedet bombázták. Kínai részről is uj csapatokat vele tek harcba, amelyek mindenütt elkeseredett ellenállást fejlettek ki éa rendkívül élénk volt a kínai tüzérség tevékenysége is. Kinai részről a Wusung és Liuho közötti harcokról azt jelentik, hogy a kinai léghajóknak a Jangce torkolatánál fskvő Liuho városánál a japán csapatok parlraszőllitősi kísérlete közben egy japán torpedórombolót elsülyesztettek és egy ágyúnaszádot harcképtelenné teltek. A kínai beőllitős szerint a japán hadihajók erős tüzelése ellenére a kínai csapatoknak sikerült ezen a szakaszon megakadályozni a japán csapatmegerősitések partraszállitásSt. Japfcn híradás szerint a japán csapatok elfoglalták Csahar tartományban Kalgsn vőrorőt. Tokiói jelentés szerint a japő noknak Taiping Szuhigánnél sikerült bekeríteni a kinai csapatokat. A kínaiak vesztesége héromszőz halott. Kicsinek bizonyul a Kultúrpalota A tanyai tanítókat előadáson tájékoztatják a régészet főbb irányelveiről (A B. K. tudósitója jelenti.) A muzeumi bizottság Korniss Géza dr. kulturtanócsnok elnökletevei kedd délután fél hat órai kezdetlel ülést tartott. E őzőleg a bizottság megtekintette az áliende zett muzeumot, amelyet mi mér ismertettünk az olvasóinkkal. U*y a muzeumi séta alkalmával, mint az ülésen megállapították, hogy egyelőre a további fejlődési lehetőségek elé nagy akadály gördül: nincs hely már ujabb anyag kiöllilőaőhoz. I'yenformán Linder László ev. lelkész ujabb néprajzi gyűjtését, amelyet letétképpen felajánlott a muzeumnak, egyelőre nem is tudják elhelyezni. Foglalkoztak azzal az átirattal, amelyet Implom Jézaef dr. tanár a gyulai muzeum nevében juttatott el a városhoz éa amely együttműködésre szólítja fel a békéscsabai muzeumot. A gyulai terv szerint két muzeumlipuat kellene kifejleszteni: a gyulainál az archeo lógiát, a csabainál a néprajzi gyűjteményt kellene favorizálni s igy az anyagot a két muzeum egymás* nak kölcsönösen átadná. A muzeumi bizottság a tervet ilyen formában nem fogadta el. mert a cél az, hogy a gyűjtemény megszemlélésekor teljes képet kapjon a közönség. Viszont az együttműködést, emely a köröstarcsai ősetással kezdődött, a muzeumi bizottság tovébbmélyitendőnek tartja azzal, hogy a jövőben is szívesen ásat együtt Gyu

!ával és az anyagból azokat a darabokat,amelyekből töhb áll rendelkezésre, elsősorban a szomszédvár múzeumával cserélik ki. A körösisrcsai ásatásokról részben Implom József dr. jelentéséből, részben Banner Benedek dr. igazgaló téjékoztatója révén nyert képet a bizottság. Egyöntetű volt az a felfogős, hogy a feltárt anyag érdekes, bőr nem olyan érielemben, ahogyan azőmitoltak ró, mert kiállitősra nem igen használható. Viszont igen értékea települési adatok kerültek napvilőgra, ugy hogy a Nemzeti Muzeum képviselője kijelentette : az áaatáaokat tovább fogják folytatni. Korniss Géza dr. iamertelte azt az ajánlatot, amelyet Tóth Béla dr., a szeghalmi járős főszolgabírója tett békéscsabai muzeumnak. Eterkétszáz darabból álló numizmatikai gyűjteménye csaknem egészében Békésmegye területéről származik s összefüggő sorozatot ad a római kortól csaknem napjainkig. A muzeumi bizottaóg sajnálattal vette tudomőaul, hogy a gyűjtemény megvételére nincs péns. Hatőrozalilag kimondottők, hogy felírnak a Nemzeti Muzeumnak és véleményét kérik ez ügyben, hőlha a gyűjtemény komolyan értékes, ami esetleg az államsegély kiutalásőt tenné lehetővé. Banner Benedek dr. indítványozta, hogy a tanyai tanítókat egy alkalommal hívják össze a muzeum helyiségében éa tartsanak részükre tájékoztató előadást a régészet alapelveiről. Azért azükaégea ex, mert ily módon fel tudjők világosítani a tanyai lakosságot. ha tanácséri hozzájuk fordulnak. A muzeumi bizotlsőg elfogadta az indítványt a a tanfelügyelőaég bekapcsolásával értesíti az érdekelteket a bizottság határozatáról. Linder László ev. lelkész is azőkségesnek tartja az iskolák intenzív bekapcsolását a régészeli tudomőnyok népszerűsítéséhez s ezért a felvilágosító előadások rendszeresítését tartja szükségesnek. Révész Sándor dr. azt az eszmét vetette fel, hogy a kullurpalolai kis- és nagyterem bő képanyaga felhBsználásőval magyar képzőművészeti oktató előadásokat lehelne tartani. A bizottság ezt az indilvőnyt is megszívlelendőnek találta, majd az ülés véget ért. Megnyílta nyomdászkongresszus (A B. K. tudósitója jelenti) A Magyar Tudomőnyos Akadémia nagytermében a kormőnyzó képviselőjének, Bornemisza Géza iparügyi miniszternek jelenlétében tegnap délután fél hat órakor nyito'lők meg a nyomdőszok ötödik nemzetközi kongresszusát, melyen 22 nemzet nyomdaipara képviseltette magát mintegy 400 résstvevővel. Százötven tanitó • •• •• i •• t •• 1 jon csütörtök délután Békéscsabára (A B. K. tudósitója jelenti.) A vármegyei lanitói tovóbbképző tenfolyam szőzötven főnyi résztvevője réazére a tanfolyam vezetősége minden napra kirándulást készített elő. Igy csütörtök délutőn a négyórai vonattal Békéscsabára jönnek, ahol az Árpád-fürdőt, a muzeumot éa az önálló gazdasági népiskolát tekintik meg, ezután pedig a véroa uzsonnán látja vendégül a vendégeket, akik este kilenc órakor mennek viaaza Gyulára. A csabai kirőndulős előkészületeit Korniss Géza dr. kulturtanőcsnok éa Bocskóy András iskolaigazgató irányítják. Egyébkénl a hétfői gyulai megnyitőa után este a tanitók főklyőamenetben vonultak az orazágzáazló elé, ahol az Erkel Ferenc Délkör énekelt Kovalszky Róbert dr. karnagy vezényletével, majd Rózsa Gyula tanító mondott beazédet.